Fahidi Éva

Fahidi-Pusztai Éva
2019-ben
Született	Fahidi Éva 1925. október 22.[1] Debrecen
Elhunyt	2023. szeptember 11. (97 évesen)[2] Budapest[3]
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Radó István (1947 – 20. század)
Foglalkozása	író színész
Írói pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Fontosabb művei	Anima rerum – A dolgok lelke A Szerelem Alanya és Tárgya
Hatottak rá	holokauszt
weboldal Facebook IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Fahidi-Pusztai Éva témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fahidi-Pusztai Éva (született Fahidi Éva, Debrecen, 1925. október 22. – Budapest, 2023. szeptember 11.^[4]) magyar kortárs szemtanú, író, színésznő, a holokauszt túlélője.

Élete

Debreceni nagypolgári zsidó családba született.^[5] Szülei 1936-ban kikeresztelkedtek.^[5] 1943-ban érettségizett a debreceni katolikus Svetits Katolikus Leánynevelő Intézetben. Zongoraművésznek készült, azonban az embertelen munka tönkretette a hátát.^[5]

1944. április 29-én a családot az Eichmann-kommandóval (A magyarországi vidéki zsidóság gettósítása és deportálása) együttműködő magyar csendőrök elfogták, és a város többi zsidó lakosával együtt a gettóba kényszerítették.^[6] Május 14-én marhavagonokban szállították őket az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborba. A Josef Mengele által végzett „szelekció” során Fahidi tizenegy éves húgát, Gilikét^[5] és édesanyjukat azonnal a gázkamrába küldték; apjuk, Dezső, a tábori körülményektől veszítette életét. Családjának 49 tagját gyilkolták meg a holokauszt során.^[5]

Fahidi Évát 1944. augusztus 13-án a buchenwaldi koncentrációs táborhoz tartozó allendorfi Münchmühle táborba szállították, ahol a robbanóanyaggyárban kellett dolgoznia.^[5] Amikor 1945-ben véget ért a világháború, Fahidinek éppen egy halálmenetből sikerült megszöknie. A felszabadulás után „otthonát elhagyni kényszerült” személyként bolyongott, mígnem 1945 augusztusában sikerült hazatérnie Magyarországra, ahol szülei lakásába beköltöztek távollétében; orvos nagybátyja, Weil Géza fogadta be.^[6][5]

1947-ben egyhetes ismeretség után összeházasodott első férjével, Radó Istvánnal, aki a Hajdú megyei pártlap főszerkesztője volt, majd 1951-ben koncepciós perben elítélték.^[5][7] Második férje, Pusztai Béla – akivel 27 évig élt együtt – 1956-ban visszalépett a pártba, míg Fahidi angol-, német- és francianyelv-tudásával a külkereskedelemben helyezkedett el.^[5][6] 90 éves korától haláláig Andrási Andorral, a Sztehlo Alapítvány létrehozójával élt.^[8]

Ötvenéves korában meghalt gyermekkori barátnője, akinek 16 éves lányát befogadta, akiből később zongoraművész lett.^[5]

Könyvei

Ahogy az a rendszerváltásig íratlan elvárás volt, holokauszt-túlélőként 45 éven keresztül nem beszélt a magyar zsidók deportálásáról.^[6] 1990-ben az egykori stadtallendorfi tábor foglyait meghívták az auschwitzi tábori emlékmű megtekintésére, ahová Fahidi végül 2003-ban látogatott el.^[5] Fahidi a stadtallendorfi múzeum felkérésére németül írt egy visszaemlékezést, majd elkezdte megírni emlékiratait, ami 2005-ben Anima Rerum – A Dolgok Lelke (2015-től csak: A Dolgok Lelke) címen jelent meg. A könyvet Németországban is kiadták. Angol és olasz nyelvű változata 2019-ben várható.

2019-ben új könyvvel jelentkezett: A szerelem alanya és tárgya újra az írónő személyes történetén keresztül mutatja be ezúttal a szocializmus időszakát. Mindkét könyv valójában tisztességről, tiszteletről, szeretetről, emberi tartásról szól, amit – ahogy Fahidi saját példájával bizonyítja – a legkétségbeejtőbb helyzetben is meg lehet őrizni.

Az írónő 2019-től mindkét könyvét a www.fahidieva.hu oldalon terjeszti.

Közéleti szerepvállalás

Fahidi magas kora ellenére rendkívül aktív: kortárs szemtanúként különböző rendezvényeken vesz részt, találkozott többek között a német és az osztrák államelnökkel és Angela Merkel német kancellárral is. Rendszeresen felemeli hangját a rasszizmus, az antiszemitizmus ellen a nemzetközi és a magyar sajtóban. Több külföldi alapítvány munkájában is szerepet vállal, előadásokat tart külföldön és Magyarországon egyaránt. Küldetésének tekinti, hogy a fiatal generáció megőrizze a holokausztot emlékezetében, és aktívan küzdjön a rasszizmus minden formája ellen.

Sóvirág – avagy a létezés eufóriája

2015-ben Szabó Réka rendező felkérésére Fahidi Éva főszerepet vállalt a Tünet Együttes Sóvirág – avagy A létezés eufóriája című modern táncprodukciójában Cuhorka Emesével. A nagy feltűnést keltő darab Fahidi életét eleveníti meg a tánc nemzetközi nyelvére lefordítva. A darabot 2019 márciusáig több mint 80-szor adták elő a Vígszínházban, de külföldön is. A darab születéséről Szabó Réka egész estés dokumentumfilmet is forgatott, A létezés eufóriája címmel.

Írásai

• Die Seele der Dinge. Aus dem Ungarischen übersetzt von Doris Fischer. Hrsg. im Auftrag des Internationalen Auschwitz-Komitees, Berlin, und der Gedenkstätte Deutscher Widerstand, Berlin: Lukas-Verlag 2011. ISBN 978-3-86732-098-6^[9]
• Anima rerum, meine Münchmühle in Allendorf und meine wahren Geschichten. Stadtallendorf: Magistrat der Stadt Stadtallendorf 2004.
• Anima Rerum – A Dolgok Lelke; Tudomány, Budapest, 2005
• A Dolgok Lelke; Ariel Könyvek, Pilisszentlászló, 2015
• A szerelem alanya és tárgya; Ariel Könyvek, Pilisszentlászló, 2019

Elismerései

• Erzsébetváros díszpolgára (2022)^[10]
• Debrecen díszpolgára (2023)^[11]

Jegyzetek

Források

• "Das Geheimnis der Versöhnung heißt Erinnerung" : Dokumentation der Internationalen Tage der Begegnung in Stadtallendorf, KZ-Außenlager Münchmühle, Nobel ; vom 21. bis 26. Oktober 1990. Magistrat der Stadt, Stadtallendorf 1991.
• Thomas Gonschior, Christa Spannbauer: Mut zum Leben. Die Botschaft der Überlebenden von Auschwitz. Europa Verlag, Berlin u. a. 2014, ISBN 978-3-944305-57-8.
• Életútinterjú Fahidi Évával. Budapest, 2010. január. Az interjút készítette: Bartha Ákos és Hosszú Gyula
• "Stiftung Gedenkstätten Buchenwald und Mittelbau-Dora" (Buchenwald and Mittelbau-Dora Memorials Foundation) https://web.archive.org/web/20190325115904/https://www.buchenwald.de/en/1244/
• Eine Auschwitzüberlebende blickt zurück, bei Dradio, 9. November 2011
• Jankovics Márton, Kling József: Nincs olyan nap, hogy ne gondolnék Auschwitzra. Origo, 2015. január 27. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 12.)
• Horeczky Krisztina: A túlélés eleganciája. Népszabadság Online, 2015. október 24. (Hozzáférés: 2016. január 21.)
• Alison Smale: A Holocaust Survivor Tells of Auschwitz at 18 and, Again, at 90, The New York Times, 2015
• Christa Zöchling: Bühne: Auschwitz-Überlebende Eva Fahidi tanzt ihre Lebensgeschichte, profil.at, 2016
• Jenny Starrs: 90-year-old Holocaust survivor turns tragedy into dance, The Washington Post, 2016
• Tünet Együttes honlapja
• Sóvirág – avagy a létezés eufóriája a Vígszínház oldalán
• A létezés eufóriája, IMDb adatlap
• Die Entstehung und Erarbeitung der Balettperformance wird gezeigt: Sea-Lavender oder die Euphorie des Seins Archiválva 2021. január 27-i dátummal a Wayback Machine-ben. (Dokumentation bei 3sat)