Appenzell Innerrhoden kanton

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Appenzell Innerrhoden Kanton
Canton Appenzell Innerrhoden
Appenzell Innerrhoden kanton zászlaja Appenzell Innerrhoden kanton címere
Fővárosa	Appenzell
é. sz. 47° 18′, k. h. 9° 24′47.3, 9.447.300000°N 9.400000°EKoordináták: é. sz. 47° 18′, k. h. 9° 24′47.3, 9.447.300000°N 9.400000°E
Legnagyobb város	Appenzell
Államforma	köztársaság
Vezetők
Az Államtanács elnöke	Daniel Fässler
Hivatalos nyelv	német
Autonómia típusa	a Svájci Konföderáció tartományaként
csatlakozás a Svájci Konföderációhoz	1513
Tagság	Lista (Svájc részeként) ENSZ
Népesség
Népszámlálás szerint	16 145 fő (2018. dec. 31.)[1]
Rangsorban	Svájcban 26.
Becsült	15 549 fő (2012)
Rangsorban	Svájcban 26.
Népsűrűség	90 fő/km²
Főbb etnikumok	németek
Vallások	római katolikus és protestáns
Írástudatlanság	kb. 0%
Földrajzi adatok
Terület	173 km²
Rangsorban	Svájcban 25.
Időzóna	Közép-európai idő (UTC+1) Közép-európai nyári idő (UTC+2)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	svájci frank (CHF)
Nemzetközi gépkocsijel	AI
Internet TLD	.ch
Közlekedés iránya	jobb oldali
A Wikimédia Commons tartalmaz Appenzell Innerrhoden Kanton témájú médiaállományokat.

Az Appenzell Innerrhoden kanton a legkisebb népességű kanton a Svájci Államszövetségben, terület alapján pedig a második legkisebb Baselstadt (Bázel-Város) kanton után. Ez volt az utolsó kanton Svájcban, ahol megadták a nőknek a szavazati jogot (1991).

Történelem

A terület az ókorban a Római Birodalomhoz tartozott és kelta törzsek lakták. A mai kanton közepén a 11. században apátságot hoztak létre. A 14. század közepén, 1360 körül több konfliktus is kitört a mai kanton területén az adók, az egyházi és földesúri tizedek és a legeltetés miatt az Appenzell-t irányító apát és a gazdálkodók (jobbágyság) között. Mindkét fél szerette volna, hogy a birodalom megvédje jogaikat.

Csatlakozás a Svájci Államszövetséghez

Appenzell 1513-ban független lett és csatlakozott a Svájci Konföderációhoz. Az apátság és a kanton lakosai között azonban egyre nagyobb konfliktusok voltak. Miután - mint később kiderült sikertelenül - tárgyalások kezdődtek Appenzell és az apátság között, a két fél próbált egy békeszerződést kötni. A szerződést végül sikerült megkötni. Az apát békét kötött az appenzelliekkel. Még a múlt század elején, 1403-ban Schwyz és Appenzell Innerrhoden szövetséget kötöttek és legyőzték az osztrákokat (a Német-római Birodalom akkori vezéreit), ezt tudták később felhasználni az apátság ellen. A reformáció 1522-ben érkezett meg a kantonba, így a 16. század második felére a kanton többsége protestáns vallású lett. Napjainkban azonban a német többségű kantonban a katolikusok vannak többségben. A kantonban az 1520-as évektől háború dúlt a katolikusok és a protestánsok között. A Landesgemeinde (a kanton országgyűlése) 1525 áprilisában kiadott egy vallási rendeletet, ami eredetileg biztosította a vallásszabadságot, a törvényt azonban valójában senki nem vette komolyan. Miután a Kappel környékén vívott második vallási háború véget ért, a két vallás hívei békét kötöttek. A terület 1798 és 1803 között a Helvét Köztársaság része volt.

1991-ben a Landesgemeinde szavazati jogot adott a nőknek, miután néhány nő megnyerte a Svájci Szövetségi Legfelsőbb Bíróságon folytatott pert Appenzell Innerrhoden ellen. 2009-ben népszavazást tartottak a minaretépítési tilalommal kapcsolatosan.

Államszervezet és közigazgatás

Appenzell Innerrhoden a legkisebb népességű svájci kanton, népessége alig éri el a 16 ezer főt. Ennek ellenére saját kormánya és parlamentje van. A helyi parlament, a Grosser Rat (Nagytanács) és a helyi kormány (Canton Rat, Kantoni Tanács vagy Államtanács) együttesen vezeti a kantont. A Nagytanácsnak 50 képviselője van, míg a kormánynak jelenleg 7.

A kormány tagjai

A kormány vezetője a kanton elnöke, Daniel Fässler, a Landammann, azaz államfő, szó szerint államember vagy országember. A kanton alelnöke Roland Inauen nyugalmazott Landammann, aki egyben az Oktatási Minisztérium elnöke. A kantoni elnök jelenleg a Gazdasági Minisztérium feje. Antonia Fässler, a kanton nőjogi bizottságának elnöke, egyben a kanton "Frauenman"-ja, azaz nővezetője egyben az Egészségügyi és Szociális Minisztérium elnöke. Thomas Rechsteiner kantoni kincstárnok tölti be az Infrastruktúrális Bizottság vezetését, azaz ő a Finanzdepartement elnöke. Lorenz Koller a Mezőgazdasági és Erdészeti Minisztériumot vezeti, továbbá a Landammann egyik kisebb helyettese departement azaz kormányzói minőségben. Stefan Sutter kantoni főépítész vezeti a Civil - és környezetvédelmi Minisztériumot. Martin Bürki, a svájci hadsereg zászlósa, az Appenzell Innerrhoden-ből származó svájci katonák közül a legmagasabb rangú zászlós vezeti az Igazságügyi, rendőrségi és katonai Minisztériumot azaz Departement-et, melyet magyarul kb. kormányzótanácsnak nevezhetünk. Így a védelmi ügyeket irányító minisztérium(ok), jelenleg az Igazságügyi, Rendőrségi és Katonai Minisztérium első embere Lorenz Koller mezőgazdasági és erdészeti miniszterhez hasonlóan departement azaz kormányzó, tehát a Landammann kisebb helyettese. Martin Bürki zászlós és Roland Inauen nyugalmazott Landammann kivételével minden miniszter a CVP párt tagja, a másik két tag pedig független: Inauen nyugdíjazása miatt, Bürki pedig katonai pályája miatt nem tagja a CVP-nek.

Közigazgatás

A kanton 6 kerületre oszlik, ezek közül Oberegg kerület a kanton többi kerületével nem határos, mivel az egy exklávé a kantontól pár kilométerre északkeletre. Oberegg kerület két kantoni exklávéból áll, melyek Svájc más kantonjaival határosak.

A kerületek listája

• Appenzell, lakossága 5726 fő
• Rute, lakossága 3452 fő
• Schwende, lakossága 2132 fő
• Oberegg, lakossága 1896 fő
• Gonten, lakossága 1448 fő
• Schlatt-Haslen, lakossága 1135 fő

Demográfia

A kanton lakossága 2012. december 31-én 15717 fő volt, ennek 9,76%-a, azaz 1510 fő volt külföldi állampolgár. A lakosság 81%-a római katolikus, 10%-a pedig protestáns.

Gazdaság

A kantonnak elsődleges bevételei a mezőgazdaságon belül a szarvasmarha-tenyésztésből és a tejtermelésből vannak. Az Appenzeller sajt egész Svájcban ismert.

Jegyzetek