Csermő

Csermő (Cermei)
Csermő címere
Közigazgatás
Ország	Románia
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Arad
Község	Csermő
Rang	községközpont
Irányítószám	317075
SIRUTA-kód	10382
Népesség
Népesség	1600 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	129 (2011)[1]
Népsűrűség	14,03 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	114,04 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 33′, k. h. 21° 51′46.55, 21.8546.550000°N 21.850000°EKoordináták: é. sz. 46° 33′, k. h. 21° 51′46.55, 21.8546.550000°N 21.850000°E
Csermő weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség

Csermő (románul: Cermei, németül: Tschermei) falu Romániában, Arad megyében.

Fekvése

Borosjenőtől húsz kilométerre északra fekszik.

Nevének eredete

Nevét a csormolya nevű, búza között tenyésző növény tájnyelvi csermelye, csermely változatáról kapta. Első említése: Chermel (1429).

Története

A törökök 1574-ben elfoglalták. A 17. század közepén székelyek, majd erdélyi románok költöztek be. 1824-ben vonták össze szórtan álló házait egy falumaggá.

1828–1838-ban Fascho József, báró Bánhidy Antal, Vásárhelyi János és gr. Königsegg szerezték meg a kincstártól, majd román és Békés és Bihar vármegyei magyar jobbágyokat telepítettek be. Az 1830-as években Fényes Elek szerint román lakosságú mezőváros, évi három országos vásárral, jelentős sertés- és szarvasmarha-tenyésztéssel.^[2] Az 1840-es években ideköltöztették Szénás magyar szénégetőit. 1844-ben kapott szabadalmat országos és hetivásárok tartására.^[3]

1854-ben Almáskamarásról és Szentmártonból német földműveseket telepítettek be, ekkor alapították római katolikus plébániáját is. Az 1860-as évek közepétől 1901-ig megszakításokkal református iskola is működött. 1860-ban gyógyszertárat nyitottak benne.^[4] 1889-ben megépült a települést Borosjenővel összekötő vasút. A századforduló idején több hullámban ismét magyarokat telepítettek be, jórészt Szentesről.^[5]

A 19. század folyamán birtokos volt a faluban az örmény eredetű Jakabffy család. A század végén itt volt a székhelye a Czárán család, Müller Vilmos, Faschó Moys Sándor és Sánka Vilmos és Irma uradalmainak. A kisbirtokosok mintegy fele viszont nem tudott megélni saját földjéből, feles vagy haszonbérletre szorult, télen pedig lakói távoli vármegyékbe is eljártak famunkát végezni.

Iskolájában 1982-ig működött magyar nyelvű alsó tagozat.^[6]

Népessége

• 1842-ben 1150 ortodox és 25 római katolikus vallású lakosa volt.^[7]
• 1900-ben 3609 lakosából 1878 volt román, 1592 magyar és 29 német anyanyelvű; 1895 ortodox, 991 római katolikus, 514 református, 114 zsidó, 34 evangélikus és 29 görögkatolikus vallású.
• 2002-ben 1824 lakosából 1561 volt román, 197 magyar, 39 cigány és 16 német nemzetiségű; 1468 ortodox, 207 római katolikus, 75 adventista, 58 baptista és 30 református vallású.

Látnivalók

• A Tőz mentén és a falutól északnyugatra fekvő mocsaras területen számos vonuló madárfaj fészkel.
• A római katolikus templom 1854-ben, az ortodox templom 1875–1881-ben épült.
• Baptista imaháza, eredetileg zsinagóga. A zsidó közösség megmaradt tagjai 1949-ben adták el a baptistáknak.^[8]

Híres emberek

• Itt született 1892. november 9-én Flamm Sándor belgyógyász.
• Itt született 1896-ban Klein József festőművész.
• Itt született 1931-ben Bitay Zoltán grafikusművész.

Gazdaság

Fafeldolgozó és textilipar.

Jegyzetek

Források

• Gaál Jenő: Aradvármegye és Arad szabad királyi város közgazdasági, közigazgatási és közművelődési állapotának leírása. Arad, 1898
• Kehrer Károly: Aradvármegye és Arad sz. kir. város népoktatásügye 1885–1910-ig. Arad, 1910

További információk

• A község website-ja (románul)
• A falu oldala a "www.virtualarad.ro" website-on (románul)