Belvárosi plébániatemplom (Budapest)

A Duna-part látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi helyszín része

Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom
Vallás	Keresztény
Felekezet	Római katolikus
Egyházmegye	Esztergom-budapesti
Egyházközség	Budapest Pesti-Belső espereskerület
Névadója	Nagyboldogasszony
Pap(ok)	Dr. Osztie Zoltán (plébános)
Diakónus	Csorba Gábor
Építési adatok
Építése	ismeretlen
Stílus	gótikus barokk
Építtetője	Zsigmond király
Felszentelés	valamikor a 14. században
Felszentelő	ismeretlen
Alapadatok
Hosszúság	118 m
Magasság	100 m
Szélesség	49 m
Világörökségi adatok
Típus	Kulturális helyszín
Felvétel éve	1987
Elérhetőség
Település	Budapest
Hely	1056 Budapest, Március 15. tér
Elhelyezkedése
Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom Pozíció Budapest V. kerülete térképén
é. sz. 47° 29′ 32″, k. h. 19° 03′ 08″47.492139, 19.05221947.492139°N 19.052219°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 32″, k. h. 19° 03′ 08″47.492139, 19.05221947.492139°N 19.052219°E
A Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Budapesten, a Március 15. téren található Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom (gyakran emlegetik még: Belvárosi plébániatemplom néven) a Contra-Aquincum erődítmény falaira, annak helyén épült.

Története

Legkorábbi emlékei a román kori, ma már nem fellelhető előtemplomig nyúlnak vissza. 1046-ban ide temették Gellért püspököt. A 14. században Zsigmond király támogatásával gótikus stílusban átépítették. Mátyás király uralkodása alatt két újabb oldalhajóval bővítették. A török időkben mecsetként használták, ennek emléke egy mihráb (imafülke) a szentély délkeleti falában. Egy 1723-ban bekövetkezett tűzvész után, 1725–1739 között, barokk stílusban állították helyre, Pauer János György (1692–1752) építőmester vezetésével. 1828-ban a templom sírboltjában helyezték örök nyugalomra Kultsár Istvánt, a felvilágosodás korának nagy színházszervezőjét.^[1] 1839-ben a támpillérek közeit árusító bódékkal építették be, ezeket 1932-ben bontották le. Ekkor találták meg a gótikus ablakokat és az ikerkapuzatot.^[2]

Többször restaurálták: 1805–1808 között Hild János, 1889-ben Steindl Imre, 1945 után Gerő László vezetésével. A templombelső festését 1976–77-ben felújították. 2010-ben a szentély mögötti falfülkében egy Anjou-kori trónoló Szűz Mária-freskót találtak, meglepő épségben. A templom külseje elhanyagolt állapotban volt, mígnem 2011-ben az előtte lévő park megújítása után a homlokzatot is renoválták, Mezős Tamás építész tervei szerint.^[3]

A 2014-2016 között elvégzett régészeti feltárások alkalmával megtekinthetővé vált a táborparancsnok szobája, valamint kialakításra került egy altemplom is. A felújítást követően 2016. augusztus 15-én dr. Erdő Péter bíboros jelenlétében adták át a hívek és látogatók részére a templomot.

Az Erzsébet híd újjáépítésekor a templomot (az akkorra már a világszerte rutinná vált eljárással) arrébb lehetett volna helyezni, de végül inkább az új híd tengelyével is kikerülték.

Ereklyék a templomban

• 2002 márciusában helyezték el a templom főoltárában Szent Gellért püspök vértanú addig Muránóban őrzött sarokcsont és csigolyacsont ereklyéjét.
• 2006-tól itt látható Szent László király és Árpád-házi Szent Erzsébet egy-egy ereklyéje is.
• Az altemplomban látható az ún. Szent Kereszt ereklye, amelyet XI. Piusz pápa ajándékozott a Pálos rend számára 1934-ben.

Harangjai

A templom 52 méter magas tornyaiban 4 harang lakik: a két nagyobb az északi, a két kisebb a déli toronyban.

Polgármester-harang (Nagyharang)

2400 kg-os, H0 alaphangú, 160 cm az alsó átmérője, Szlezák László öntötte Budapesten, 1928-ban, Nékám Lajos (orvos, 1868–1957) adománya.

Középharang

1200 kg-os, Disz1 alaphangú, 130 cm az alsó átmérője, ifj. Walser Ferenc öntötte Budapesten, 1927-ben.

Kisharang

200 kg-os, Cisz2 alaphangú, 70 cm az alsó átmérője, Szlezák László öntötte Budapesten, 1927-ben.

Lélekharang

100 kg-os, Fisz2 alaphangú, 50 cm az alsó átmérője, ifj. Walser Ferenc öntötte Budapesten, 1929-ben.

A második világháborúban lefoglalt középső harang

A második világháborúban hadi célokra elvitték a déli toronyból a 650 kg-os, Fisz1 alaphangú, 105 cm alsó átmérőjű harangot, amelyet szintén Szlezák László öntött 1927-ben.

Harangozási rend

Korábban technikai okok (elektromos húzómű meghibásodása) miatt csak a 2400 és a 200 kg-os harangok voltak működőképesek. Az 1200 és a 100 kg-os harangok hangját már több évtizede nem lehetett hallani. Déli és esti Úrangyalára a Polgármester-harang szólt. Az esti Úrangyala után a lélekharang helyett a kisharang szólt a halottakért való imádságra. Szentmise kezdetekor a Polgármester-harang szólt. Szintén a Polgármester-harang hangja volt hallható pénteken délután három órakor Jézus kereszthalála emlékére. A kisharang hangereje nem tette lehetővé, hogy egyszerre szóljanak, mivel az igen halk, a nagyharang hangja elnyomta volna.

A harangokat 2016 végére felújították, azóta ismét valamennyi harang működőképes.

Galéria

• 
  A templom a 2011-es tatarozást követően
• 
  A templom főbejárata 2011-ben
• 
  A templom homlokzata a tatarozás előtt
• 
  A templom főbejárata a tatarozás előtt
• 
  A gótikus északi kapu
• 
  Az északi oldal (az egykori emeleti gótikus ablak maradványával)
• 
  Szent Flórián szobra a templom hátulján
• 
  A gótikus déli kapu, a kolduspaddal
• 
  A plébániatemplom légi fotója
• 
  Esti forgatagban
• 
  Díszes, gótikus boltozat
• 
• 
  Szent Erzsébet-ereklye
• 
  Reneszánsz pasztofórium a XVI. századból
• 
  A Rieger-orgona
• 
• 
  A királyi oratórium lépcsőjének bejárata
• 
• 
  Középkori freskótöredék a szentélyben
• 
  XIV. századi Trónoló Madonna-freskó
• 
  A főoltáron Molnár C. Pál festménye
• 
  Kultsár István író síremléke – Ferenczy István alkotása
• 
  Altemplom (2017)
• 
  Fájdalmas Jézus-szobor
• 
  Római- és középkori maradványok a templom padlószintje alatt
• 
  Római- és középkori maradványok

Jegyzetek

További információk

• A plébánia honlapja
• A templom története a miserend.hu honlapon
• vendegvaro.hu
• urbanlegends.hu
• A templom a Műemlékem.hu-n
• Belvárosi Nagyboldogasszony-főplébániatemplom (Hozzáférés: 2016. február 12.)
• Gerő László: A pesti belvárosi plébániatemplom; Képzőművészeti Alap, Bp., 1956 (Műemlékeink)
• Déry Attila: Budapest, belvárosi plébániatemplom; TKM Egyesület, Bp., 1998 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára)