Dögvirág

Dögvirág
nagyvirágú dögvirág (Stapelia gigantea)
nagyvirágú dögvirág (Stapelia gigantea)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Angiospermatophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids I
Rend: Tárnicsvirágúak (Gentianales)
Család: Meténgfélék (Apocynaceae)
Alcsalád: Selyemkórófélék (Asclepiadoideae)
Nemzetség-
csoport:
Ceropegieae
Alnemzetség-
csoport:
'Stapeliina
Nemzetség: Stapelia
L., 1753
Típusnemzetség
borzas dögvirág (Stapelia hirsuta)''
Fajok

szövegben

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Dögvirág témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Dögvirág témájú kategóriát.

Dögvirág
Virágzás
Terméstok


A dögvirág (Stapelia) a tárnicsvirágúak (Gentianales) rendjébe sorolt meténgfélék (Apocynaceae) családjában a selyemkórófélék (Asclepiadaceae) alcsalád Ceropegieae nemzetségcsoportjának egyik nemzetsége. Magyarul a virág alakjára utalva esetenként dögcsillagnak nevezik.[1] A nemzetség tudományos neve a holland orvos-botanikus Johannes Bodaeus van Stapel emlékét őrzi. Javasolt magyar neve, az „afrikai csillagvirág” (Szűcs, p. 271.) nem gyökeresedett meg.

Régebben több száz faját tartották nyilván, de a nemzetséget idővel többfelé bontották. A 2020-as évek elején 43 fajt sorolnak ide.

Származása, elterjedése

Dél-Afrika száraz régiójában honos:

  • Botswana,
  • Zimbabwe,
  • Namíbia,

Megjelenése, felépítése

Törzsszukkulens pozsgás növény: Húsos, négyszögletes, olykor szőrös, fogazott szárai elfekvők vagy felállók; utóbbi esetben magasságuk ritkán haladja meg a 20 cm-t. Tövük elágazó, amitől gyakran párnásan fejlődnek (gyökérsarjakkal és legyökerező hajtásokkal).

Virágai többnyire a fiatal hajtások tövéből bújnak elő hosszabb-rövidebb kocsányon. A bimbók rendszerint golyószerűen simák (Szűcs). A legtöbb faj nagy, csillag alakú, hosszú szőrökkel borított, öt cimpájú virága kellemetlen dögszagot áraszt. A szirmok mintája is elhullott emlősök bőrére emlékeztet, mert döglegyek porozzák be őket.

Ritka kivételként egyes fajok — Stapelia erectiflora, Stapelia flavopurpurea — virága illatos. (Kertlap).

Gyökere sekély (Heitz).

Életmódja, termőhelye

Egész évben fényigényes, de a tűző nap árt neki, mivel eredeti élőhelyén cserjék, illetve sziklák árnyékában fejlődik. Fagyérzékeny; télen is legalább 5 °C-ot igényel. Sovány, erősen kőzethatású talajokon is jól boldogul, de a talaj legyen jó vízvezető (kevéssé agyagos). Gyökeréről szaporodva spontán nagy területet belakhat.

Virága nyár végén–ősszel nyílik (Szűcs) — az egyes virágok csak néhány napig, de maga a virágzás sokáig eltart.

Fontosabb fajok

  • Stapelia acuminata
  • Stapelia arenosa
  • Stapelia asterias
  • Stapelia cedrimontana
  • Stapelia clavicorona
  • Stapelia concinna
  • Stapelia divaricata
  • Stapelia engleriana
  • Stapelia erectiflora
  • Stapelia flavopurpurea
  • Stapelia gettliffei
  • óriás dögvirág (Stapelia gigantea) — világossárga színű, piros keresztcsíkokkal tarkított virágai valamennyi faj közül a legnagyobbak, átmérőjük 25–30 cm.
  • Stapelia glanduliflora
  • nagyvirágú dögvirág (Stapelia grandiflora) — 15 cm átmérőjű barnáspiros virágai vöröses vagy fehér pillás szőrűek.
  • borzas dögvirág (Stapelia hirsuta) — virágai mintegy 10 cm átmérőjűek, barnáslila alapon sárga keresztcsíkosak és felületüket lila szőrök borítják. * Stapelia insignis (Enciklopédia, p. 65.)
  • Stapelia kwebensis
  • Stapelia leendertziae
  • nemes dögvirág (Stapelia nobilis) — kívül piros, belül okkersárga, keresztsávos virágai 20–25 cm átmérőjűek.
  • Stapelia obducta
  • Stapelia olivacea
  • Stapelia paniculata
  • Stapelia parvula
  • Stapelia pearsonii
  • Stapelia pillansii — bíborszínű pillás szőrökkel borított, sötét bíborbarna virágokkal
  • Stapelia remota
  • Stapelia rubiginosa
  • Stapelia rufa
  • Stapelia schinzii
  • Stapelia semota — világos rajzolatú, csokoládészínű virágaival tűnik fel. A Stapelia remota var. lutea változat virága sárga.
  • Stapelia similis
  • Stapelia surrecta
  • Stapelia unicornis
  • tarka dögvirág (rendjelvirág, Stapelia variegata) — az egyik legismertebb faj, amelyet a közelmúltban átsoroltak az Orbea nemzetségbe (Orbea variegata)
  • Stapelia vetula (Enciklopédia, p. 65.)
  • Stapelia villetiae

Gondozása

Nyáron csak nagyon keveset öntözzük. Télen hűvös helyen egészen beszüntethetjük az öntözést, a hajtások azonban nem zsugorodhatnak. Nyáron havonként kaktusztrágyával tápoldatozzuk.

Virágtálban nagyon jól fejlődik (Heitz).

Szaporítása

Tőosztással vagy dugványokkal; ezeket tűzdelés előtt hagyjuk száradni.

Magvetéssel is szaporítható, de a fajok nagyon hajlamosak a hibridizálódásra, ezért a magról kelt példányok esetenként erősen különböznek elődeiktől (Heitz).

Átültetni a tavasszal célszerű (Szűcs).

= Betegségei, kártevői

A túlöntözésre érzékeny; a pangó víz gyökérrothadást okoz. Veszedelmes gombás fertőzése az úgynevezett „fekete halál”. Télen (a szaporított növényeken is) fekete foltok képződnek, elsősorban a szárak tövén. Az ilyen hajtások elpusztulnak; nem gyógyítható (Heitz).

Felhasználása

Hatásos virága kedvelt dísznövénnyé teszi. Vízkultúrára alkalmas (Heitz).

Szobai dísznövényként már legalább kétszáz éve kedvelt (Enciklopédia, p. 65.).

Jegyzetek

  1. Citygreen.hu: A dögcsillag (Stapelia gigantea) gondozása

Források

  • Heitz: Halina Heitz: A zöld otthon — 1000 legszebb szobanövény
  • Kertlap: Kertlap: Kedvencem a dögvirág
  • Enciklopédia: Zdeněk Ježek, Libor Kunte, 2005: Pozsgás növények enciklopédiája. Ventus Libro Kiadó, Budapest, 2007. ISBN 978-963-9701-30-4 303 old.
  • Szűcs: Szűcs Lajos: Kedvelt kaktuszok, pozsgások. Gondolat Kiadó, Budapest, 1984. 334 old. ISBN 963 281 264 6