4381 Uenohara
| 4381 Uenohara | |
| Felfedezése | |
| Felfedező | Kavaszato Nobuhiro[1] |
| Felfedezés ideje | 1989. november 22.[1] |
| Felfedezés helye | Uenohara |
| Névadó | Uenohara |
| Alternatív név | 1989 WD1, 1952 UF, 1954 CD, 1955 HS, 1960 HB, 1976 HN, 1978 TO4, 1979 YQ8, 1983 TD1 |
| Pályaadatok | |
| Epocha | 2009. június 18. (2455000,5 JD) |
| Aphélium távolsága | 490 369 164 km (3,278 CsE)[1] |
| Perihélium távolsága | 415 947 754 km (2,78 CsE)[1] |
| Fél nagytengely | 453 158 459 km (3,029 CsE)[1] |
| Pálya excentricitása | 0,082[1] |
| Orbitális periódus | 1925,686 nap 5,27 év[1] |
| Közepes anomália | 335,982°[1] |
| Inklináció | 11,233°[1] |
| Felszálló csomó hossza | 108,213°[1] |
| Perihélium szöge | 230,307°[1] |
| Központi égitest | Nap |
| Fizikai tulajdonságok | |
| Átlagos átmérő | 20,49 km[1] |
| Albedó | 0,139[1] |
| Abszolút fényesség | 11,2[1] |
| |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A 4381 Uenohara (ideiglenes jelöléssel 1989 WD1) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Kavaszato Nobuhiro fedezte fel 1989. november 22-én.
Kapcsolódó szócikkek
- Kisbolygók listája (4001–4500)
Jegyzetek
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n JPL Small-Body Database Browser. (Hozzáférés: 2009. szeptember 15.)
Sablon:Kisbolygó-navigátor
| |||||
|---|---|---|---|---|---|
 |
| ||||
Sablon:Naprendszer
| |
|---|---|
 | |
| Égitestek | |
| Égitesttípusok |
|
| Apró testek | |
| Feltételezett bolygók |
|
| Rekordok | |
Lásd még: égitestek, a Naprendszer égitestjeinek listája | |
Csillagászatportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
