Alexandra mecklenburgi nagyhercegné

Ez a szócikk II. Ernő Ágost címzetes hannoveri király leányáról, házassága révén Mecklenburg nagyhercegnéjéről szól. Hasonló címmel lásd még: Alexandra hannoveri hercegnő (egyértelműsítő lap).
Alexandra mecklenburgi nagyhercegné
Alexandra, Mecklenburg nagyhercegnéje
Alexandra, Mecklenburg nagyhercegnéje
Született1882. szeptember 29.[1]
 Osztrák–Magyar Monarchia, Gmunden
Elhunyt
  • 1963. november 30. (81 évesen)
  • 1963. augusztus 30. (80 évesen)[2]

 NSZK, Glücksburg
Állampolgárságanémet
HázastársaIV. Frigyes Ferenc mecklenburg–schwerini nagyherceg
GyermekeiFrigyes Ferenc
Keresztély Lajos
Olga
Tíra Anasztázia
Anasztázia Alexandrina
SzüleiErnő Ágost hannoveri királyi herceg
Tíra dán királyi hercegnő
Foglalkozásaarisztokrata
A Wikimédia Commons tartalmaz Alexandra mecklenburgi nagyhercegné témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Alexandra mecklenburgi nagyhercegné, született Alexandra hannoveri hercegnő (németül: Prinzessin Alexandra von Hannover und Cumberland, Großherzogin von Mecklenburg, teljes nevén Alexandra Louise Marie Olga Elisabeth Therese Vera, vagyis Alexandra Lujza Mária Olga Erzsébet Teréza Vera; Gmunden, 1882. szeptember 29. – Glücksburg, 1963. augusztus 30.) hannoveri és cumberlandi, brit és braunschweig–lüneburgi hercegnő, házassága révén mecklenburg–schwerini hercegné és Mecklenburg nagyhercegnéje.

Élete

Alexandra hannoveri és cumberlandi hercegnő 1882. szeptember 29-én látott napvilágot a gmundeni kastélyban II. Ernő Ágost címzetes hannoveri király (1845–1923) és Tíra dán királyi hercegnő (1853–1933) harmadik gyermekeként, egyben második leányaként. Édesapja csupán címzetes hannoveri királyi címet viselt, miután a királyságot megszállták a poroszok a porosz–osztrák–olasz háború alatt. Édesanyja eredetileg schleswig–holsteini hercegnőként született, csak édesapja koronázása után emelkedett dán királyleányi méltóságra. A família ausztriai száműzetésben élt, mert a családfő nem volt hajlandó lemondani hannoveri trónigényéről, s emiatt a poroszok nem engedték vissza őket az országba.

Alexandra hercegnő és öt testvére boldog, felhőtlen körülmények között nőttek fel. Édesanyjuk odaadó anyának bizonyult, aki azonban nővéreivel ellentétben nem akarta örökre magához láncolni gyermekeit. A gondtalan élet biztosítéka a hannoveri uralkodócsalád hatalmas vagyona volt, amit sikeresen kimentettek a poroszok elől. A kellően gazdag hozomány mellett a három hannoveri hercegnő házassági kilátásait az is előmozdította, hogy híresek voltak legendás szépségükről. A fiatal Alexandra hercegnő kezét legelőször a német császár legidősebb fia szerette volna elnyerni.[3] A trónörökös feltehetően szülői nyomásra érdeklődött a hercegnő iránt, hiszen házasságuk megoldhatta volna a régóta tartó porosz–hannoveri ellentétet. Alexandra hercegnő és szülei viszont mereven elzárkóztak a porosz trónörökös ajánlata elől,[3] aki így végül Cecília mecklenburg–schwerini hercegnőt vette feleségül.

A család elvárásainak megfelelően Alexandra hercegnő előkelő és gazdag férjet talált IV. Frigyes Ferenc mecklenburg–schwerini nagyherceg személyében, akit egy családi összejövetel alkalmával ismert meg. Kettejük kapcsolatáról úgy vélekedtek, miszerint „a hercegnők számára kevés remény van boldogságra, de Alexandra a vőlegény és a menyasszony közötti kölcsönös hajlandóság előnyével néz a házasélet elé.”[3] A pár 1904. június 7-én kelt egybe a gmundeni kastélyban, esküvőjükön a kor számos előkelősége részt vett.[4] A házaspár később a mecklenburgi állam székhelyén, a legendás schwerini kastélyban telepedett le; Alexandra mecklenburgi nagyhercegnéként eleget tett reprezentatív fellépéseinek és a jótékonysági tevékenységét illető elvárásoknak. IV. Frigyes Ferenc nagyherceg és Alexandra hercegnő kapcsolatából öt gyermek született:

  • Frigyes Ferenc (1910–2001), később Mecklenburg címzetes nagyhercege, felesége Karin Elisabeth von Schaper
  • Keresztély Lajos (1912–1996), felesége Barbara porosz hercegnő
  • Olga (1916–1917), kisgyermekként elhalálozott
  • Tíra Anasztázia (1919–1981), gyermektelenül halt meg
  • Anasztázia Alexandrina (1923–1979), férje Frigyes Ferdinánd schleswig–holstein–sondeburg–glücksburgi herceg.

Alexandra mecklenburgi nagyhercegné viszonylag kevés időt szentelt gyermekeinek; ismert volt elsősorban unokáival szemben megnyilvánuló vasszigoráról. Legidősebb leánya alig egyévesen meghalt, míg második leánya pártában maradt és gyermektelenül hunyt el. Legidősebb fiának szintén nem születtek utódjai, míg második fia házasságából csak egy leánygyermek származott. Ily módon a hercegnő elsőszülött gyermekének halálával megszűnt a mecklenburgi uralkodócsalád schwerini ágának vérvonala.

Az első világháború végén lezajlott németországi forradalmak alatt kikiáltották a köztársaságot, Alexandra nagyhercegné és férje elvesztették uralkodói címeiket. A család ugyanakkor továbbra is fenntartotta trónigényét; hírneve és addigi életszínvonala pedig megmaradt, mivel a családi vagyon csak elenyésző része került állami kézbe. A címzetes nagyhercegi család a háború utáni két évben a dán királyné meghívására a Sorgenfri palotában élt, majd hazájukba való visszatelepülésük után a gelbensandéi vadászkastélyban. Innét költöztek át a sokkal impozánsabb és fényűzőbb Ludwisglustba, ahol is egészen a második világháborúig laktak. A világháború végén az előrenyomuló szovjet erők elől a dán–német határon fekvő Flensburg városába menekültek. Itt hunyt el IV. Frigyes Ferenc nagyherceg, özvegyen hagyva feleségét. Alexandra nagyhercegnét több csapás is érte, először a családi vagyont és birtokokat államosították, majd második fiát hurcolták el szovjet munkatáborba. Az özvegy nagyhercegné legkisebb leányánál keresett menedéket, aki a glücksburgi kastélyban élt férjével és gyermekeivel. Később szintén itt élt velük a nagyhercegné második fia szabadulása után.

Alexandra hannoveri és cumberlandi hercegnő és mecklenburgi nagyhercegné a glücksburgi kastélyban hunyt el 1963. augusztus 30-án, nyolcvanéves korában.

Leszármazása

Alexandra mecklenburgi nagyhercegné ősei
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
16. III. György brit király
 
 
 
 
 
 
 
8. I. Ernő Ágost hannoveri király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
17. Sarolta mecklenburg–strelitzi hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
4. V. György hannoveri király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
18. II. Károly mecklenburg–strelitzi nagyherceg
 
 
 
 
 
 
 
9. Friderika mecklenburg–strelitzi hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
19. Friderika hessen–darmstadti tartománygrófnő
 
 
 
 
 
 
 
2. II. Ernő Ágost címzetes hannoveri király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
20. I. Frigyes szász–altenburgi herceg
 
 
 
 
 
 
 
10. I. József szász–altenburgi herceg
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
21. Sarolta Georgina mecklenburg–strelitzi hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
5. Mária szász–altenburgi hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
22. Lajos württembergi herceg
 
 
 
 
 
 
 
11. Amália württembergi hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
23. Henrietta nassau–weilburgi hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
1. Alexandra hannoveri és cumberlandi hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
24. Frigyes Károly Lajos schleswig–holstein–sonderburg–becki herceg
 
 
 
 
 
 
 
12. Frigyes Vilmos schleswig–holstein–sonderburg–glücksburgi herceg
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
25. Friderika schliebeni grófnő
 
 
 
 
 
 
 
6. IX. Keresztély dán király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
26. Károly hessen–kasseli herceg
 
 
 
 
 
 
 
13. Lujza Karolina hessen–kasseli hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
27. Lujza dán királyi hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
3. Tíra dán királyi hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
28. Frigyes hessen–kasseli herceg
 
 
 
 
 
 
 
14. Vilmos hessen–kasseli tartománygróf
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
29. Karolina nassau–usingeni hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
7. Lujza hessen–kasseli hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
30. Frigyes dán királyi herceg (1753–1805)
 
 
 
 
 
 
 
15. Lujza Sarolta dán hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
31. Friderika mecklenburg–schwerini hercegnő
 
 
 
 
 
 

Jegyzetek

  1. The Peerage (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. augusztus 29.)
  3. a b c Grand Duchess Alexandra (angol nyelven) (PDF). The New York Times, 1904. június 10. (Hozzáférés: 2010. augusztus 21.)[halott link]
  4. German Grand Duke Married (angol nyelven) (PDF). The New York Times, 1904. június 8. [2015. január 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 21.) „…in the presence of many members of royal families, and a great gathering of other distinguished persons.”

Források

  • Boulay, Cyrille. Királyi legendák – Az európai királyi udvarok közelről. Magyar Könyvklub. ISBN 963-547-931-X 
  • Kasten, Bernd. Der letzte Großherzog – Friedrich Franz IV. von Mecklenburg-Schwerin (1882-1945). Mecklenburgische Jahrbücher, 253–285. o. [2007] 
  • Alexandra mecklenburgi nagyhercegné életrajzi adatai (angol nyelven). thePeerage.com. [2018. június 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 16.)

További információk

  • François Velde: A mecklenburgi trónöröklési törvények (angol nyelven). Heraldica.org. (Hozzáférés: 2010. március 16.)
  • Az uralkodóház hivatalos honlapja (német nyelven). Welfen.de. (Hozzáférés: 2010. március 16.)
  • Alexandra mecklenburgi nagyhercegné családfája (német nyelven). Emecklenburg.de. (Hozzáférés: 2010. március 16.)
  • Újságcikk Alexandra hannoveri hercegnő esküvőjéről (angolul)
  • Alexandra hannoveri hercegnő férjhezmeneteli esélyeiről (angolul)
Előző:
Anasztaszija Mihajlovna orosz nagyhercegnő
Mecklenburg nagyhercegnéje
1904–1918
Mecklenburg–Schwerin címere
Következő:
  • Németország Németország-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap