Felsőbesenyő

Felsőbesenyő (Hronská Dúbrava)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásGaramszentkereszti
Rangközség
Első írásos említés1382
PolgármesterJozef Brhlík
Irányítószám966 11 (pošta Trnavá Hora)
Körzethívószám045
Forgalmi rendszámZH
Népesség
Teljes népesség417 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség83 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság498 m
Terület5,04 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 35′ 23″, k. h. 19° 00′ 04″48.5897, 19.001148.589700°N 19.001100°EKoordináták: é. sz. 48° 35′ 23″, k. h. 19° 00′ 04″48.5897, 19.001148.589700°N 19.001100°E
Felsőbesenyő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőbesenyő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőbesenyő (1890-ig Dubrava, szlovákul: Hronská Dúbrava) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Garamszentkereszti járásban.

Fekvése

Garamszentkereszttől 10 km-re keletre, Zólyomtól 9 km-re nyugatra, a Garam jobb partján fekszik.

Története

1382-ben „Dubroua" néven említik először, majd 1464-ben „Bessenew" néven szerepel oklevélben. Saskő várának uradalmához tartozott. A 17. századtól a bányakamara tulajdona. 1534-ben malma és 5 portája állt. 1601-ben 31 adózó háza létezett. 1715-ben malma és 25 adózója volt, közülük 2 kézműves. 1828-ban 50 házában 316 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal és szénégetéssel foglalkoztak.

Borovszky monográfiasorozatának Bars vármegyét tárgyaló része szerint: „Felsőbesenyő, jelentéktelen kis tót község, mely Zólyom vármegye határán fekszik. Azelőtt a saskői uradalomhoz tartozott és a kincstár tulajdonába ment át. Tót neve Dubrava volt. Említést érdemel, hogy a már Zólyom vármegyében fekvő Garamberzencze község vasúti állomása e községhez tartozik és még Barsban fekszik. Itt lép a Garam Bars vármegyébe. E községben nincs templom. Postája, távirója és vasúti állomása Garamberzencze. Lakosainak száma 411."[2]

A 19. század végén jelentősége megnőtt, mivel fontos vasúti csomópontba került. 1872-ben megépült a Zólyom-Ruttka vasútvonal, majd 1873-ban a Besztercebánya felé menő vonal, végül 1896-ban a Léva felé menő vonal is. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 453-an, többségében szlovák anyanyelvűek lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 387 lakosából 363 szlovák volt.

2011-ben 417 lakosából 395 szlovák volt.

Jegyzetek

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. június 27.)

Külső hivatkozások

  • Községinfó
  • Felsőbesenyő Szlovákia térképén
  • Szlovák nyelvű ismertető
  • E-obce.sk
Sablon:Garamszentkereszti járás
  • m
  • v
  • sz
Garamszentkereszt (Žiar nad Hronom)
Alsótárnok (Dolná Trnávka) · Alsózsadány (Dolná Ždaňa) · Apáthegyalja (Lehôtka pod Brehmi) · Barskapronca (Kopernica) · Bartos (Bartošova Lehôtka) · Bezeréte (Trnavá Hora) · Dallos (Ihráč) · Felsőbesenyő (Hronská Dúbrava) · Felsőtóti (Horná Ves) · Felsőzsadány (Horná Ždaňa) · Geletnek (Hliník nad Hronom) · Jánosgyarmat (Janova Lehota) · Jánoshegy (Kremnické Bane) · Jánosrét (Lúčky) · Karvaly (Jastrabá) · Kelő (Prochot) · Kékellő (Krahule) · Kiszelfalu (Pitelová) · Koszorús (Kosorín) · Körmöcbánya (Kremnica) · Kunosvágása (Kunešov) · Ladomérmindszent (Ladomerská Vieska) · Lócsakürtös (Lovčica–Trubín) · Lutilla (Lutila) · Mailáth (Prestavlky) · Mogyorómál (Slaská) · Nagylócsa (Lovča) · Ókörmöcke (Stará Kremnička) · Repistye (Repište) · Sváb (Dolná Ves) · Szénásfalu (Bzenica) · Szklenófürdő (Sklené Teplice) · Tormáskert (Nevoľné) · Vihnye (Vyhne)
szlovákia
Ez a szlovákiai Besztercebányai kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
  • földrajz Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap