Felezési idő

Ez a szócikk a kinetikusan elsőrendű bomlások felezési idejéről szól. Hasonló címmel lásd még: a kémiai reakciók felezési ideje.

A felezési idő megegyezik azzal az időtartammal, amely alatt egy folytonos, monoton csökkenő vizsgált érték feleződik. Tipikus példa a radioaktív atommagok bomlása. A radioaktív bomlás jellemzői: a τ közepes élettartam (röviden: élettartam), a T1/2 felezési idő és a λ bomlási állandó. A még el nem bomlott radioaktív atommagok száma exponenciálisan csökken az idő múlásával (exponenciális bomlástörvény). A bomlási állandó az idő együtthatójaként jelenik meg az e szám negatív hatványaként felírt exponenciális kitevőjében. A közepes élettartam elnevezésben a közepes jelző az élettartamok várható értékére utal, amely speciálisan az exponenciális eloszlás esetében (a radioaktív bomlás sztochasztikus hátterét adja) megegyezik azzal az idővel, amely alatt a bomlatlan magok száma e-ed részére csökken. A bomlási állandó és a közepes élettartam egymás reciprokai: λ=1/τ.

Fontosabb összefüggések

Először levezetés nélkül közöljük a fontosabb összefüggéseket:

T 1 / 2 = ln 2 λ   , {\displaystyle T_{1/2}={\frac {\ln {2}}{\lambda }}\ ,}
τ l n 2 = T 1 / 2   , {\displaystyle \tau \mathrm {ln} 2=T_{1/2}\ ,}
τ = 1 λ   . {\displaystyle \tau ={\frac {1}{\lambda }}\ .}

A felezési időre vonatkozó kapcsolat származtatása

Egy radioaktív izotóp bomlásánál az izotópok számát az időben csökkenő exponenciális függvény írja le:

N ( t ) = N ( 0 ) e λ t {\displaystyle N(t)=N(0)e^{-\lambda t}\,\!}

ahol N(t) az izotópok száma a t időpillanatban, N(0) pedig az N értéke t = 0 pillanatban, λ pedig egy magtól függő állandó, amit bomlási állandónak nevezünk.

Mivel a felezési idő azt az időtartamot adja meg, amely alatt a kezdeti érték felére csökken N, ez a következőképp számolható:

0 , 5 N ( 0 ) = N ( T 1 / 2 ) {\displaystyle 0{,}5N(0)=N(T_{1/2})}
0 , 5 N ( 0 ) = N ( 0 ) e λ T 1 / 2 {\displaystyle 0{,}5N(0)=N(0)e^{-\lambda T_{1/2}}}

ahol T1/2 a felezési időt jelöli, ezt szeretnénk kifejezni az egyenletből.

A felezési idő független a kezdeti értéktől, az N(0) kiesik az egyenletből, és a felezési időt a következőképp kapjuk:

0 , 5 = e λ T 1 / 2 {\displaystyle 0{,}5=e^{-\lambda T_{1/2}}}
ln 0 , 5 = λ T 1 / 2 {\displaystyle -\ln 0{,}5=\lambda T_{1/2}\,}

Mivel ln 0 , 5 = ln 2 {\displaystyle -\ln 0{,}5=\ln 2} , írhatjuk, hogy

ln 2 = λ T 1 2 {\displaystyle \ln 2=\lambda T_{\frac {1}{2}}\,}

Innen

T 1 2 = ln 2 λ {\displaystyle T_{\frac {1}{2}}={\frac {\ln {2}}{\lambda }}}

Biológiai felezési idő

Biológiai vagy eliminációs felezési időnek nevezzük azt az időtartamot, amely alatt a szervezet a felvett vagy véráramba juttatott radioaktív, toxikus vagy gyógyhatással rendelkező anyag mennyiségét a felére csökkenti. Jelölése T1/2. Az eliminációban biológiai (anyagcsere, kiválasztás), fizikai (radioaktív bomlás) és kémiai (vegyületek lebomlása) folyamatok együttesen vesznek részt.

A gyógyszertanban, ezen belül a farmakokinetikában használatos felezési idő megadja azt az időtartamot, ami alatt a vérbe jutott gyógyszer koncentrációja a felére csökken. Habár ebben a folyamatban is több tényező játszik szerepet, májon keresztül történő elimináció esetén a folyamat leírható egy exponenciális függvénnyel:

C t = C 0 e k t {\displaystyle C_{t}=C_{0}e^{-kt}\,}

ahol:

Az eliminációs konstans és a felezési idő közötti összefüggést az alábbi egyenlet adja meg:

T 1 / 2 = ln 2 k {\displaystyle T_{1/2}={\frac {\ln 2}{k}}\,}

Források

  • A fontosabb radioizotópok felezési ideje
  • Interaktív Java (magyarított), amely a felezési időket mutatja a nuklidtérképen. MultiMedia Physics
  • https://www.efsa.europa.eu/hu/glossary/half-life
  • http://eta.bibl.u-szeged.hu/2174/2/a_fizikai_felezsi_id.html

  • biológia Biológiaportál
  • Kémia Kémiaportál