Andreas Maislinger
 | Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját! |
| Andreas Maislinger | |
 | |
| Beate Klarsfeld, Andreas Maislinger és Altösterreicher Jean Serog | |
| Született | 1955. február 26. (69 éves)[1] Sankt Georgen bei Salzburg |
| Állampolgársága | osztrák |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Kitüntetései |
|
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Andreas Maislinger témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Andreas Maislinger (Sankt Georgen bei Salzburg, 1955. február 26. –) osztrák történész és politológus. 1992-ben megalapította az Osztrák Emlék Szolgálatot, az Osztrák Béke Szolgálatot és az Osztrák Szociális Szolgálatot.
Életrajza
Maislinger András jogot és politikatudományt tanult Salzburgban, valamint politikatudományt és történelmet Bécsben. Tanulmányai alatt Frankfurt am Main-ban, Berlinben, az innsbrucki egyetemen és a salzburgi szemináriumon is tartózkodott. 1980-ban doktorált, disszertációja az osztrák önvédelmi politika problémáiról szólt. Később Schlör Joachimmel dolgozott önkéntesként a Német Békemozgalmi Szervezet (Aktion Sühnezeichen Friedensdienst) lengyelországi előadásán, amelyet Volker Von Törne és Christoph Heubner vezetett. Az Auschwitz-Birkenau Múzeumban német fiatal csoportokat gondozott. Ez idő alatt bizalmasa lett az Auschwitz-túlélő Jerzy Adam Brandhuber. Ezen kívül Maislinger Bécsben polgári szolgálatot teljesített a Nemzetközi Kibékülési Szövetkezetnél (Internationaler Versöhnungsbund), és a Service Civil Internationallal (SCI) dolgozott együtt.
1982-től 1991-ig Maislinger az innsbrucki egyetem politikatudományi intézményében, a new orleansi egyetemen, a berlini Humboldt Egyetemen, a Johannes Kepler Egyetemen és a jeruzsálemi héber egyetemen tevékenykedett. Alapító tagja volt a Független Békekezdeményező Ausztria Munkaszövetségének 1982-ben és a tiroli Osztrák-izraeli Társaságnak 1986-ban. 1988-ban a helsinki Nemzetközi Emberi Jogok Elősegítésének volt megbízottja az NDK-ban. Maislinger akkori NDK tartózkodásait figyelte a német Állambiztonsági Szervezet. A nagyobb közönség a Club 2-ben tett fellépésein keresztül ismerte meg.
1992 óta Maislinger a tudományos vezetője az évente megrendezett braunaui Időtörténeti Napoknak (Zeitgeschichte-Tage). A polgármester, Skiba Gerhard tette lehetővé a Maislinger által felvetett napokat.
Maislinger a megalapítója az osztrák külföldi szolgálatnak. Ez az osztrák katonai szolgálat egy másik lehetséges alternatívája, aminek célja a holokausztról való felvilágosítás. Támogatta őt ebben Simon Wiesenthal, Teddi Kollek, Ari Rath és Gerhard Röthler. Később Röthler egyik fia emlékszolgálatot teljesített.
1996-ig Maislinger András hasábokat publikált a Jüdischen Rundschau-ban (=Zsidó Körkép, újság) és az innsbrucki újságban. 1998-ban megalapította az osztrák külföldi szolgálatot. Ezenkívül nagy tehetséggel megáldott gyerekeket támogató projekteken tevékenykedik.
2000-ben, az FPÖ-kormányrészvétel után, Maislinger Braunau am Inn várost, Adolf Hitler születési hazát javasolta, hogy ott rendezzék be a Felelősség Hazát.
2003 óta vezeti az általa alapított „Georg Rendl Symposiont”, ami a festő és író Georg Rendl életével és műveivel foglalkozik. Maislinger már gyerekkorában megismerkedett vele St. Georgenben. A 80-as évektől fogva foglalkozik Weyerrel, a volt munka- és cigánygyűjtő-táborral, Szent Pantaleon szomszédos közösségében. Laher Ludwig az anyag felhasználásával könyvet írt, Herzfleischentartung címmel, ami 2001-ben meg is jelent.
2005-ben Fischer Heinz, osztrák miniszterelnök, átadta neki az Ezüst Tisztelet Jelet (“Silberne Ehrenzeichen“), amit az Osztrák Köztársaságnak tett szolgálataiért kapott, később pedig Van Staa Herwigtől és Durnwalder Luistól vette át a tiroli Érdem-medált.
2006 óta vezeti Maislinger a két évente Bürmoosban (Salzburg) megrendezésre kerülő Ignaz-Glaser-”Symposion”-t, aminek témája az integráció. 2006 augusztusában Maislinger meghívására Günter Demnig egy emlékművet állított fel a nemzetiszocializmus áldozatainak. Ezenkívül Maislinger létrehozta az Osztrák Holokauszt Emlék Díjat, amit olyan személyek kapnak, akik kiemelkedően sokat tesznek a holokauszt megemlékezéséért. 2007. szeptember 29-én adta át először az Időtörténeti Szövetség a Maislinger által kezdeményezett Ranshofen-Wertheimer Egon Díjat.
További információk
- http://www.auslandsdienst.at/intro/US.htm Archiválva 2012. február 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
- http://www.gedenkdienst.org
- https://web.archive.org/web/20050411005425/http://www.gedenkdienst.info/
Jegyzetek
- ↑ Salzburgwiki (német nyelven)
