Bánfi Sándor

Bánfi Sándor, 1883-ig Deutsch^[1] (Lovasberény, 1846. október 30. – Budapest, 1890. szeptember 15.) zeneszerző, zeneesztéta, újságíró.

Élete

Lovasberényben született, ahol apja tanító volt; innen Kecskemétre, majd Pestre költöztek és itt a gimnázium első két osztályát magánuton végezvén, az evangélikus gimnáziumban folytatta tanulmányait; onnan az akkori német Staatsgymnasiumba lépett az 5. osztályba; a nyolcadikat a reformatusoknál végezte. Ezután Párizsba ment a világkiállításra, ahol megismerkedett Offenbachchal és Delibessel. Visszatérvén a fővárosba, az izraelita tanítóképzőben hat évig volt zene- és énektanár; ezután az egyetemre iratkozott be és két évig jogot hallgatott és államvizsgát tett.

Az ügyvédséghez nem lévén kedve, a zenére és énekre adta magát és több keringőt szöveggel és szöveg nélkül, négy operettet, két műdalt, két ballettet és egy vígoperát (Fanchon) írt. A párizsi Archives Israelites c. lapba írt cikkeket és Budapesten a Gazette de Hongrie zenekritikusa volt Saissy szerkesztése alatt; azután a Harmonia c. zenelapban a francia rovat szerkesztője lett. Írt még a Pester Lloydba, Allgemeine Deutsche Musikzeitungba és a Zenelapba (1886.) Több zeneesztétikai szakmunkája jelent meg.

Munkái

• Zeneelmélet és az összhangzattan elemei. Bpest, 1884.
• Az énektanítás elmélete elemi iskolai tanító képző intézetek növendékei számára. Uo. 1886.

Jegyei

B. S. ▪ . ▪ +

Jegyzetek

Források

• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 84. o.  Online elérés
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914.
• Bánfi Sándor. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés ideje: 2016. május 28.

További információk

• Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Bp., Zeneműkiadó, 1983-1985.
• Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002.
• Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
• A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
• Tolnai világlexikona. Bp., Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919. 8 db.; Bp., Kassák Kiadó, 1999-.
• Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942.