Feketevár vára

Feketevár vára (Burg Schwarzenbach)
Feketevár vára – belső udvar
Ország	Ausztria
Mai település	Schwarzenbach
Épült	1200 körül
Elhagyták	1800 körül
Állapota	rom
Építőanyaga	kő
Elhelyezkedése
Feketevár vára (Burg Schwarzenbach) Pozíció Alsó-Ausztria térképén
é. sz. 47° 38′ 22″, k. h. 16° 20′ 25″47.6394, 16.340347.639400°N 16.340300°EKoordináták: é. sz. 47° 38′ 22″, k. h. 16° 20′ 25″47.6394, 16.340347.639400°N 16.340300°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Feketevár vára (Burg Schwarzenbach) témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

A Feketevár vára^[1] (németül: Burg Schwarzenbach) Alsó-Ausztriában, a Fraknó és Kabold közötti Feketevárban (Schwarzenbachban), mezőváros felett található középkori vár.

Története

A vár a Kőszegieké, Königsbergeké és Esterházyaké volt egykoron. A vár 1362-ig Magyar Királyságban volt.

Birtokos

• 1254 – Magyar Királyság – König Béla IV.
• 1290 – Graf Heinrich von Bernstein
• 1296 – Friedrich von Kreisbach
• 1331 – Heinrich von Haderswörth (vermutlich einer der edlen Herren von Lanzenkirchen)
• 1337 – Magyar Királyság – Ödenburger Gespan Leustachius
• 1362 – Erzherzogtum Österreich – herzögliche Kammergutsadministration
• 1364 – Wulfing von Klingfurth
• 1369 – Wilhelm von Ellerbach
• 1377 – Pernold der Klingenfurter und seine Frau verkaufen an Michael Prenner, dem damals reichsten Bürger von Wiener Neustadt
• 1379 – Herzog Albrecht III. (Teilungsvertrag von Neuberg)
• 1381 – Heinrich von Pottendorf
• 1382 – Graf Johann-Iwan von Bernstein
• 1389 – Ritter Häschk von Walpersbach
• 1418 – Hans Häschk von Schwarzenbach (Feketevár)
• 1439 – Söhne von Konrad Königsberger
• 1462 – Johann Siegmund Freiherr von Weißbriach
• 1492 – Johann von Königsberg
• 1560 – Söhne von Ehrenreich Königsberg
• 1591 – Ulrich von Königsberg
• 1601 – Ludwig von Königsberg
• 1608 – Georg Ehrenreich von Zinzendorf
• 1624 – Georg Gabriel Kollonitsch
• 1658 – Hans Ehrenreich von Wurmbrand
• 1680 – erwarb Graf (ab 1687 Fürst) Pál I. Esterházy de Galántha die zum Schloss umgebaute Burg Schwarzenbach und auch heute noch ist die fürstliche Linie des Forchtensteiner Zweiges der Familie Esterházy de Galántha der Besitzer^[2][3]

Források

• Felix Halmer: Burgen und Schlösser Bucklige Welt, Semmering, Rax, 1969
• Wilfried Bahnmüller: Burgen und Schlösser in Niederösterreich, 2005
• Dehio: Niederösterreich südlich der Donau, 2003
• Felix Halmer: Niederösterreichs Burgen, 1956
• Ilse Schöndorfer: Steine und Sagen – Burgruinen in Niederösterreich, 1999
• Gerhard Stenzel: Von Burg zu Burg in Österreich, 1973
• Weltin, Mochty, Kühtreiber, Woldron: Wehrbauten und Adelssitze Niederösterreichs/Das Viertel unter dem Wienerwald, Bd. 2, 2003

További irodalom

Hivatkozások

1. ↑ Universität Klagenfurt – Eisentruhe mit Ölbildern esterházyscher Besitzungen, 1688 Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben, abgerufen am 15. Jänner 2010
2. ↑ Burgen-Austria – Burg Schwarzenbach^{[halott link]}, abgerufen am 24. Feber 2010
3. ↑ Weltin, Mochty, Kühtreiber, Woldron: Wehrbauten und Adelssitze Niederösterreichs/Das Viertel unter dem Wienerwald, Bd. 2, 2003

Külső hivatkozások

• Geschichte der Burg Schwarzenbach^{[halott link]} auf Burgen-Austria