Aosta

Aosta
Aosta címere Aosta zászlaja
Közigazgatás
Ország	Olaszország
Régió	Valle d’Aosta
Megye	Aosta megye (AO)
Polgármester	Gianni Nuti
Védőszent	Gratus of Aosta
Irányítószám	11100
Körzethívószám	0165
Forgalmi rendszám	AO
Testvérvárosok	Lista Narbonne Albertville Chamonix-Mont-Blanc Martigny Szinaja Kaolack San Giorgio Morgeto
Népesség
Teljes népesség	33 093 fő (2023. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	1637 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	583 m
Terület	21,37 km²
Időzóna	CET (UTC+01:00)
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 44′ 14″, k. h. 7° 19′ 14″45.737222222222, 7.320555555555645.737222°N 7.320556°EKoordináták: é. sz. 45° 44′ 14″, k. h. 7° 19′ 14″45.737222222222, 7.320555555555645.737222°N 7.320556°E
Elhelyezkedése Aosta megye térképén
Aosta weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Aosta témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Aosta (franciául Aoste; Oûta, Aoûta vagy Veulla valle d'aostai patois dialektusban; walser nyelven Augschtal; latinul Augusta Prætoria Salassorum; piemonti dialektusban Aousta) Valle d’Aosta olaszországi autonóm régió székhelye. Lakosainak száma 35 000 fő körül mozog.

Elhelyezkedése

Aosta városa Valle d'Aosta autonóm régió közepén helyezkedik el, Torinótól 114, Genftől 134 km-re a Dora Baltea folyó völgyében, amelynek egyik mellékfolyója, a Buthier átfolyik rajta.

Története

Régészeti kutatások bizonyítják, hogy Aosta területe már i. e. 1000 körül lakott volt, de igazi település csak i. e. 25-ben alakult azért, hogy veterán praetorianusoknak adjon otthont.^[2] Akkori neve Augusta Praetoria Salassorum volt. A város a római települések valamennyi tipikus épületével rendelkezett: színházzal, amfiteátrummal, fürdővel, erőddel és diadalívvel.

A Római Birodalom bukása után Aosta a Burgundiai Királyság fennhatósága alá került egészen 1032-ig. Ezután a Savoyai-család kezére jutott.

A 10. században nemesi családok telepedtek le a városban, emléküket terméskőből emelt tornyok és épületek őrzik. Ilyen a Pailleron-torony és a Bramafan-torony.

1896-ban megérkezett Aostaba a vasút, majd a 20. század elejétől nagymértékű demográfiai növekedés volt tapasztalható, hiszen ekkor született meg Aosta megye, amely számos hivatalt és tisztviselőt telepített ide egész Olaszországból.

Miután Valle d’Aosta elnyerte speciális státuszát, a város is nagy változásokon ment keresztül, hiszen régiószékhely lett. Az alpesi turizmus terjeszkedett, megszülettek a síterepek, ezáltal Aosta fontos idegenforgalmi központtá vált.

Klíma

Aostát minden irányból magas hegyek veszik körül, ezért különleges mikroklímával rendelkezik. Általánosságban az átmeneti évszakok rövidebbek, mint Észak-Olaszország többi részén, a nyár és a tél pedig korábban érkezik.

Látnivalók

• Az aostai katedrális

Az aostai katedrális a 4. századból származik. Jelenlegi külsejét elsősorban a 11. és 19. században zajlott átépítéseknek köszönheti. Építészetében különböző stílusok keverednek, így a román és a reneszánsz. Szerkezete háromhajós latin kereszt. Különösen értékesek 11. századi freskói, amelyeket 2000-ben restauráltak a szentév alkalmából.

• Augustus diadalíve: Aosta jelképe, i. e. 25-ben épült, közepén egy feszület látható.
• A római híd: A Buthier folyón történő átkelésre szolgált, hossza 6 méter, és helyben nyert kövekből épült az i. e. 1. század végén. Ma már nem tölti be eredeti funkcióját, mivel a középkor óta a folyó már nem halad át alatta.
• Porta Praetoria: A római korban a város fő bejárata volt, és innen ágaztak szét a Galliába vezető utak.
• A római színház: 22 méter magas déli homlokzata, valamint félkör alakú nézőtere még ma is áll. A színház az i. e. 1. században épült, és nézőtere annak idején 3-4000 néző befogadására is alkalmas volt.
• Városháza: A városháza klasszicista stílusban 1839-ben épült, az előtte álló két szobor a város két folyóját a Dorát és a Buthiert szimbolizálja.
• Croce di città: műemlék, amely az Aostából a 16. században elüldözött lutheránusokra emlékeztet.

Közlekedés

Közutak

Aosta várost kelet–nyugati irányban átszeli a Strada statale 26 della Valle d'Aosta (SS 26) közút, amely az egész völgyön keresztülfut Pont-Saint-Martintől a Kis Szent Bernát-dombig.

Egy másik közút, a Strada statale 27 del Gran San Bernardo (SS 27) a valle d'aostai régiószékhelyet köti össze a svájci határral a Szent Bernát-alagúton.

Aosta autópálya-összeköttetéssel is rendelkezik az A5-ös autópályának köszönhetően, amely Torinót és Courmayeurt köti össze.

Vasút

A régióban dízelszerelvények közlekednek, mivel az Ivrea és Pré-Saint-Didier közötti vasutat nem villamosították. Két vasútvonal halad itt: az Aosta-Pré-Saint-Didier és az Aosta-Chivasso.

Repülőtér

Aosta repülőtere a Corrado Gex regionális repülőtér Saint-Christophe községben fekszik.

Aostához köthető személyiségek

• Canterburyi Szent Anzelm

Oktatás

2000-ben alapították az Aostai Tudományegyetemet (Università della Valle d'Aosta / Université de la Vallée d'Aoste)

Testvérvárosok

• Szinaja, Románia
• Narbonne, Franciaország
• Kaolack, Szenegál
• Albertville, Franciaország
• Chamonix-Mont-Blanc, Franciaország
• Martigny, Svájc
• San Giorgio Morgeto, Olaszország

Galéria

• 
  A diadalív
• 
  A római színház
• 
  A Buthier-kút
• 
  II. Viktor Emánuel olasz király szobra
• 
  Kétnyelvű közlekedési tábla

Jegyzetek

Források

• Aosta város hivatalos weboldala (olasz nyelven). comune.aosta.it. [2013. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 15.)
• ↑ Római történeti kézikönyv: Havas László – Németh György – Szabó Edit: Római történeti kézikönyv. Budapest: Korona Kiadó. 2001. ISBN 963 9191 75 2  

További információk

• Az Aosta városban található - Virtuális Múzeum Vallée weboldala (olasz nyelven). vmv.it. [2010. december 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 15.)
• Virtuális római város, Augusta Praetoria (olasz nyelven). ultramundum.org. [2010. szeptember 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 15.)