Felsőszalatna

Felsőszalatna (Slatina nad Bebravou)
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Trencséni
Járás	Báni
Rang	község
Első írásos említés	1332
Polgármester	Alena Vranková
Irányítószám	956 53
Körzethívószám	038
Forgalmi rendszám	BN
Népesség
Teljes népesség	452 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	40 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	284 m
Terület	11,53 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 50′ 14″, k. h. 18° 15′ 52″48.8372, 18.264448.837200°N 18.264400°EKoordináták: é. sz. 48° 50′ 14″, k. h. 18° 15′ 52″48.8372, 18.264448.837200°N 18.264400°E
Felsőszalatna weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőszalatna (1899-ig Nagy-Szlatina, szlovákul Slatina nad Bebravou) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban.

Fekvése

Bántól 16 km-re északkeletre fekszik.

Története

1332-ben a pápai tizedjegyzékben „Salatna” alakban említik először. A beckói, majd a zayugróci váruradalom részeként Csák Máté, Stibor vajda, a gróf Cseszneky és Zay családok birtoka volt. Már ekkor állt a falu ősi temploma. 1389-ben „Slatyna”, 1439-ben „Zlatzina”, 1477-ben „Zlathyna”, 1481-ben „Nagh Zlathyna”, 1598-ban „Nagy Zlatina” néven szerepel az írott forrásokban. 1598-ban malom és 45 ház állt a településen. 1720-ban 12 adózója volt, ebből 7 zsellér. 1784-ben 60 házában 69 családban 452 lakos élt. A 18. században papírgyár és sörfőzde is működött a településen.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Nagy, és Kis Szlatina. Két tót falu Trentsén Várm. földes Uraik Gr. Kolonits, és B. Zay Uraságok, lakosaik katolikusok, és másfélék is; Kis Szlatina a’ Nagynak filiája, földgyeik termékenyek, fájok, réttyek elég van.”^[2]

1828-ban 49 háza és 580 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal és halászattal foglalkoztak. A 19. században szeszfőzde üzemelt a faluban.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szlatina (Nagy), tót falu, Trencsén vmegyében, a zai-ugróczi uradalomban. Lakja 266 kath., 250 evang., 6 zsidó. Kath. paroch. templom. Szép erdő; patakjában sok pisztrangot fog. Ut. p. Ny.-Zsámbokrét.”^[3]

Lakói állattartással, favágással, gyümölcstermesztéssel és idénymunkákkal foglalkoztak. Többen kivándoroltak a községből a tengerentúlra. A trianoni diktátumig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 694, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 509 lakosából 507 szlovák volt.

2011-ben 459 lakosából 448 szlovák.

Nevezetességei

• Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1760 és 1770 között épült. Főoltára 1794-ben készült.
• Evangélikus temploma 1926-ban épült, részben a korábbi templom felhasználásával. Tornya 1889-ben épült.

Jegyzetek

Külső hivatkozások

• Községinfó
• Felsőszalatna Szlovákia térképén
• E-obce.sk