Alexandriai Zénodotosz

Zénodotosz (Ζηνόδοτος) görög (Epheszosz, i. e. 330 – ?, i. e. 260) nyelvtudós, irodalomkritikus, homéroszi tudós és az Alexandriai könyvtár első könyvtárosa volt. Efézusban született és a Kószi Philitasz tanítványa volt. Az első két Ptolemaiosz uralkodása alatt élt, és Kr.e. 280 körül volt karrierje csúcsán.

Életrajz

Zénodotosz volt az Alexandriai könyvtár első felügyelője és Homérosz első kritikai szerkesztője (διορθωτής). Kr. e. 284-ben a ptolemaioszi udvar Zénodotoszt nevezte ki a könyvtár első igazgatójává és egyben a királyi gyermekek hivatalos tanítójává. Kollégái az Alexandrosz Aitólosz (Ἀλέξανδρος ὁ Αἰτωλός) és Khalkisz Lycophron (Λυκόφρων ὁ Χαλκιδεύς) voltak, akiknek a tragikus és a komikus írókat osztották ki, Homérosz és más epikus költők pedig Zénodotoszhoz kerültek.^[1]

Művei

Bár önkényességgel és a görög nyelv elégtelen ismeretével vádolták, recenziója kétségtelenül szilárd alapot teremtett a későbbi kritika számára. Miután összeválogatta a könyvtárban található különböző kéziratokat, törölte vagy obelusszal jelölte a kétséges verseket, áthelyezte vagy megváltoztatta a sorokat, és új olvasatokat vezetett be. Valószínű, hogy ő volt a felelős a homéroszi költemények egyenként huszonnégy könyvre való felosztásáért, és valószínűleg ő volt a szerzője az Iliász napjainak kiszámításának a Tabula Iliacában.^[2]

Homéroszi glosszák

Úgy tűnik, hogy nem írt rendszeres kommentárt Homéroszhoz,de homéroszi γλῶσσαι, "szokatlan szavak, glosszák listái") valószínűleg a forrása volt azoknak a Homérosz-magyarázatoknak, amelyeket a grammatikusok Zénodotosznak tulajdonítanak. Előadásokat tartott Hésziodoszról, Anakreónról és Pindaroszról is, bár nem adott ki műveket róluk. A Szuda-lexikon eposzi költőnek nevezi, és a Görög Antológiában (Anthologica Graeca) három epigrammát is neki tulajdonítanak.^[1]

Könyvtárszervezés

Osztályozás

Zénodotosz egyéb tudományos munkái mellett olyan osztályozási rendszert vezetett be az Alexandriai könyvtárban található anyagokon, amelyek során a szövegeket témájuk (vers vagy próza, irodalmi vagy tudományos), valamint a különböző alosztályozások alapján külön termekben helyezték el.^[3]

Rendszerezés

Zénodotosz a műveket a témákon belül a szerző nevének első betűje szerint, ábécérendbe rendezte. Az alfabetikus rendezés elvét Zénodotosz vezette be.^[3]

Címkézés

Ezen kívül a könyvtár munkatársai minden tekercs végére egy kis címkét is ragasztottak. Ezek a cédulák a szerzők nevét és egyéb azonosító adatokat is tartalmaztak. Ha hiányzott a cím, akkor Zénodotosznak ki kellett tekernie a tekercset, és át kellett néznie a szöveget. Ez alapján írta meg a címkét. Az ilyen címkék lehetővé tették azt, hogy a tekercsek a leginkább nekik való helyre kerüljenek, és azt is biztosították, hogy a könyvtárhasználóknak ne kelljen minden tekercset letekerniük ahhoz, hogy lássák, mit tartalmaznak.^[3] Ez volt az első a metaadatok első feljegyzett felhasználása, amely mérföldkő a könyvtártörténetben.^[4] Csak a Kr. u. 2. században jelenik meg a teljesebb ábécés rendszerezés.

Jegyzetek

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Zenodotus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Forrás

• Phillips (2010. augusztus 1.). „The Great Library of Alexandria?”. Library Philosophy and Practice. ISSN 1522-0222.