Dicaeum minullum
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett       | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Dicaeum minullum Swinhoe, 1870 | ||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||
 | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Dicaeum minullum témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Dicaeum minullum témájú kategóriát. |
A Dicaeum minullum a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a virágjárófélék (Dicaeidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
A fajt Robert Swinhoe angol ornitológus írta le 1870-ben.[3]
Alfajai
- Dicaeum minullum borneanum Lonnberg, 1925
- Dicaeum minullum minullum Swinhoe, 1870
- Dicaeum minullum olivaceum Walden, 1875
- Dicaeum minullum sollicitans Hartert, 1901
- Dicaeum minullum uchidai Kuroda, 1920[2]
Előfordulása
Banglades, Bhután, Brunei, Kambodzsa, Kína, Hongkong, India, Indonézia, Laosz, Malajzia, Mianmar, Nepál, Szingapúr, Tajvan, Thaiföld és Vietnám területén honos.
Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők, valamint ültetvények, szántóföldek és vidéki kertek. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
Testhossza 9 centiméter, testtömege 4-6 gramm.
Életmódja
Rovarokkal, pókokkal, gyümölcsökkel és nektárral táplálkozik.
Természetvédelmi helyzete
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. augusztus 16.)
- ↑ a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. augusztus 16.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. augusztus 16.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. augusztus 16.)
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2022. augusztus 16.)
További információk
- Képek az interneten a fajról
- Xeno-canto.org - a faj hangja és elterjedési területe
Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
