Dél Keresztje csillagkép

Dél Keresztje csillagkép
Adatok
Latin név	Crux
Latin birtokos eset	Crucis
Rövidítés	Cru
Rektaszcenzió	11h 56m – 12h 58m
Deklináció	-55°40´ – -64°40´
Területe	68 négyzetfok
Nagyság szerinti helyezés	88
Teljesen látható	északi 25°-tól déli 90°-ig
Legfényesebb csillag	α Crucis (Acrux)
fényessége	0,77m
Szomszédos csillagképek	Kentaur Légy

A Dél Keresztje (latinul: Crux)^[1] a déli égbolt legkisebb, de egyik leghíresebb csillagképe. A Kentaur csillagkép öleli át, a Szeneszsák-köd alatti szomszédja a Légy csillagkép. Az északi féltekéről csak a 20. szélességi kör alatt látható, a horizont közelében. Nevét négy legfényesebb csillaga alkotta keresztről kapta, ezek: Acrux, Mimosa, Gacrux, Crucis.

Története, mitológia

A Dél Keresztje csillagkép annyira jellegzetes, hogy nagyon sok ország kultúrájában található vele kapcsolatos legenda vagy utalás.

Ausztrália: az őslakosok csillagászatában a Szeneszsák-köd egy emu feje, a csillagkép pedig egy fán ülő oposszum.

Új-Zéland: a maorik Te Punga-nak, horgonynak hívják a csillagképet

Tongában a neve Toloa, egy kacsa, amelynek repülés közben megsebesül az egyik szárnya, mert két ember, az α és a β Centauri hozzávágott egy követ. A Szeneszsákot Humunak nevezik, ami íjhalat jelent.

Peru: az inkák nyelvén a Crux-ot Chakana-ként ismerik, ami magyarul lépcsőt jelent (chaka: híd, kapcsolat; hanan: fent magas).

Indonéziában és Malajziában a Crux neve Buruj Pari, (The Stingray = közönséges mérges rája).

Az ősi hindu csillagjóslásban a Crux neve Trishanku.

A tuareg törzsben a Dél Keresztje: Maerua crassifoliafa.

A csillagképről Kányádi Sándor is írt verset,^[2] a Crosby, Stills és Nash együttes is énekelt egy dalt, a szerzők: Rick Curtis, Michael Curtis, és Stephen Stills.

A csillagkép legfényesebb csillagai megtalálhatóak Ausztrália, Brazília, Új-Zéland, Pápua Új-Guinea és Szamoa zászlaiban, ezen kívül Ausztrália Victoria államának, Ausztráliai fővárosi területének, Északi területének, Chile Magellán Régiójának és az USA 1. Tengerészgyalogos Hadosztályának a zászlaján.

Látnivalók

Csillagok

• α Crucis - alfa 1,2 Crucis – Acrux. Többszörös rendszer, amely vizuálisan kettőscsillagnak látszik; egyik összetevője (α¹) 1,58 fényrendű, a másik (α²) látszólagos fényessége 2,09 magnitúdó. Mindkét csillag színképe korai típusú B1 (kékesfehér). A Földtől való távolságuk 300 fényév. Az első összetevő abszolút fényessége -3,4 fényrend, a másodiké -2,9 fényrend. Az α¹ komponens egy spektroszkópiai kettős. Az Acrux az égbolt 12. legfényesebb csillaga, látszólagos fényessége 0,77 magnitúdó.
• β Crucis - Mimosa, 1,5 fényrendű, kékesfehér csillag, a B1 színképtípusba tartozik. 340 fényév távolságra van. Abszolút fényessége -4,5 fényrend. Spektroszkópiai kettős.
• γ Crucis - Gracus: 1,65 magnitúdójú vörös óriás, két kísérővel.
• μ Crucis: kettőscsillag, már kis távcsővel is megfigyelhető. A csillagpáros kékesfehér, negyed- és ötödrendű csillagokból áll.

Mélyég-objektumok

Csillaghalmazok, ködök és galaxisok együttes neve, kis távcsővel jól észlelhető fényesebb Messier (és NGC) objektumok. A mélyég objektumok fénye nem elegendő a színek észleléséhez (a szem ún, csap receptorainak aktiválásához), ezért ezek fekete-fehéren tűnnek fel. A Messier-katalógus tartalmazza a legfényesebb mélyég-objektumokat.

• NGC 4609 nyílthalmaz
• NGC 4755 vagy Ékszerdoboz nyílthalmaz
• NGC 4103, nyílthalmaz
• NGC 4349, nyílthalmaz

Szeneszsák

Bővebben: Szeneszsák-köd

A Kentaur és a Légy csillagképekbe átnyúló porköd. Feltűnő jelenség, mert a csillagokban gazdag Tejút egy részét eltakarja. A kiterjedése mintegy 7° x 5° . A sötét porködök kategóriájába tartozik, legyengíti a mögötte lévő csillagok fényét, s ezáltal az égbolton csillagmentes területek alakulnak ki. A Szeneszsákban százszor akkora az anyagsűrűség, mint az átlagos intersztelláris anyagban. A mai ismertek szerint az ilyen típusú ködökből a Szeneszsák van a legközelebb a Földhöz.

Irodalom

• Donald H. Manzel: Csillagászat, Gondolat Kiadó, Budapest, (1980).
• Heather Couper - Nigel Henbest: A világűr atlasza, Gulliver Kiadó, Budapest, (1994).
• Josef Klepešta - Antonín Rükl: Csillagképek atlasza, Gondolat Kiadó, Budapest, 1978, ISBN 963-280-711-1
• Ian Ridpath - Wil Tirion: Égi kalauz, Gondolat Kiadó, Budapest, 1991, ISBN 963-282-479-2
• Ian Ridpath: Bolygók és csillagok, Panemex Kft., Budapest, 1999 ISBN 963-9090-28-X
• Csillagászati kislexikon, szerkesztő: Kisbán Gyula; Fiesta Kft., 2000, ISBN 963-8133-74-0, ISBN 963-9084-24-7^[3]
• Storm Dunlop – Wil Tirion: Csillagközi kalauz, Magyar Könyvklub Rt., Budapest, 2004, ISBN 963-549-070-4
• Kevin Tildsley: Az éjszakai égbolt, Grafo Könyvkiadó és Terjesztő Kft, Budapest, 2006, ISBN 963 9491 675
• Fred Schaaf: Brightest Stars - Discovering the Universe Through the Sky's Most Brilliant Stars, 2008, ISBN 978-0-471-70410-2

Jegyzetek

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Crux című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Dél Keresztje csillagkép témájú médiaállományokat.

• Magyar Csillagászati Egyesület
• NGC 4103