Campanile (építészet)
![]() | Ez a szócikk az építészeti fogalomról szól. Hasonló címmel lásd még: Campanile (egyértelműsítő lap). |
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/02/VenBasStMarCampanile_082005.jpg/263px-VenBasStMarCampanile_082005.jpg)
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f2/Leaning_Tower_of_Pisa.jpg/263px-Leaning_Tower_of_Pisa.jpg)
Campanile olaszul a neve az ókeresztény építészetben a templomtól különálló harangtoronynak.
Leírás
Ilyen tornyok a 6. századtól épültek, lehettek kör- vagy sokszögalapúak. Az elnevezést általánosságban is használják, Itáliában ugyanis a középkor végéig ragaszkodtak az önálló torony építéséhez. Ez a megoldás bizonyos védelmet nyújt a főépület számára a torony földrengés vagy más ok miatti összeomlása esetén. A leghíresebb, a velencei Szent Márk téren magasodó, 95 méteres Campanile. A román stílusú harangtorony 1902-es földrengés miatti összeomlásakor a Szent Márk-székesegyház teljesen ép maradt, csak a városi könyvtár (Libreria) épületének sarka sérült meg komolyabban. Szintén román stílusú a pisai székesegyház campaniléje, a híres pisai ferde torony.
Világhírű a Giotto tervei alapján a firenzei dóm mellé, gótikus stílusban épült harangtorony is.
A kora középkorban még Észak-Európában sem épült egybe a harangtorony a templommal. A kereszténységet ekkor vették fel az írek, vikingek, normannok. Ír keresztény templomok nem maradtak fenn, de Norvégiában és Svédországban vannak különálló harangtornyok.
Források
- Zádor Anna: Építészeti szakszótár, Corvina Kiadó, Budapest
- Művészeti lexikon, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1965
További információk
![Commons:Category:Campanile](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/50px-Commons-logo.svg.png)
![File:Wiktionary-logo-hu.svg](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d5/Wiktionary-logo-hu.svg/50px-Wiktionary-logo-hu.svg.png)