Alsóozor

Alsóozor (szlovákul: Dolné Ozorovce) Bán városrésze, egykor önálló község Szlovákiában, a Trencséni kerület Báni járásában.

Fekvése

Bán központjától 2 km-re északnyugatra fekszik.

Története

1234-ben említik először, nemesi község volt. Plébániáját az 1332 és 1337 között kelt pápai tizedjegyzék már említi. A középkorban a gróf Cseszneky család volt a falu ura, a későbbiekben pedig az Ozoróczy, Pober és Svehla családok birtokolták. 1787-ben 11 házában 54 család és 206 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, és Felső Ozor. Két tót falu Trentsén Várm. földes Ura Otlik Uraság, lakosaik katolikusok, fekszenek Bánhoz közel, mellynek filiáji, piatzozásaik közel vannak, de földgyeik néhol alább valók.[1]

1828-ban 26 háza és 229 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Alsó-Ozor, tót falu, Trencsén, most A. Nyitra vmegyében, 120 kath., 89 evang., 10 zsidó lak. F. u. többen.[2]

1920 előtt Trencsén vármegye Báni járásához tartozott.

1960-ban csatolták Bánhoz.

Népessége

1910-ben 177, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

Neves személyek

  • Itt született 1808-ban Horárik János író, újságíró, pap, evangélikus lelkész, az utópikus szocializmus eszméinek egyik első magyarországi terjesztője.

Nevezetességei

  • Klasszicista kastélya 1817-ben épült.

További információk

  • Alsóozor Szlovákia térképén

Lásd még

Jegyzetek

  1. Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. február 12.)
  2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
Ez a szlovákiai településrészről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!