Doleschall Alfréd
Doleschall Alfréd | |
Született | Doleschall Frigyes Alfréd 1864. július 24. Besztercebánya |
Elhunyt | 1931. február 21. (66 évesen)[1] Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Gyermekei | három gyermek: Doleschall Frigyes |
Szülei | Eduard Alexander Doležal |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Budapesti Tudományegyetem ( – 1880-as évek) |
Halál oka | rák |
Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (20/2, 2, 8) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Doleschall Alfréd (Besztercebánya, 1864. július 24.[2] – Budapest, 1931. február 21.)[3] jogász, egyetemi tanár, Karl August Raabe (1804–1878) evangélikus lelkész unokája, Doleschall Lajos (1827–1859) orvos, entomológus unokaöccse.
Életrajza
Doleschall Sándor Eduard (1830–1893) evangélikus főesperes, levéltárnok és Raabe Mária (1834–1917) fiaként született. Középiskolai tanulmányait a Budapesti Evangélikus Főgimnáziumban (1874–1882) végezte, majd a Budapesti Tudományegyetem Jogtudományi Karának (1882–1886) hallgatója volt. Oklevelének megszerzése után állami ösztöndíjjal hosszabb időt Németországban töltött tanulmányúton. 1887-től igazságügyi szolgálatba lépett, s a Budapesti Királyi Törvényszékhez került. 1887 és 1888 között a Pestvidéki Törvényszéken, 1888–90-ben a Budapesti Ítélőtáblánál működött, 1890–91-ben a Kúria joggyakornoka lett. 1891-ben szolgálattételre berendelték az Igazságügyi Minisztériumba, ahol 1891–1894 között törvényszéki jegyző, 1894–1901 között a Pestvidéki Törvényszék albírája volt. 1901-ben törvényszéki bírói kinevezést, 1907-ben ítélőtáblai bírói címet és jelleget kapott. 1901-ben a Budapesti Tudományegyetemen a magyar büntetőjog és bűnvádi eljárásból egyetemi magántanárrá habilitálták.[4] 1906-ban rendkívüli tanári, 1907-ben nyilvános rendes tanári címet nyert. Többször is a Budapesti Tudományegyetem, illetve Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának dékánja volt. 1929-ben megválasztották az egyetem rektorának, mely tisztséget egy évig töltötte be.
Családja
Felesége Uhlmann Hedvig Mária (1876–1956) volt, akivel 1896. augusztus 22-én Lipcsében kötött házasságot.[5]
Gyermekei:
- Doleschall Frigyes Sándor (1897–1964) orvos, egyetemi tanár
- Doleschall Hedvig Mária (1898–?)
- Doleschall Sarolta Erzsébet (1907–?)
Munkássága
Mint büntetőjogász a Karl Binding-féle normatív irányzat híve volt. 1920–1928 között helyettesként előadta a nemzetközi jogot is. Munkáiban főként részletkérdéseket dolgozott fel.
Főbb munkái
- A házasságon kívül született gyermekek jogi állása : tanulmány az összehasonlító jogtudomány szempontjából (Budapest, 1891)
- Rövid tartalmú szabadságvesztés (Budapest, 1891)
- A bűnvádi perrendtartás... (Budapest 1900) Online
- Honosság a büntetőjogban (Budapest, 1901)
- Jogi közeledés a büntetőjogban (Budapest, 1917)
- Nemzetközi büntetőbíráskodás (Budapest, 1930)
Jegyzetek
- ↑ Death record (angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. február 21.)
- ↑ Születési bejegyzése a besztercebányai evangélikus keresztelési akv. 65/1864. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. február 21.)
- ↑ Gyászjelentése (1931). (Hozzáférés: 2022. február 21.)
- ↑ Budapesti Közlöny, 1901. augusztus 10. (35. évfolyam, 183. szám)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 285/1896. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. február 21.)
Források
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.
- Nemzeti Sírkert
- szerk.: Szentmiklóssy Géza: A magyar feltámadás lexikona (1930). Hozzáférés ideje: 2022. február 21.
- Jogportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap