Esperanta brajlo

Esperanta brajlo (=eszperantó Braille) egy Braille ábécé eszperantó nyelvű olvasáshoz, íráshoz és nyomtatáshoz.[1][2]

Története

Már a 19. században is léteztek vakok, akik tanultak eszperantóul, de a nyelvhez nem volt külön Braille-írás. Helène Giroud, a vakok iskolájának tanára 1895 nyarán tanult meg eszperantóul, majd tanított néhány érdeklődőt, de csak szóban. Valóban lehetett volna Braille-t használni például a h rendszer[3] használatával. Harald Thiander, 1900 óta eszperantista, akit "a vakok prófétájának" is neveztek, Braille-írást használt.[4][5] 1902-ben Théophile Cart, a már híres francia nyelvész, kisfia szembetegsége miatt kezdett el foglalkozni a vakok ezen problémájával. Elkezdte az első eszperantó tanfolyamot a lausanne-i (Svájc) árvaházban. Tanítványaival a Braille-ábécét használták, amelyben a nem létező eszperantó karaktereket jelekkel helyettesítették. Tanítványai, Fanny Ducret, Helena Gal és Roza Vogt kézzel írták a nyelvtant és a gyakorlófüzet első példányait. Megmutatta ezeket a írásokat Jean Jacques Monnier professzornak Genfben, aki teljes mértékben elutasította ezt az ábécét. De Thilander ajánlott Cartnak egy másik ábécét, amelyben az eszperantó karaktereket a normál alak változataiból készítették, egy hatodik (jobb alsó) pont hozzáadásával, és az û is hasonló az u-hoz, de más módon, ugyanaz, mint a közönséges eszperantó ábécé. Monnier professzor Thiander új ábécéjével már teljes mértékben egyetértett . 1902 novemberében a Lingvo Internacia újságban jelent meg egy cikk a jelenlegi Braille eszperantó ábécé összes betűjének rajzával, amelyben bejelentették, hogy ezeket a betűket svéd eszperantisták javasolták, erről szeptember 23-án állapodtak meg Genfben, S. Thylander és H. G. Andersson, svédek, Th. Cart francia és J. J. Monnier a lausanne-i Recourdon Vakok Intézetének igazgatója (Svájc) voltak a fejlesztők.[6] Nem sok változtatási igény volt, így végül az ábécé általánosan elfogadottá vált. Ezzel az eszperantó Braille-al könyveket és újságokat nyomtattak és nyomtatnak ma is. Cart később ezt írta egy cikkében:[7]

  • Théophile Cart professzor (1885-1931)[8]
    Théophile Cart professzor (1885-1931)[8]

„Talán egyeseknek nem tetszik egy ilyen energikus tevékenység, de gondoljanak bele: ha nem így jártunk volna el, az emberek valószínűleg még ma is a legjobb Braille-ábécéről vitatkoznának, és akkor nem lenne Braille-könyvünk, nem lenne újságunk, és a vakok továbbra is az első Esperanta Ligilo[9]jegyzetre várnának, míg megjelenik.”

Az ábécé[10]

Minden nyelv saját Braille-írással rendelkezik, ami kis módosításoktól (például angol, francia, német) kezdve akár teljes átszervezésig (kínai, japán) eltérhet az eredeti formától, hogy kielégítse a nyelv igényeit. Külön Braille-írás van a magyar nyelvhez is.

A hatlyukú rendszer szöveg leírásán kívül más információk lejegyzésére is alkalmas, ezek külön erre a célra létrehozott kódolásokkal rendelkeznek: Németh−Braille matematikai képletekhez, Braille-kotta zenéhez stb. Egy ilyen notációban írt jelsorozatot speciális jellel kell kezdeni.

Alapbetűk

Az eszperantó Braille-írásban ugyanabból a kalap nélküli betűből egy kalapos betű készül a hatodik (jobb alsó) pont hozzáadásával.

Bővebben: az alapbetűk elérése.

További betűk

Az eszperantó Braille-írás tartalmaz néhány nem eszperantó latin betűt, nevezetesen q, w, x, y, ä, ö, ü:

Bővebben: további betűk elérése.

Írásjelek

Bővebben: írásjelek elérése.

Páros írásjelek

Bővebben: páros írásjelek elérése.

Szövegkiemelés karakterei

Bővebben: szövegkiemelés, számok karaktereinek elérése.

Számítógépen

Bővebben: Braille a számítógépen

Eszperantó Braille Himnusz

Brillant Classics: Himno Esperanta Brajla. www.youtube.com (eszperantóul) (Hozzáférés: 2022. augusztus 18.)

Eszperantó morzekód

A nagybetűs eszperantó betűkhöz speciális karakterek javasoltak, lásd a következő listában, de az eszperantó rádióamatőrök nem használják azokat, inkább a Zamenhof-módszer (H-szisztéma) szerint írnak át sh-t, ch-t, gh-re stb.[11][12]

Az eszperantó morzekódok táblázata

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Esperanta brajlo című eszperantó Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

  1. ↑ Ivan Gennagyjevics Sirjajev – Kökény Lajos – Bleier Vilmos – Kalocsay Kálmán: Eszperantó Enciklopédia: Ligilo por Vidantoj. www.eventoj.hu (eszperantóul) (1933) (Hozzáférés: 2022. augusztus 17.) „De 1925 preskaŭ ĉiujare foje eldonita kajero de la blindaj E-istoj por informi la vid­antojn pri iliaj vivo kaj agado. Red. H. Thiander, Stockholm.”
  2. ↑ Ivan Gennagyjevics Sirjajev – Kökény Lajos – Bleier Vilmos – Kalocsay Kálmán: Eszperantó Enciklopédia: Blinduloj. www.eventoj.hu (eszperantóul) (1933) (Hozzáférés: 2022. augusztus 17.) „Prof. Cart ekde 1904 dediĉas parton de sia koro kaj laboro krei kunlaboron de blinduloj en la tuta mondo pere de E.”
  3. ↑ A H-sistemo vagy a Fundamenta Help-Alfabeto a Fundamento de Esperanto-ban meghatározott alternatív eszperantó írásmód, amely olyan esetekben használható, amikor nem lehet speciális eszperantó karaktert írni vagy nyomtatni a meglévő ékezetes betűkkel: Ĉ-Ch, Ĝ-Gh, Ĥ-Hh, Ĵ-Jh, Ŝ-Sh, Ŭ-U.
  4. ↑ Ivan Gennagyjevics Sirjajev – Kökény Lajos – Bleier Vilmos – Kalocsay Kálmán: Eszperantó Enciklopédia: Giroud Helene. www.eventoj.hu (eszperantóul) (1933) (Hozzáférés: 2021. május 15.) „Estis la unua blinda E-istino, kaj la unua blinda prof.-ino en la mondo (dum la lern­jaro 1895-96). Ellernis E-n 1895 sen libro, nur buŝe, kaj ŝi verkis libreton en Braille ...”
  5. ↑ Kreitz, Joseph. (1972) “1. La komencoj”, Historio de la Esperanto-Movado inter la Blinduloj en tri brajlaj volumoj (esperante). Barcelono: Imprenta Braille de la Organizacion Nacional de Ciegos.
  6. ↑ (Novembro, 1902) “Skribsistemo Braile por blinduloj”, Lingvo Internacia (eo) (11(83)), p. 153.
  7. ↑ Kreitz, Joseph. (1972) “1. La komencoj”, Historio de la Esperanto-Movado inter la Blinduloj en tri brajlaj volumoj (esperante). Barcelono: Imprenta Braille de la Organizacion Nacional de Ciegos.
  8. ↑ Ivan Gennagyjevics Sirjajev – Kökény Lajos – Bleier Vilmos – Kalocsay Kálmán: Eszperantó Enciklopédia: Cart (kar) Theophile. www.eventoj.hu (eszperantóul) (1933) (Hozzáférés: 2022. augusztus 17.)
  9. ↑ Ivan Gennagyjevics Sirjajev – Kökény Lajos – Bleier Vilmos – Kalocsay Kálmán: Eszperantó Enciklopédia: Esperanta Ligilo. www.eventoj.hu (eszperantóul) (1933) (Hozzáférés: 2022. augusztus 17.)
  10. ↑ World Braille Usage (angle) (PDF), p. 177–178. Unesko (2013). Alirita 2019-12-30.
  11. ↑ Morso en Esperanto En tiu ligilo tiu kodo estas nomita "oficiala". Tiu statuso estas dubinda. ILERA favoras la Zamenhofan metodon, do uzi ch, sh, ktp.
  12. ↑ MVSMS – Morse-kód (rezgés) siketvakok számára (J2ME mobiltelefonokon működik a legjobban: A somos írásához nyomja meg a * (rövid) és a # (hossz), a 0 (szünet), majd a jobb oldali programgombot (küldés). Írja be a NUMBER* számot, ha egy másik mobiltelefonon futó MCSMS programba szeretné küldeni. Csak írja be a *-ot, hogy elküldje magának. Írjon először #-et a +-hoz. )

Források

  • Ligo internacia de blindaj esperantistoj
  • la ekranlegilo NVDA (non visual desktop access) ebligas al blinduloj legi Esperanto-tekstojn komputilajn
  • Nyelvek A nyelvek portálja • összefoglaló, színes tartalomajánló lap