Andrus Kivirähk

Andrus Kivirähk
Született	1970. augusztus 17. (53 éves)[1][2][1][3][4] Tallinn
Állampolgársága	szovjet észt
Házastársa	Ilona Martson
Gyermekei	három gyermek
Szülei	Ingrid Kivirähk
Foglalkozása	újságíró író forgatókönyvíró gyermekkönyvíró színműíró humorista
Iskolái	Tallinni 32. sz. középiskola (–1988) Tartui Egyetem (–1993)
Kitüntetései	Oskar Luts Humor Award (1993) Friedebert Tuglas irodalmi díj (1998) Literary award of Viru county (2001, 2007) Fehér Csillag érdemrend V. osztálya (2004) Eduard Vilde literary award (2008, 2016) Grand Prix de l'Imaginaire (2014)
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Andrus Kivirähk témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Andrus Kivirähk (Tallinn. 1970. augusztus 17.) észt újságíró, író, forgatókönyv- és színműíró.

Regényei és gyerekkönyvei egyaránt rendkívül népszerűek hazájában, művei mindkét műfajban számos díjat nyertek.

Apja Ants Kivirähk (1928–1986) színész és rendező, 1955–1979 között az Észt Televízió gyermek- és ifjúsági műsorainak rendezője, majd a az állami bábszínház igazgatója. Bátyja, Juhan Kivirähk (1957) szociológus.^[5]

Életpályája

1988 -ban érettségizett, majd a Tartui Egyetemen újságírás szakon végzett 1993-ban, akkor indult újságírói pályájája. Az 1990-es években a Eesti Päevaleht című lapnál állandó rovata volt, Ivan Orava, a „Köztársaság Őre” kitalált néven rendszeresen közölte humoros, szatirikus cikkeit. „Ivan Orava emlékiratai”-nak könyve 1995-ben jelent.^[6]

2000-ben megjelent Rehepapp ehk November (magyar kiadásban: Ördöngös idők) című maróan szatirikus regényében „November harminc napjának történéseit meséli el a szerző, melyekben szépen megfér egymás mellett a vaskos realitás és az észt folklór tüneményes világa."^[7] A könyv alapján készült mozifilmet 2017-ben mutatták be Észtországban.

2010-ben a Vikerkaar kulturális folyóirat főszerkesztője a legnépszerűbb kortárs észt írónak nevezte, hozzátéve: színpadi és prózai műveinek „népszerűsége egyfajta burleszk, abszurd és tiszteletlen humoron alapul.”

Könyvei

(Válogatás)

• Ivan Orava mälestused, ehk, Minevik kui helesinised mäed (1995)
• Liblikas (1999)
• Sirli, Siim ja saladused (1999)
• Rehepapp ehk November (2000)
• Helesinine vagun (2003)
• Mees, kes teadis ussisõnu (2007)
• Suur Tõll, Varrak (2014)
• Sinine sarvedega loom (2019)
• Tont ja Facebook (2019)

Magyarul megjelent kötetei

• 2004 – Ördöngös idők (Rehepapp ehk November, Polar Alapítvány), ford. Segesdi Móni
• 2005 – Kék vagon (Helesinine vagun, Kráter Műhely Egyesület), színmű, „a posztkommunista társadalmak tudathasadásos állapotát mutatja be,” ford. Patat Bence^[8]
• 2008 – Sári, Samu és a titkok (Sirli, Siim and the Secrets, Cerkabella), ford. Segesdi Móni
• 2011 – Breviárium (Észt Intézet / Pluralica), ford. Korencsi Krisztina, Márkus Virág, Segesdi Móni^[9]
• 2015 – Az ember, aki beszélte a kígyók nyelvét (Mees, kes teadis ussisõnu, Typotex), ford. Kőhalmy Nóra
• 2020 – A mumus és a Facebook (Tont ja Facebook Cerkabella)
• 2021 – Szépséges kék állat (Sinine sarvedega loom, Gondolat Kiadó), ford. Segesdi Móni

A könyv a 20. század elején élt észt festő, Oskar Kallis (1892–1918) fiktív naplója. Az író „jellegzetes írói eszközei – az abszurd humor, a szárnyaló fantázia és a mitológiához való kapcsolódás – ebben a regényben is szerephez jutnak.”^[10] (ford. Segesdi Móni. Litera, 2021-05-25)

Jegyzetek

Források

• Kivirähk (észt filmes adatbázis, efis.ee, hozzáférés: 2021-08-31)
• В ожидании крупного эстонского романа Interjú Märt Väljataga-val, a Vikerkaar észt irodalmi folyóirat főszerkesztőjével (eurozine.com, 2010-08-17. Hozzáférés: 2021-08-30)