Brăila megye

Brăila megye
Brăila megye címere
Brăila megye címere
Adatok
Ország Románia
RégióHavasalföld
MegyeszékhelyBrăila
JelzésBR
Terület4766 km²
Körzethívószám(+40) 0239
Népesség
Népesség281 452 fő (2021. dec. 1.)[1]
Népsűrűség78 fő/km²
Megyei tanács weboldala
Prefektúra weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Brăila megye témájú médiaállományokat.

Brăila (magyarosan: Brajla vagy Braila) Románia egyik megyéje, Havasalföld északkeleti részén. Közigazgatási központja a 234000 lakosú Brăila. Szomszédai keletről Tulcea megye, nyugatról Buzău megye (Bodza), északról Galați megye és Vrancea megye, délről Ialomița megye és Constanța megye.

Demográfia

A 2011-es népszámlálás adatai szerint a megye lakosságának 90,9%-a román, a legnagyobb kisebbség a roma (2,7%), de élnek itt lipovánok és görögök is. A megyében 60 fő vallotta magát magyarnak.[2]

Földrajz

A megye egésze sík területen fekszik, a Bărăgan-alföldön, amely Románia egyik legjobb gabonatermő vidéke. Keleti oldalát a Duna mossa és szigetet képez itt, a Brăilai Nagyszigetet, itt található a Brăilai lápvidék, amelyet a Măcin, Cremenea és Vâlciu csatornák fognak közre, ezeken a csatornákon keresztül a 70-es években mintegy 80 000 hektárnyi területet csapoltak le a mocsárból.

A megye északi oldalán folyik a Szeret, északnyugati oldalán pedig a Bodza folyó. A Bodza bal partján jelentős limánok képződtek: Jirlău, Amara Buzău, Balta Albă stb.

Délen a Călmănțui folyó jobb partját homokdűnék kísérik.

A Bodza, a Călmănțui, valamint a Ialomița folyók közti lefolyástalan területen sós tavak jöttek létre: Ianca, Plopul, Lacu Sărat, Plașcu, Cotleț.

Éghajlata mérsékelt szárazföldi, síksági jelleggel. Az évi középhőmérséklet 10 °C.

Gazdasága

A megye mezőgazdasági jellegű, az ipar szinte teljesen a megyeközpontra korlátozódik. Iparágai: textil- és élelmiszeripar, mechanikai alkatrészek gyártása.

Brăilának fontos kikötője van, ami valamikor Románia legnagyobb gabonaátrakodóhelye volt.

Az ideérkező kevés turista a megyében főképp Brăilát és Lacu Sărat üdülőhelyet látogatják.

Címere

  • A két világháború között
    A két világháború között
  • A kommunizmus idején
    A kommunizmus idején
  • Jelenlegi
    Jelenlegi

Közigazgatási beosztása

A megyében egy municípium, 3 város és 40 község található.

Városok rang szerint
Címer Municípium Címer Város
Brăila
Făurei
Ianca
Însurăței

Községek

  • Bărăganul
  • Berteștii de Jos
  • Bordei Verde
  • Cazasu
  • Chiscani
  • Ciocile
  • Cireșu
  • Dudești
  • Frecăței
  • Galbenu
  • Gemenele
  • Grădiștea
  • Gropeni
  • Jirlău
  • Mărașu
  • Măxineni
  • Mircea Vodă
  • Movila Miresii
  • Racovița
  • Râmnicelu
  • Romanu
  • Roșiori
  • Salcia Tudor
  • Scorțaru Nou
  • Siliștea
  • Stăncuța
  • Surdila-Găiseanca
  • Surdila-Greci
  • Șuțești
  • Tichilești
  • Traian
  • Tudor Vladimirescu
  • Tufești
  • Ulmu
  • Unirea
  • Vădeni
  • Victoria
  • Vișani
  • Viziru
  • Zăvoaia

Hivatkozások

  1. 2021-es romániai népszámlálás
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2023. április 5.)

További információk

Sablon:NUTSRománia
  • m
  • v
  • sz
Románia közigazgatási beosztása
Makrorégiók
(NUTS-I)
1-es makrorégió2-es makrorégió3-as makrorégió4-es makrorégió
Fejlesztési régiók
(NUTS-II)

Megyék
(NUTS-III)

Románia fejlesztési régiói
Románia fejlesztési régiói