Aerodinamika

Mezőgazdasági repülőgép keltette örvény

Az aerodinamika a hidrodinamika része, az áramló levegő, illetve más gázok törvényszerűségeit, az áramló gázban lévő test felületén ébredő erők keletkezését, változásait tanulmányozó tudomány. Lényegében csak a hangsebességnél kisebb sebességű áramlásokkal foglalkozik. A nagyobb sebességgel áramló levegőben a törvényszerűségek lényegesen különböznek az aerodinamika keretében tapasztaltaktól, azokat a szuperaerodinamika és a hiperaerodinamika, illetve a gázdinamika vizsgálja.

Az aerodinamika a repüléstan (aeronautika) egyik legfontosabb tudományága. Az aerodinamika fő feladata a légi eszköz tervezésének segítése a légi eszközre, illetve annak elemeire ható áramlástani erők, nyomatékok meghatározásával. A légi eszköz tervezésekor annak repülési jellemzőit, tulajdonságait (aerodinamikai terhelését, legnagyobb utazósebességét, csúcsmagasságát, fel- és leszállási jellemzőit, statikai kiegyensúlyozottságát, stabilitását stb.) az ún. aerodinamikai számítás keretében határozzák meg.

1804-ben George Cayley alapozta meg a levegőnél nehezebb testek repülésével foglalkozó kísérleteivel az aerodinamika elméletét, ő alkalmazta először a szárnyak V állását, mely nagyobb stabilitást biztosít. Az aerodinamika szerves részét képezi a korszerű járművek gyártásának.

Híres mérnökök, akik aeronautikával, aerodinamikával foglalkoztak

  • Kármán Tódor, az aerodinamika egyik leghíresebb művelője, a rakétatechnika atyja
  • Petróczy István, a repülő- és helikopterépítés úttörője
  • Zurovetz Vilmos, a budapesti Műegyetemen aerodinamikát oktatott, Petróczy és Kármán közreműködésével megépítették a világ első katonai helikopterét, mely készítői nevének kezdőbetűiből a PKZ nevet kapta.
  • Járay Pál (Paul Jaray)

Források

Commons:Category:Aerodynamics
A Wikimédia Commons tartalmaz Aerodinamika témájú médiaállományokat.
  • http://metal.elte.hu/~phexp/tart/tt_had.htm Archiválva 2005. február 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
Nemzetközi katalógusok
  • LCCN: sh85001295
  • GND: 4000589-6
  • NKCS: ph114005
  • BNF: cb11930830m
  • KKT: 00566027
  • Fizika Fizikaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap