Edwin van der Sar

Edwin van der Sar
Edwin van der Sar
Személyes adatok
Teljes név	Edwin van der Sar
Születési dátum	1970. október 29. (53 éves)
Születési hely	Voorhout, Hollandia
Állampolgárság	holland
Magasság	197 cm
Testtömeg	83[1] kg
Becenév	Flappie
Poszt	kapus
Junior klubok
Időszak Klub 1980–1985 Foreholte 1985–1990 VV Noordwijk
Felnőtt klubok1
Időszak Klub Mérk. (Gól) 1990–1999 Ajax 226 (1) 1999–2001 Juventus 66 (0) 2001–2005 Fulham 127 (0) 2005–2011 Manchester United 186 (0) 2016 VV Noordwijk 1 (0)
Válogatottság2
1994–2008 Hollandia 130 (0)
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. Utolsó elszámolt mérkőzés dátuma: 2016. március 10. 2 Utolsó elszámolt válogatott mérkőzés dátuma: 2008. június 21.
A Wikimédia Commons tartalmaz Edwin van der Sar témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Edwin van der Sar (Voorhout, 1970. október 29. –) holland visszavonult labdarúgó, a Premier League-ben szereplő Manchester United kapusa és a holland labdarúgó-válogatott csapatkapitánya volt.

Pályafutása

A holland kapus pályafutását hazájában, a Foreholte, majd a VV Noordwijk csapatainál kezdte, utóbbi csapatnál figyelt fel rá az Ajax akkori segédedzője, Louis van Gaal, aki szerződést ajánlott van der Sarnak az Ajaxhoz. Ekkoriban van der Sar már a 20. életévét taposta.

Ajax Amszterdam

A holland fővárosba 1990-ben szerződött van der Sar, eleinte csak a tartalékcsapatban kapott szerepet, majd 1991. április 23-án, egy Sparta Rotterdam elleni bajnokin debütálhatott a kapuban az akkori vezetőedző, Leo Beenhakker irányítása alatt. Tagja volt az 1992-ben UEFA-kupa győztes csapatnak, bár abban az idényben egy meccsen sem védett. 1993-ban lett a csapat első számú kapusa, miután az Ajax akkori hálóőre, Stanley Menzo öngólt vétett az UEFA-kupa negyeddöntőjében az Auxerre ellen.

Ezt követően 1999-es távozásáig kirobbanthatatlannak bizonyult az amszterdami kapuból, nagyban hozzájárult a holland csapat aranykorszakához, nyert velük négy holland bajnoki címet, három holland kupát és szuperkupát, valamint 1995-ben Bajnokok Ligáját is, illetve szintén '95-ben az Európai Szuperkupát valamint az Interkontinentális Kupát is a magasba emelhette. Egyéni szinten 1994 és 1997 között négyszer válaszották meg az év holland kapusának, 1995-ben az év európai kapusának járó elismerést is bezsebelhette.

Juventus

1999-re Európa legjobb hálóőrének számított van der Sar, nem véletlenül szerette volna szerződtetni a Manchester United a távozó dán Peter Schmeichel helyére, végül azonban 5 millió angol fontért a Juventushoz írt alá, debütálására augusztus 29-én a Reggina ellen került sor, amivel ő lett az első nem olasz nemzetiségű kapus a torinói klub történetében.

Első olaszországi idényében egész jól teljesített, megnyerte a klubbal 1999-ben az UEFA Intertotó Kupát, a bajnokságban pedig dacára a legjobb védekezési mutatónak a ligában, ezüstérmes lett miután az utolsó fordulóban vereséget szenvedtek a Perugiától, így a Lazioé lett a bajnoki arany.

Második (egyben utolsó) idénye a Juvénál katasztrofálisan alakult mind van der Sar, mind a "zebrák" számára. Az Olasz Kupában már a nyolcaddöntőben búcsúztak a Brescia ellen, míg a Bajnokok Ligájában csoportjuk utolsó helyén végeztek, emellett van der Sar rengeteg hibával is játszott az idény során, a bajnokság utolsó fordulójában érte el a végzet van der Sart, amikor a Roma ellen több hibát is elkövetve döntetlent harcoltak ki, ezzel két pont hátránnyal újfent a Juventus lett a második a tabellán, ezúttal a Roma mögött. Ezt megelégelve a vezetőség 100 milliárd(!) olasz líráért (32 millió fontért) szerződtette a Parmától Gianluigi Buffont, aki rögtön kiszorította van der Sart a kezdőből. Még ugyanezen év nyarán a holland kapus két év után távozott Torinóból.

Fulham

2001 augusztusában van der Sar általános meglepetésre a Premier Leaguebe frissen feljutott Fulham FC-hez írt alá négy esztendőre, 7 millió angol fontért. Debütáló meccsére 2001. augusztus 19-én került sor a Manchester United ellen.

Jelentős sikereket elvétve ért el a csapattal, 2002-ben például FA-kupa elődöntőig jutott a Fulhammal, majd ugyanebben az évben Intertotó-kupát nyert. Összesen 154 találkozón védte van der Sar a gárda kapuját, ebből 127-szer bajnoki mérkőzésen.

Utolsó fulhames idényében az Aston Villa ellen nyújtotta van der Sar egyik legemlékezetesebb teljesítményét, az 1-1-re végződő találkozón kétszer is hárította Juan Pablo Ángel tizenegyesét, amely teljesítmény ismét felkeltette a Manchester United, valamint Sir Alex Ferguson figyelmét.

Manchester United

2005. június 10-én van der Sar a Manchester Unitedhez igazolt, a manchesteriek akkoriban 2 millió angol fontért vásárolták meg a Fulhamtől a holland játékjogát, az akkori vezetőedző, Sir Alex Ferguson elmondása szerint van der Sar a legjobb kapus a klub történtetében Peter Schmeichel óta. 2006 decemberében a kétéves szerződését 2008 nyaráig meghosszabbította.

2007. május 5-én a másik manchesteri klub, a Manchester City ellen büntetőt hárított, míg a bajnoki cím másik várományosa a Chelsea másnap az Emirates Stadionban nem bírt az Arsenal csapatával. A bajnoki cím így kilencedszerre is a Manchester Unitedé lett, van der Sarnak ez volt az első bajnoki címe Angliában. A szezon végén van der Sar a PFA Év Csapatában bekerült. Három hónappal később a Chelsea ellen három büntetőt is megfogott a tizenegyespárbajban, hozzásegítve ezzel csapatát tizenhatodik FA Community Shield győzelméhez, ez később szerződéshosszabbítást ért az akkor már 37 éves holland hálóőrnek.

A 2007-08-as idényben nyújtotta legjobb teljesítményét Manchesterben. Hozzásegítette a csapatot zsinórban második Premier League elsőségéhez, illetve oroszlánrészt vállalt a "Vörös Ördögök" Bajnokok Ligája győzelmében, a Chelsea elleni moszkvai finálé 11-es párbajában Nicolas Anelka büntetőjét védte ki, amivel 1999 után ülhetett fel ismét a United az európai klubfutball trónjára. A mérkőzést követően van der Sart választotta az UEFA a döntő legjobb játékosának. 2008 decemberében ismét hosszabbított a klubb a holland, ezúttal a 2009-10-es szezon végéig.

2009. január 27-én van der Sar segített a Manchester Unitednek új klub- és Premier League-rekordot felállítani az egymást követő kapott gól nélküli mérkőzések számában – a West Bromwich Albion elleni 5–0-s győzelme azt jelentette, hogy 11 meccsen és 1032 percen át nem kaptak gólt, megdöntve a 10 mérkőzés és 1025 perc korábbi rekordját, amelyet Petr Čech állított fel a 2004–2005-ös szezonban. Ezután a klub következő mérkőzésén, négy nappal később megdöntötte az angol bajnokság összesített rekordját, megdöntve a korábbi, 1103 perces rekordot, amelyet a Reading akkori kapusa Steve Death állított fel 1979-ben. Egy másik kapott gól nélküli meccs, a West Ham ellen 2009. február 8-án, 1212 percre növelte a rekordot, megdöntve a brit élvonalbeli 1155 perces rekordot, amelyet korábban az aberdeeni Bobby Clark állított fel 1971-ben. Végül 2009. február 18-án van der Sar tovább növelte a rekordot 1302 percre, és ezzel megdöntötte José María Buljubasich egyszezonos 1289 perces világcsúcsát, amelyet 2005-ben a chilei Clausurában állított fel.^[2] Ez a kapott gól nélküli rekord segítette hozzá többek között a Manchester Unitedet a tizenegyedik angol bajnoki címhez, van der Sar pedig miután 21 mérkőzést hozott le bekapott gól nlkül a bajnokságban, megkapta az év Premier League kapusának járó Aranykesztyűt, és bár 2009-ben elvesztették a Bajnokok Ligája döntőt az FC Barcelona ellen, így is van der Sart válaszotta az UEFA az év európai kapusának, 1995 után másodszor.

A 2009-10-es szezon kezdete előtt egy felkészülési tornán van der Sar eltörte az ujját, emiatt az idény első 12 meccsét kihagyni kényszerült, majd 2009. október 6-án a tartalékcsapatban lépett pályára az Everton ellen, október 17-én a Bolton ellen már újra a nagycsapatban védte a kaput. 2009. november 21-én ismét megsérült, majd a lábadozása alatt a felesége agyvérzést kapott még karácsony előtt, így a holland az események után csak 2010. január 16-án tért vissza, egy Burnley elleni 3-0-ra megnyert találkozó alkalmával. 2010. február 26-án újabb egy évvel hosszabbított a manchesteriekkel.

2010 decemberében a brit sajtó megszellőztette, hogy van der Sar esetleg a szezon végén visszavonul a profi futballtól, és hogy ezt Ferguson is megerősítette. A híreket akkor a legendás edző tagadta, azonban 2011 január végén maga van der Sar erősítette meg, hogy az idény végén szögre akasztja a kapuskesztyűt. Még ebben az idényben megnyerte utolsó angol bajnokságát a Manchester Uniteddel, karrierje 186., azaz utolsó Premier League mérkőzését a Blackpool ellen játszotta az Old Traffordon, amelyen a United 4-2-re diadalmaskodott. 2011. május 28-án a Wembleyben húzta fel utoljára a Manchester United mezét, ekkor vívott BL-döntőt a United az FC Barcelona ellen, ahol 3-1 arányban kikapott. Egy szenzációs pályafutás végét jelentette ez a mérkőzés. A vereség ellenére a szurkolók hatalmas tapssal búcsúztatták van der Sart.

A válogatottban

Az 1994-es labdarúgó-világbajnokságra ugyan nevezték van der Sart, de egy percet sem játszott a végül negyeddöntőig jutó holland válogatottban. Debütálására 1995. június 7-én került sor Fehéroroszország ellen egy Európa-bajnoki selejtezőn. Összesen hat nemzetközi tornán vett részt az Oranjéval, négy Európa-bajnokságon és két világbajnokságon volt ott és lépett is pályára, ezek közül a 2004-es kontinenstornán érte el legjobb eredményét, hiszen a negyeddöntőben a svédek elleni tizenegyespárbajban kivédte Olof Mellberg büntetőrúgását, amivel bejutottak a legjobb négy közé, ott azonban vereséget szenvedtek a házigazda Portugáliától. A 2006-os világbajnokságon Nürnbergben a portugálok ellen van der Sar 113-szor lépett pályára a holland válogatottban csapatkapitányként, ezzel megdöntötte Frank de Boer akkori rekordját.

Bár a 2008-as Európa-bajnokság után bejelentette visszavonulását a válogatottól, az újonnan kinevezett szövetségi kapitány, Bert van Marwijk kérésére mégis visszatért a nemzeti csapatba a világbajnoki selejtezők idejére, főleg azután, hogy mind Stekelenburg, mind a cserekapus Henk Timmer sérüléssel bajlódott. Összesen két vb-selejtezőn lépett pályára, Izland és Norvégia ellen, mindkétszer kapott gól nélkül zárt, utóbbi találkozón 130. válogatott meccsét ünnepelte, amivel 2017-ig válogatottsági rekorder volt.

Pályafutása után

2011-es visszavonulását követően jobbára jótékonysági mérkőzéseken játszott, dolgozott az egyik holland televíziónál elemzőként, illetve saját jótékonysági szervezetét vezette.

2012. november 19-én az Ajax marketingigazgatója lett, ezt a posztot 2016-ig töltötte be, akkor a klub vezérigazgatójává nevezték ki. 2023 májusában bejelentette, hogy távozik a klub vezérigazgatói posztjáról. ^[3]

2016. március 12-én egy mérkőzés erejéig újra kapuskesztyűt húzott korábbi ifiklubjában, a holland ötödosztályú VV Noordwijkban, miután sérülések sora miatt nem volt bevethető állapotú kapusuk.^[4]

Magánélete

Nős, feleségével, Annemarieval 2006-ban házasodtak össze, két gyermek édesapja. Fia, Joe van der Sar szintén labdarúgókapus.

2023. július 7-én egy horvátországi nyaralás során agyvérzést kapott, azonnal a Spliti Egyetemi Kórházba szállították, ahol stabilizálni tudták az állapotát. Egy hét múlva egy hollandiai kórház intenzív osztályára szállították át, majd újabb egy hét múlva kiengedték az osztályról.^[5]

Sikerei, díjai

Csapatokkal

Ajax

• Eredivisie: 1994, 1995, 1996, 1998
• KNVB Kupa: 1993, 1998, 1999
• UEFA-bajnokok ligája: 1995
• UEFA-kupa: 1992
• UEFA-szuperkupa: 1995
• Interkontinentális kupa: 1995

Juventus

• UEFA Intertotó-kupa: 1999

Fulham

• UEFA Intertotó-kupa: 2002

Manchester United

• FA Premier League: 2006–2007, 2007–2008, 2008–2009, 2011
• Angol Ligakupa: 2006 2010
• FA Community Shield: 2007, 2008, 2010
• UEFA-bajnokok ligája-győztes: 2008
• Interkontinentális kupagyőztes: 2008

Egyénileg

• UEFA Év kapusa: 1995, 2009
• Az év holland kapusa: 1994, 1995, 1996, 1997
• Premier League-aranykesztyű: 2008-09

Statisztikái

Klub

Klub	Szezon	League		Kupa		Ligakupa		Európai		Egyéb		Összesen
		Pályára lépések	Gólok	Pályára lépések	Gólok	Pályára lépések	Gólok	Pályára lépések	Gólok	Pályára lépések	Gólok	Pályára lépések	Gólok
Ajax	1990–91	9	0	0	0	–		0	0	0	0	9	0
	1991–92	0	0	0	0	–		0	0	0	0	0	0
	1992–93	19	0	3	0	–		3	0	0	0	25	0
	1993–94	32	0	4	0	–		6	0	1	0	43	0
	1994–95	33	0	3	0	–		11	0	1	0	48	0
	1995–96	33	0	2	0	–		11	0	4	0	50	0
	1996–97	33	0	1	0	–		10	0	1	0	45	0
	1997–98	33	1	5	0	–		8	0	0	0	46	1
	1998–99	34	0	5	0	–		6	0	1	0	46	0
	összesen	226	1	23	0	–		55	0	8	0	312	1
Juventus	1999–00	32	0	3	0	–		11	0	0	0	46	0
	2000–01	34	0	2	0	–		6	0	0	0	42	0
	összesen	66	0	5	0	–		17	0	0	0	88	0
Fulham	2001–02	37	0	4	0	0	0	0	0	0	0	41	0
	2002–03	19	0	0	0	0	0	11	0	0	0	30	0
	2003–04	37	0	6	0	0	0	0	0	0	0	43	0
	2004–05	34	0	5	0	1	0	0	0	0	0	40	0
	összesen	127	0	15	0	1	0	11	0	0	0	154	0
Manchester United	2005–06	38	0	2	0	3	0	8	0	0	0	51	0
	2006–07	32	0	3	0	0	0	12	0	0	0	47	0
	2007–08	29	0	4	0	0	0	10	0	1	0	44	0
	2008–09	33	0	2	0	0	0	10	0	4	0	49	0
	2009–10	21	0	0	0	2	0	6	0	0	0	29	0
	2010–11	33	0	2	0	0	0	10	0	1	0	46	0
	összesen	186	0	13	0	5	0	56	0	6	0	266	0
Noordwijk	2015–16	1	0	0	0	0	0	0	0	0	0	1	0
Karrier összesen		606	1	56	0	6	0	139	0	14	0	821	1

A válogatottban

Hollandia
Év	Pályára lépések	Gólok
1995	5	0
1996	10	0
1997	6	0
1998	14	0
1999	8	0
2000	12	0
2001	9	0
2002	6	0
2003	8	0
2004	17	0
2005	11	0
2006	12	0
2007	4	0
2008	8	0
összesen	130	0

Jegyzetek

Források

• Adatlapja (angol nyelven). mufcinfo.com^{[halott link]}
• Adatlapja (angol nyelven). fifa.com. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 11.)

További információk

• Adatlapja (holland nyelven). wereldvanoranje.nl. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 11.)
• Adatlapja (angol nyelven). national-football-teams.com
• Adatlapja (angol nyelven). worldfootball.net