Csécsény

Ez a szócikk egy szlovákiai településről szól. Hasonló címmel lásd még: Csécsény (egyértelműsítő lap).

Csécsény (1886-ig Csacsin, szlovákul: Čačín) Cserény településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Besztercebányai járásban.

Fekvése

Besztercebányától 15 km-re délkeletre, Cserénytől 1 km-re északkeletre fekszik.

Története

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „CSACSIN. Cserni Csacsin. Tót falu Zólyom Vármegyében, földes Ura Hertzeg Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Felső Micsinyének szomszédságában, Zólyomtól egy, és 1/4. mértföldnyire, határbéli földgye, ha szorgalmatosan miveltetik elég termékeny, fája mind épűletre, mind tűzre elég, nem külömben legelője, piatzozása közel, első Osztálybéli.[1]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Csacsin, tót falu, Zólyom vgyében, Beszterczéhez délre 1/2 órányira: 6 kath., 163 evang. lak. Földje trágya mellett meglehetős; jó legelője, erdeje, savanyúviz forrása van.[2]

1910-ben 162, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni diktátumig területe Zólyom vármegye Besztercebányai járásához tartozott.

További információk

  • Csécsény Szlovákia térképén

Lásd még

  • Cserény

Jegyzetek

  1. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
Ez a szlovákiai településrészről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!