Buster Keaton
| Buster Keaton | |
 | |
| Született | Joseph Frank Keaton[1] 1895. október 4.[2][3][4][5][6] Piqua[7] |
| Elhunyt | 1966. február 1. (70 évesen)[2][3][7][4][5] Woodland Hills[8][9] |
| Álneve | Frigo |
| Állampolgársága | amerikai |
| Házastársa |
|
| Gyermekei | két gyermek:
|
| Szülei | Myra Keaton Joe Keaton |
| Foglalkozása |
|
| Kitüntetései |
|
| Halál oka | tüdőrák |
| Sírhelye | Forest Lawn Memorial Park |
| Magassága | 165 cm |
| Színészi pályafutása | |
| Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |
| Aktív évek | 1899–1966 |
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Buster Keaton témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Buster Keaton (Piqua, Kansas, 1895. október 4. – Woodland Hills, Kalifornia, 1966. február 1.) amerikai színész, humorista, filmrendező, forgatókönyvíró és filmproducer. "Az ember, aki sohasem nevet". Így hívták a nevettetés egyik halhatatlanjának, a burleszk klasszikusának tartott Keatont,[10] akit az amerikai némafilmes korszakban készült filmjei tették nevezetessé. Ugyan a hangosfilm bevezetése véget vetett színészi pályafutásának, bár néhány filmben később is szerepelt, még így is 1999-ben az Amerikai Filmintézet a klasszikus hollywoodi filmgyártás 21. legnagyobb férfi filmszínészeként rangsorolta.[11]
Élete
A kansasi Piquában született Joseph Francis Keaton néven. Szülei vaudeville előadók voltak. A Buster becenevet többféle visszaemlékezés szerint kapta, az egyik alapján Harry Houdinitől, habár a család csak később ismerte meg Houdinit.[12] Szülei vaudeville produkcióiban már gyermekkorától, hároméves kortól kezdve szerepelt. Ötéves korára képzett akrobata lett, és hamarosan ő vált a vaudeville társulat védjegyévé. 1917-re, 22 éves korában a családi vállalkozás apja alkoholizmusa miatt felbomlott, Keaton édesanyjával, Myra-val New Yorkba költözött, ahol karrierje gyorsan a vaudeville-től a film felé fordult.[13]
Buster Roscoe Arbuckle-lel kezdett dolgozni a Comique filmstúdiónál New Yorkban, majd az év végén Kaliforniába került a cég producerével. Keaton nagy odaadással kezdte tanulmányozni a filmezés mesterségét. 1921-re a saját lábára állt. 1921–1928 között húsz rövidfilmben és tucatnyi nagyjátékfilmben szerepelt, melyeknek nagy részét maga rendezte. Ebben a periódusban születtek klasszikus művei, mint a Navigátor (1924), A generális (1927) és az Ifjabb Gőzhajós Bill (1928).
A hangosfilm bevezetése gyorsan véget vetett karrierjének. Az MGM fizetett alkalmazottja lett és elveszítette alkotói szabadságát. 1932-ben Natalie Talmadge-dzsal kötött házassága is felbomlott. Élete utolsó 25 évében a megélhetésért küzdött.
A hangosfilm korai korszakában, és az 1940-es években számos másodrendű filmben tűnt fel. 1939-től az MGM-nél három filmben gagman-ként dolgozott (At the Circus (1939), Go West (1940), és a The Big Store (1941)), valamint rendezett is. 1949-ben a CBS televíziótársaságnál varietéshow-sorozata volt, ez jó ok volt, hogy a nyugati partvidéken, Los Angelesben maradjon. Charlie Chaplin társszereplőnek hívta a Rivaldafény című filmben 1951-ben. Ekkor a karrierje fellendült, anyagi helyzete javult. Utolsó filmszerepét Richard Lester Ez mind megtörtént útban a Fórum felé (1966) című produkciójában kapta. 1965-ben a csaknem hetvenéves Keaton meghívást kapott a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválra, ahol zajos taps és ünneplés fogadta. Néhány hónappal később hunyt el rákban.
Filmbeli karaktere
Keaton, a nagy mulattató a legmerészebb gegeket is rezzenéstelen arccal tudta előadni s ezzel közönségét a némafilmekben megnevettetni. A törékeny figura, látszólag egykedvű arckifejezéssel, fején rendszerint félrecsapott szalmakalappal nem törődik a világgal. Keaton az örök ártatlanság, aki folyvást abszurd helyzetekben találja magát, de határtalan találékonyságának köszönhetően a legelképesztőbb helyzetekből is sértetlenül mászik ki. Kezdetben a Buster-figura inkább álmodozó volt, aki állandóan fantáziál és a boldog naivitásban és tudatlanságban él. Az ellenséges emberekkel szemben nyugodt marad és hajmeresztő ötletekkel gyűri le az akadályokat.
Hevesy Iván filmesztéta szerint Keaton titka, hogy önmagát, az embert a végzet és a véletlenek játékszereként tünteti fel. Önmagát mindig mint a sors labdáját, cselekedeteit pedig a mechanikus élettörvény egyszerű, könyörtelen következményeiként mutatja meg, és nem volt szabad elárulnia, hogy tudatában van a labda mivoltának. Ha a megformált karakter küzdene ez ellen, tragikus hőssé válna, vagy tragikomikussá mint Charlie Chaplin. Ha belenyugvással, derűvel fogadná el ezt a sorsviszonylatot, komikuma derűsebbé, de egyben felszínesebbé válna, mint ahogy az sok burleszkhős esetében van.[10]
Keaton színészként 127 filmben játszott és 48 filmet rendezett.
Galéria
-
A Convict 13 (1920) plakátja -
Keaton (középen) 1923-ban Joe Mitchell, Clyde Bruckman, Jean Havez és Eddie Cline írókkal -
Keaton (baloldalt) Roscoe Arbuckle-lel (fenn) és Al St. John-nal az Out West (1918) c. némafilmben
- Egy clip a Zsaruk c. film elejéből (1922); játszási idő 00:01:42.
- A generális (teljes film)
Fontosabb filmjei
Rövidfilmek
- A mészárosfiú (The Butcher Boy) 1917
- A kulisszák mögött (Back Stage) 1919
- Egy hét (One Week) 1920
- Szomszédok (Neighbors)1920
- A kecske (The Goat) 1921
- Színház (Playhouse) 1921
- A sápadtarcú (The Paleface) 1921
- Zsaruk (Cops) 1922
- A fagyos észak (The Frozen North) 1922
Nagyjátékfilmek
- Három korszak (Three Ages) 1923
- Isten hozta! (Our Hospitality) 1923
- Ifjabb Sherlock Holmes (Sherlock Jr.) 1924
- Navigátor (The Navigator) 1924
- Hét esély (Seven Chances) 1925
- Nyugatra fel! (Go West) 1925
- Buster, a bunyós (Battling Butler) 1926
- A generális (The General) 1927
- Főiskola (College) 1927
- Az ifjabb gőzös (Steamboat Bill Jr.) 1928
- Az operatőr (The Cameraman) 1928
- Házasság dacból (Spite Marriage) 1929
Lásd még: Filmművészet (kategórialap)Források
- Oxford Filmenciklopédia, Gabo Könyvkiadó, 1998
Jegyzetek
- ↑ Mythbusting
- ↑ a b Német Nemzeti Könyvtár: Buster Keaton (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 26.)
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b http://www.aveleyman.com/ActorCredit.aspx?ActorID=9166
- ↑ http://projects.latimes.com/hollywood/star-walk/location/woodland-hills/
- ↑ Encyclopedia of the Great Plains (angol nyelven)
- ↑ a b Veress József. 200 film. Magvető Könyvkiadó, 42. o. (1969). Hozzáférés ideje: 2023. augusztus 27.
- ↑ American Film Institute (June 16, 1999). "AFI Recognizes the 50 Greatest American Screen Legends". Sajtóközlemény.
- ↑ Meade, Marion (2014). Buster Keaton: Cut to the Chase: A Biography Archiválva 2022. november 12-i dátummal a Wayback Machine-ben.. Open Road Media. ISBN 1497602319.
- ↑ Part II:The Flickers. International Buster Keaton Society, 1924. október 13. [2015. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 17.)
További információk
- Hivatalos oldal
- Buster Keaton a PORT.hu-n (magyarul)
- Buster Keaton az Internet Movie Database-ben (angolul)
- Buster Keaton a Rotten Tomatoeson (angolul)
- Buster Keaton – leninimports.com (angolul)
- The International Buster Keaton Society Archiválva 2018. március 30-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
- Buster Keaton in Five Easy Clips (angolul)
Filmművészetportál
USA-portál
