Felix Steiner

Felix Martin Julius Steiner
Született1896. május 23.
Stallupönen, Kelet-Poroszország Porosz Királyság
Elhunyt1966. május 12. (69 évesen)
München  Németország
Állampolgárságanémet
Nemzetiségenémet–osztrák
SzüleiHugo Steiner
Foglalkozása
Kitüntetései
  • Német Arany Kereszt
  • Tölgyfalombokkal ékesített Lovagkereszt (1942. december 23.)[1]
  • Knight's Cross of the Iron Cross with Oak Leaves and Swords (1944. augusztus 10.)[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Felix Martin Julius Steiner témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Felix Martin Julius Steiner (1896. május 23. – 1966. május 12.) német katonatiszt, első világháborús katona, a második világháborúban Waffen-SS parancsnok volt.

Steiner egyike volt a Waffen-SS legrangosabb újító szellemű vezetőinek. Vezetése alatt a SS-Deutschland ezred sikeresen szerepelt a Lengyelország elleni invázió, a németalföldi és franciaországi harcok során. Ezek után megbízatást kapott Himmlertől egy önkéntesekből álló SS-hadosztály, az SS-Wiking felállítására. 1943-ban előléptették a III (Germanic) SS Panzer Hadtest tábornokává.

1945. január 1-jén, Steiner a harckocsikkal alig rendelkező 11. seregrész (Armee Abteilung) parancsnoka lett.

Steiner 1948-ig volt bebörtönözve, majd felmentették a háborús bűnök alól, 1948. április 27-én szabadult, majd megírta emlékiratait Az Önkéntes (The Volunteer) címmel. 1966. május 12-én halt meg Münchenben.

Életpályája

Felix Steiner 1896. május 23-án született a kelet-poroszországi Stallupönenben (ma Nyesztyerov, Oroszország), szülei osztrák emigránsok voltak.

Az első világháborúban 5. kelet-poroszországi gyalogosezred No. 41 Von Boyeni kötelékében teljesített szolgálatot 1914-től. Tannenbergnél súlyosan megsebesült, miután felépült egy géppuskás zászlóalj egyik századát vezette, harcolt Flandriában és Franciaországban. A háborút követően belépett a weimari köztársaság hadseregébe a Reichswehrbe, ahol egy gyalogos ezred segédtisztje lett, századosi rangban.

Ezt követően átkerült a hadsereg kiképzési parancsnokságához, majd őrnaggyá léptették elő, itt kamatoztathatta a katonák kiképzéséről szóló újító elképzeléseit. A dachaui kiképző táborban, elsőként a Deutschland ezred III. zászlóaljának felkészítését kapta. Steiner elképzelései szerint a jövő, a kis létszámú, lehető legmodernebb fegyverekkel ellátott, kitűnően kiképzett elit alakulatoké.

A lengyelországi hadjárat során Steiner alakulata a Kempf-hadosztály irányítása alá tartozott. Steiner franciaországi és belgiumi tetteiért Lovagkeresztet kapott és vezérőrnaggyá (SS-Brigadeführer und Generalmajor der Waffen-SS) léptették elő. Ezek után megbízatást kapott Himmlertől egy önkéntesekből álló SS-hadosztály, az SS-Wiking felállítására, a hadosztályt először 1941 júniusában vetették be a Szovjetunió elleni hadjáratban. 1943-ban a Führer kinevezte a III. SS-páncéloshadtest parancsnokának, tisztét a Wiking hadosztály élén Otto Gille vette át.

A Führer ellen elkövetett 1944-es merényletben Steiner nem vett közvetlenül részt, így sok társával ellentétben túlélte a tisztikarban véghezvitt tisztogatást. 1944 októberében sárgaságot kapott. Miután felgyógyult, a harckocsikkal alig rendelkező 11. hadsereg (Armee Abteilung) vezetését kapta feladatul, de Hitler parancsával ellenszegülve nem hajtotta végre öngyilkos feladatát, leváltották a hadsereg éléről, társaival együtt a briteknek adta meg magát.

Nürnbergben perbe fogták, de az ellene felhozott vádakat ejtették, 1948-ban szabadult. 1966. május 12-én halt meg Münchenben. Steiner élete végéig hitt abban, hogy „a bolsevizmus elleni háború” valóban nemes célokat szolgált.

Kitüntetései

  • 1936. június 1., SS-Standartenführer a SS-Verfügungstruppe kötelékében,
  • SS-Oberführer-ként kezdi a második világháborút,
  • 1940. november 9.,a Waffen-SS, SS-Brigadeführer-ré léptetik elő,
  • 1942. január 1.,a Waffen-SS, SS-Gruppenführer Waffen-SS léptetik elő,
  • 1943. július 1.,a Waffen-SS, SS-Obergruppenführer léptetik elő,
  • Vaskereszt Lovagkeresztje, 1940. augusztus 15.,
    • Vaskereszt Lovagkeresztje Tölgyfalombokkal ékesítve, 1942. december 23.,
    • Vaskereszt Lovagkeresztje Kardokkal ékesítve, 1944. augusztus 10.,
  • Arany Vaskereszt, 1942. április 22.

Jegyzetek

  1. a b http://www.lexikon-der-wehrmacht.de/Personenregister/SteinerF.htm, 2018. május 16.

Források

  • Rupert Butler, SS-Wiking, Amber Books Ltd., 2002
  • Trevor-Roper, Hugh. Final Entries 1945 The Diaries of Joseph Goebbels. New York: G.P. Putnam's Sons, 1978

Lásd még

Sablon:A Vaskereszt lovagkeresztjének tölgyfalombokkal és kardokkal tulajdonosai
  • m
  • v
  • sz
A Vaskereszt tölgyfalombokkal és kardokkal ékesített lovagkeresztjének tulajdonosai
Ernst-Günther Baade · Franz Bäke · Hermann Balck · Heinrich Bär · Erich Bärenfänger · Gerhard Barkhorn · Wilhelm Batz · Otto Baum · Werner Baumbach · Fritz Bayerlein · Hermann-Heinrich Behrend · Wilhelm Bittrich · Johannes Blaskowitz · Georg Bochmann · Alwin Boerst · Georg Freiherr von Boeselager · Albrecht Brandi · Hermann Breith · Josef Bremm · Kurt Bühlingen · Karl Decker · August Dieckmann · Eduard Dietl · Josef Dietrich · Helmut Dörner · Hans Dorr · Alfred Druschel · Maximilian Reichsfreiherr von Edelsheim · Karl Eibl · Hermann Fegelein · Fritz Feßmann · Walter Fries · Adolf Galland · Waldemar von Gazen  · Herbert Otto Gille · Gordon Gollob · Walter Gorn · Hermann Graf · Fritz-Hubert Gräser  · Robert von Greim  · Franz Griesbach · Anton Hackl · Heinz Harmel · Josef Harpe · Erich Hartmann · Walter Hartmann · Paul Hausser · Richard Heidrich · Ludwig Heilmann · Gotthard Heinrici · Joachim Helbig · Traugott Herr · Hajo Herrmann · Otto Hitzfeld · Hermann Hogeback · Hermann Hohn · Hermann Hoth · Hans Hube · Herbert Ihlefeld · Hans Jordan · Arthur Jüttner · Hans Källner · Albert Kesselring · Friedrich Kirchner · Otto Kittel · Ewald von Kleist · Günther von Kluge · Otto von Knobelsdorff · Alfons König · Wolfgang Kretzschmar · Otto Kretschmer · Hans Kreysing · Hans Kroh · Walter Krüger · Otto Kumm · Ernst Kupfer · Friedrich Lang · Heinz-Georg Lemm · Helmut Lent · Wolfgang Lüth · Heinrich Freiherr von Lüttwitz · Smilo Freiherr von Lüttwitz · Günther Lützow · Hellmuth Mäder · Erich von Manstein · Hasso von Manteuffel · Hans-Joachim Marseille · Karl Mauss · Johannes Mayer · Egon Mayer · Eugen Meindl · Kurt Meyer · Walter Model · Werner Mölders · Dietrich von Müller · Friedrich-Wilhelm Müller · Werner Mummert · Joachim Müncheberg · Walther Nehring · Hermann Niehoff · Horst Niemack · Theodor Nordmann · Walter Nowotny · Hans von Obstfelder · Walter Oesau · Hermann von Oppeln-Bronikowski  · Max-Hellmuth Ostermann · Joachim Peiper · Dietrich Peltz · Hans Philipp · Georg-Wilhelm Postel · Hermann Prieß · Josef Priller · Günther Rall · Hermann-Bernhard Ramcke · Hermann Recknagel · Ernst-Wilhelm Reinert · Alfred-Hermann Reinhardt · Georg-Hans Reinhardt · Lothar Rendulic  · Erwin Rommel · Hans-Ulrich Rudel · Erich Rudorffer · Gerd von Rundstedt · Max Sachsenheimer · Dietrich von Saucken · Heinrich Prinz zu Sayn-Wittgenstein · Heinz-Wolfgang Schnaufer · Fritz von Scholz Edler von Rarancze · Ferdinand Schörner · Werner Schröer · Hinrich Schuldt · Adelbert Schulz · Friedrich Schulz · Karl-Lothar Schulz · Gerhard Graf von Schwerin · Sylvester Stadler · Rainer Stahel · Leopold Steinbatz · Felix Steiner · Johannes Steinhoff · Hyazinth Graf Strachwitz von Gross-Zauche und Camminetz · Werner Streib · Reinhard Suhren · Karl Thieme · Theodor Tolsdorff · Erich Topp · Erich Walther · Wilhelm Wegener · Otto Weidinger · Helmuth Weidling · Maximilian Wengler · Wend von Wietersheim · Wolf-Dietrich Wilcke · Theodor Wisch · Günther-Eberhardt Wisliceny · Michael Wittmann · Josef Wurmheller · Jamamoto Iszoroku · Werner Ziegler

Nemzetközi katalógusok
  • Németország Németország-portál
  • Második világháború A második világháború portálja
  • Hadtudomány Hadtudományi portál