Eugène Guillaume

Eugène Guillaume
Született	Jean Baptiste Claude Eugène Guillaume[1] 1822. július 4.[1][2][3][4][5] Montbard[1]
Elhunyt	1905. március 1. (82 évesen)[1][2][3][6][7] Róma[1]
Állampolgársága	francia[8]
Foglalkozása	szobrász professzor műkritikus
Tisztsége	director of the French Academy in Rome (1891–1904) seat 21 of the Académie française (1898. május 26. – 1905. március 1.)
Iskolái	École nationale supérieure des Beaux-Arts Római Francia Akadémia (1846–1850)
Kitüntetései	a francia Becsületrend nagykeresztje[1] a francia Becsületrend lovagja[1] a francia Becsületrend tisztje[1] a francia Becsületrend parancsnoka[1] a francia Becsületrend főtisztje[1] Prix de Rome for sculpture (1845)
Sírhelye	Père-Lachaise temető (67)[9] Grave of Rouart
Eugène Guillaume aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Eugène Guillaume témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Eugène Guillaume^[10] (magyarosan Guillaume Jenő) (Montbard (Côte-d’Or), 1822. július 4. – Róma, 1905. március 1.) francia szobrász, professzor, műkritikus.

Életpályája

Előbb Dijonban, majd Párizsban tanult James Pradier szobrásznál. 1845-ben elnyerte a római nagydíjat,^[11] Theseus egy szikla alatt megtalálja atyja kardját^[12] című művével. Rómában különösen az ókori mellszobrokat tanulmányozta. Ott készítette aratót ábrázoló bronzszobrát (a párizsi Musée Luxembourgba került). Ezt a szobrát Anakreón ülő márványszobra, majd 1853-ban a Gracchusok kettős szobra követte. Ugyanazt az erőteljes realizmust követte későbbi műveiben. 1862-ben az Institut tagjává választották. 1868 és 1875^[13] között a párizsi École nationale supérieure des beaux-arts igazgatója volt. Az École polytechnique rajzprofesszoraként is működött.^[14] 1882-től a Collège de France professzora volt. 1898. május 26-án a Francia Akadémia^[15] tagjává választották.^[16] 1891-től 1904-ig ő irányította a Római Francia Akadémiát^[17] Auguste Rodin 1903-ban elkészítette Eugène Guillaume bronz mellszobrát (Párizs, Musée d’Orsay). Guillaume Rómában hunyt el.

Művei^[18]

• A kaszáló (1849), szobor, bronz, Párizs, Musée d’Orsay^[19]
• Anakreón (1849 - 1851), szobor, márvány, Párizs, Musée d’Orsay
• A Gracchusok síremléke, szoborcsoport, bronz, Párizs, Musée d’Orsay
• I. Napoléon mint római császár, kis méretű álló szobor, viasz, Párizs, Musée d’Orsay
• Jules Ferry, 1887, mellszobor, gipsz, Párizs, Musée d’Orsay
• Jules Grévy, 1896, mellszobor, gipsz, Párizs, Musée d’Orsay
• Zenei hangszerek, szoborcsoport, kő, Párizs, Opéra Garnier, főhomlokzat
• Az erő (1860), kőszobor, Paris, Saint-Michel szökőkút, a négy fő erény egyike
• Ingres szobra (1871), Párizs, École nationale supérieure des beaux-arts
• Félix Duban (1884), mellszobor, bronz, Párizs, École nationale supérieure des beaux-arts,
• Ludwig van Beethoven mellszobra ,^[20] mellszobor, márvány, Koppenhága, Ny Carlsberg Glyptotek
• A költészet forrása (1873), szobor, gipsz, Salon de 1873
• Paul Bert, 1887, mellszobor gipsz, Versailles-i kastély
• Adolphe Thiers emlékműve, 1903, Versailles-i kastély
• Michel-Eugène Chevreul emlékműve, 1893, bronz^[21]
• Szent Lajos király szobra, 1878, A párizsi Igazságügyi Palota^[22] Szent Lajos-galériája számára.

Képgaléria

• Eugène Guillaume műveiből
• 
  Zenei hangszerek, az Opéra Garnier homlokzata, Párizs
• 
  Louvre, Párizs
• 
  Anakreón, 1849–1851, Musée d’Orsay, Párizs
• 
  I. Ferenc francia király és húga, Valois Margit savoyai hercegné megalapítják a Collège de France intézményt, Bagnères-de-Luchon.

Jegyzetek

Források

• Bokor József (szerk.). Guillaume, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 

További információk

• Simone Hoog, (Jean-Pierre Babelon előszavával, Roland Brossard közreműködésével), Musée national de Versailles. Les sculptures. I- Le musée, Paris, Réunion des musées nationaux, 1993.
• Emmanuel Schwartz, Les Sculptures de l'École des Beaux-Arts de Paris. Histoire, doctrines, catalogue, Paris, École nationale supérieure des Beaux-Arts, 2003.

Külső hivatkozások

• Insecula.com
• Eugène Guillaume életrajza
• Eugène Guillaume művei