Ares Vallis

Ares Vallis
NévadóMars
Elhelyezkedése
Ares Vallis (Mars)
Ares Vallis
Ares Vallis
Pozíció a Mars térképén
é. sz. 10° 17′ 24″, k. h. 334° 23′ 24″10.29, 334.3910.290000°N 334.390000°EKoordináták: é. sz. 10° 17′ 24″, k. h. 334° 23′ 24″10.29, 334.3910.290000°N 334.390000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Ares Vallis témájú médiaállományokat.
Az Oxia Palus régió topográfiai térképe a Marson; számos káosz régió és völgy helyzetét mutatja, beleértve az Ares Vallis csatornát is (a kép közepén ferdén haladó bemélyedés)

Az Ares Vallis egy kiáramlási csatorna a Mars bolygón, amit valamikor a víz áramlása alakíthatott ki. Névadója a görög Mars isten, Arész, a háború istene. A völgy északnyugati irányban a dombos Margaritifer Terra irányába halad, ahol a Iani Káosz depresszió (180 km hosszú, 200 km széles) csatlakozik az Ares Vallis elejéhez egy 100 km széles átmeneti zónában, melynek középpontja 342,5° Kelet (17,5 Nyugat), 3° Észak.[1] Majd továbbhalad az ősi Xanthe Terra felvidéken, aztán a Chryse Planitia delta-szerű régiójában ér véget. Az Ares Vallis volt a leszállási helye a NASA Mars Pathfinder űrhajójának, amely a völgy egyik régióját vizsgálta, a Chryse határának közelében, 1997-ben.

Egy érvelés szerint az Uzboi, Ladon, Margaritifer és az Ares Vallis, bár most elválasztott, nagy kráterek, egyszer egyetlen kivezető csatornát alkottak északi irányba, a Chryse Planitia felé.[2] A kiáramlás forrása az Argyre kráter túlcsordulása lehetett, amit korábban teletöltöttek a csatornák (Surius, Dzigai és Palacopus Valles), amik elvezetést biztosítottak a déli-sark felől. Ha ez igaz, a vízelvezető rendszer teljes hossza több mint 8000 km lenne, ami a leghosszabb ismert elvezető út a Naprendszerben. Az elmélet szerint az  Ares Vallis kiáramlás csatorna jelenlegi formája egy már létező struktúra újraolvadásával alakult ki. A víznek ezt a hosszú áramlási rendszerét Uzboi-Landon-Morava (ULM) rendszernek nevezik. Az ebből a rendszerből származó víz segített az Ares Vallis formálásában.[3][4][5][6][7]

Egy 2010 januárjában közzétett kutatás arra utal, hogy a Marson voltak tavak az egyenlítő mentén, egyenként mintegy 20 km szélesek. Bár a korábbi kutatások azt mutatták, hogy a Marson volt meleg, nedves, korai történelmi szakasz, ami már régen szárazzá vált, ezek a tavak léteztek a Hesperian korszakban is. A NASA Mars Reconnaissance Orbiter részletes képeit használva a kutatók feltételezik, hogy fokozott vulkáni tevékenység, sűrű meteorit hullás vagy a Mars Nap körüli pályájának eltolódása miatt ebben az időszakban melegebb volt a Mars légköre, ami a talajban lévő bőséges jégmennyiséget megolvasztotta. A vulkánok által kibocsátott gázok megvastagították a légkört egy átmeneti időszakra, ami több napfényt nyelt el, így a meleg lehetővé tette, hogy a víz folyadék állapotban legyen. Ez az új tanulmány csatornákat fedezett fel, amik összekötötték a tavak medencéit az Ares Vallis közelében. Amikor egy tó megtelt, a vize túlcsordult a partján, és a lezúduló víz létrehozott egy csatornát, ami egy alacsonyabb területre áramlott, ahol egy másik tó alakult ki.[8][9] Ezek a tavak is olyan helyek lehetnek, ahol érdemes keresni a valamikori élet nyomait.

  • Erózió nyomai az Ares Vallison (a THEMIS műholdak felvétele)
    Erózió nyomai az Ares Vallison (a THEMIS műholdak felvétele)
  • Ares Vallis a Viking műhold felvételén. A csatorna 25 km széles, körülbelül 1 km mély.
    Ares Vallis a Viking műhold felvételén. A csatorna 25 km széles, körülbelül 1 km mély.
  • Csatornák az Ares Vallis régióban (a HiRISE műhold felvételén)
    Csatornák az Ares Vallis régióban (a HiRISE műhold felvételén)
  • Ares Vallis (a HiRISE műhold felvétele)
    Ares Vallis (a HiRISE műhold felvétele)
  • Panorámakép az Ares Vallis-ról (a Mars Pathfinder felvétele)
    Panorámakép az Ares Vallis-ról (a Mars Pathfinder felvétele)

Kapcsolódó szócikkek

  • Mars
  • Mars Pathfinder

Jegyzetek

  1. Mars Express - Ancient floods on Mars: Iani Chaos and Ares Vallis, ESA, June 1, 2005
  2. Parker, T.J., Clifford, S.m., and Banerdt, W.B. (2000).
  3. Carr, M. 1979.
  4. Carr, M., G. Clow. 1981.
  5. Grant, J., T. Parker. 2002.
  6. Grant., J. et al. 2009.
  7. Rotto, S., K. Tanaka. 1995.
  8. Spectacular Mars Images Reveal Evidence of Ancient Lakes”, ScienceDaily, 2010. január 4.. [2011. június 5-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2016. június 11.) 
  9. Gupta, Sanjeev (2010). „Hesperian equatorial thermokarst lakes in Ares Vallis as evidence for transient warm conditions on Mars”. Geology 38 (1), 71–74. o. DOI:10.1130/G30579.1.  

További információk

  • A Google Mars görgethető térkép - Ares Vallis központtal
Sablon:A Mars földrajza
  • m
  • v
  • sz
A Mars földrajza
Régiók
Topográfia
Hegyek és vulkánok
  • Acidalia Colles
  • Alba Mons
  • Anseris Mons
  • Apollinaris Mons
  • Ariadnes Colles
  • Astapus Colles
  • Ausonia Montes
  • Avernus Colles
  • Biblis Tholus
  • Centauri Montes
  • Charitum Montes
  • Echus Montes
  • Elysium
    • Elysium Mons
    • Albor Tholus
    • Hecates Tholus
  • Erebus Montes
  • Galaxius Mons
  • Hadriacus Mons
  • Hellas Montes
  • Jovis Tholus
  • Libya Montes
  • Mount Sharp
  • Nereidum Montes
  • Olympus Mons
  • Phlegra Montes
  • Syrtis Major Planum
  • Tartarus Colles
  • Tartarus Montes
  • Tharsis Montes
    • Ascraeus
    • Pavonis
    • Arsia
  • Tharsis Tholus
  • Tyrrhenus Mons
  • Ulysses Tholus
  • Uranius vulkáncsoport
    • Uranius Mons
    • Ceraunius Tholus
    • Uranius Tholus
Síkságok és fennsíkok
  • Acidalia Planitia
  • Aeolis Palus
  • Amazonis Planitia
  • Arcadia Planitia
  • Argyre Planitia
  • Chryse Planitia
  • Daedalia Planum
  • Elysium Planitia
  • Eridania Planitia
  • Hellas Planitia
  • Hesperia Planum
  • Icaria Planum
  • Isidis Planitia
  • Lunae Planum
  • Meridiani Planum
  • Oxia Planum
  • Planum Australe
  • Planum Boreum
  • Syria Planum
  • Syrtis Major Planum
  • Utopia Planitia
  • Eden Patera
  • Orcus Patera
  • Peneus Patera
  • Pityusa Patera
Kanyonok és völgyek
  • Aram Chaos
  • Arsia Chasmata
  • Aromatum Chaos
  • Atlantis Chaos
  • Aureum Chaos
  • Candor Chasma
  • Chasma Boreale
  • Coprates Chasma
  • Echus Chasma
  • Eos Chaos
  • Eos Chasma
  • Galaxias Chaos
  • Ganges Chasma
  • Gorgonum Chaos
  • Hebes Chasma
  • Hydaspis Chaos
  • Hydraotes Chaos
  • Iani Chaos
  • Ister Chaos
  • Ius Chasma
  • Juventae Chasma
  • Melas Chasma
  • Ophir Chasma
  • Tithonium Chasma
  • Apsus
  • Ares
  • Arnus
  • Asopus
  • Athabasca
  • Auqakuh
  • Bahram
  • Buvinda
  • Dao
  • Enipeus
  • Frento
  • Granicus
  • Green Valley
  • Harmakhis
  • Hebrus
  • Her Desher
  • Hrad
  • Huo Hsing
  • Hypanis
  • Iberus
  • Indus
  • Ituxi
  • Kasei
  • Labou
  • Ladon
  • Lethe
  • Licus
  • Louros
  • Maʼadim
  • Mad
  • Maja
  • Mamers
  • Mangala
  • Marineris
  • Marte
  • Maumee
  • Mawrth
  • Minio
  • Naktong
  • Nanedi
  • Niger
  • Nirgal
  • Padus
  • Paraná
  • Patapsco
  • Peace
  • Rahway
  • Ravi
  • Reull
  • Sabis
  • Sabrina
  • Samara
  • Scamander
  • Shalbatana
  • Simud
  • Stura
  • Tader
  • Tinia
  • Tinjar
  • Tiu
  • Tyras
  • Uzboi
  • Vedra
  • Verde
  • Warrego
Fossae, mensae, rupes és labyrinthi
  • Amenthes Fossae
  • Ceraunius Fossae
  • Cerberus Fossae
  • Coloe Fossae
  • Cyane Fossae
  • Elysium Fossae
  • Hephaestus Fossae
  • Icaria Fossae
  • Labeatis Fossae
  • Mangala Fossa
  • Mareotis Fossae
  • Medusae Fossae
  • Memnonia Fossae
  • Nili Fossae
  • Olympica Fossae
  • Oti Fossae
  • Sirenum Fossae
  • Tantalus Fossae
  • Tempe Fossae
  • Tithonium Fossae
  • Tractus Fossae
  • Ulysses Fossae
  • Aeolis Mensae
  • Ausonia Mensa
  • Capri Mensa
  • Cydonia Mensae
  • Deuteronilus Mensae
  • Ganges Mensa
  • Nilosyrtis Mensae
  • Protonilus Mensae
  • Sacra Mensa
  • Claritas Rupes
  • Nilokeras Scopulus
  • Olympus Rupes
  • Rupes Tenuis
  • Angustus Labyrinthus
  • Noctis Labyrinthus
Kráterek
  • Artynia Catena
  • Tithoniae Catenae
  • Tractus Catena
  • Adams
  • Agassiz
  • Airy
  • Airy-kráter (Mars)
  • Aniak
  • Antoniadi
  • Arandas
  • Argo
  • Arkhangelsky
  • Arrhenius
  • Asimov
  • Bacolor
  • Bakhuysen
  • Baldet
  • Baltisk
  • Bamberg
  • Barabashov
  • Barnard
  • Beagle
  • Becquerel
  • Beer
  • Belz
  • Bernard
  • Bianchini
  • Boeddicker
  • Bok
  • Bond
  • Bonestell
  • Bonneville
  • Brashear
  • Briault
  • Burroughs
  • Burton
  • Campbell
  • Canso
  • Cassini
  • Caxias
  • Cerulli
  • Chafe
  • Chapais
  • Chincoteague
  • Chryse Alien
  • Clark
  • Coblentz
  • Columbus
  • Copernicus
  • Corby
  • Crewe
  • Crivitz
  • Crommelin
  • Cruls
  • Curie
  • Da Vinci
  • Danielson
  • Darwin
  • Davies
  • Dawes
  • Dejnev
  • Denning
  • Dilly
  • Dinorwic
  • Douglass
  • Dromore
  • Du Martheray
  • Eagle (Acidalia Planitia)
  • Eagle (Meridiani Planum)
  • Eberswalde
  • Eddie
  • Ejriksson
  • Emma Dean
  • Endeavour
    • Matijevic Hill
  • Endurance
  • Erebus
  • Escalante
  • Eudoxus
  • Fenagh
  • Fesenkov
  • Firsoff
  • Flammarion
  • Flaugergues
  • Focas
  • Fontana
  • Fournier
  • Fram
  • Freedom
  • Galdakao
  • Gale
  • Galle
  • Garni
  • Gasa
  • Gilbert
  • Gill
  • Gledhill
  • Gold
  • Graff
  • Green
  • Grindavik
  • Gusev
    • Apollo–1-dombok
    • Columbia-dombok
      • Husband
      • McCool
    • Sleepy Hollow
  • Hadley
  • Haldane
  • Hale
  • Halley
  • Hargraves
  • Hartwig
  • Heaviside
  • Heimdal
  • Heinlein
  • Helmholtz
  • Henry
  • Herschel
  • Hipparchus
  • Holden
  • Holmes
  • Hooke
  • Huggins
  • Hussey
  • Hutton
  • Huxley
  • Huygens
  • Iazu
  • Ibragimov
  • Inuvik
  • Janssen
  • Jarry-Desloges
  • Jeans
  • Jezero
  • Jezža
  • Joly
  • Jones
  • Kaiser
  • Kalocsa
  • Keeler
  • Kepler
  • Kinkora
  • Kipini
  • Knobel
  • Koga
  • Korolev
  • Kufra
  • Kuiper
  • Kunowsky
  • Lambert
  • Lamont
  • Lampland
  • Lassell
  • Lau
  • Le Verrier
  • Li Fan
  • Liais
  • Lipik
  • Liu Hsin
  • Llanesco
  • Lockyer
  • Lod
  • Lohse
  • Lomonosov
  • Louth
  • Lowell
  • Lyell
  • Lyot
  • Mädler
  • Magelhaens
  • Maggini
  • Main
  • Mandora
  • Maraldi
  • Mariner
  • Marth
  • Martz
  • Masursky
  • Maunder
  • McLaughlin
  • McMurdo
  • Mellish
  • Mendel
  • Mie
  • Milankovic
  • Millochau
  • Mitchel
  • Miyamoto
  • Mohawk
  • Mojave
  • Molesworth
  • Montevallo
  • Moreux
  • Müller
  • Nansen
  • Nereus
  • Newton
  • Nhill
  • Nicholson
  • Niesten
  • Nipigon
  • Onon
  • Orson Welles
  • Oudemans
  • Palana
  • Pangboche
  • Pasteur
  • Penticton
  • Perepelkin
  • Peridier
  • Persbo
  • Pettit
  • Phillips
  • Pickering
  • Playfair
  • Pollack
  • Poona
  • Porter
  • Porth
  • Priestley
  • Proctor
  • Ptolemaeus
  • Puńsk
  • Quenisset
  • Rabe
  • Radau
  • Rahe
  • Rayleigh
  • Redi
  • Renaudot
  • Reuyl
  • Reynolds
  • Richardson
  • Ritchey
  • Robert Sharp
  • Roddenberry
  • Ross
  • Rossby
  • Rudaux
  • Russell
  • Rutherford
  • Sagan
  • Saheki
  • Santa Maria
  • Schaeberle
  • Schiaparelli
  • Schmidt
  • Secchi
  • Semeykin
  • Sharonov
  • Sibu
  • Sinton
  • Sitka
  • Sklodowska
  • Slipher
  • Smith
  • South
  • Spallanzani
  • Srīpur
  • Steno
  • Stokes
  • Stoney
  • Suess
  • Suzhi
  • Tarsus
  • Taytay
  • Teisserenc de Bort
  • Terby
  • Thila
  • Thira
  • Tikhonravov
  • Tikhov
  • Timbuktu
  • Tombaugh
  • Tooting
  • Trouvelot
  • Troy
  • Trud
  • Trumpler
  • Tugaske
  • Tycho Brahe
  • Tyndall
  • Udzha
  • Vernal
  • Very
  • Victoria
    • Cape Verde
  • Vinogradov
  • Vinogradsky
  • Virrat
  • Vishniac
  • Vogel
  • Von Kármán
  • Vosztok
  • Wallace
  • Wegener
  • Weinbaum
  • Wells
  • Williams
  • Winslow
  • Wirtz
  • Wislicenus
  • Wright
  • Yuty
  • Zumba
  • Zunil