Fertő–Hanság Nemzeti Park

Fertő–Hanság Nemzeti Park
IUCN kategória: II (Nemzeti park)
Ország	Magyarország
Országok	Magyarország Ausztria
Elhelyezkedése	Győr-Moson-Sopron vármegye
Terület	335,87 km²
Alapítás ideje	1991
Felügyelő szervezet	Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatóság
Címerállat	nagy kócsag
Fertő–Hanság Nemzeti Park Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 45′, k. h. 16° 45′47.75, 16.7547.750000°N 16.750000°EKoordináták: é. sz. 47° 45′, k. h. 16° 45′47.75, 16.7547.750000°N 16.750000°E
Fertő–Hanság Nemzeti Park weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Fertő–Hanság Nemzeti Park témájú médiaállományokat.

A Fertő–Hanság Nemzeti Park Magyarország északnyugati területén fekszik. Elődje a Fertő tó Nemzeti Park volt, mely 1991-ben jött létre a Fertő tó Tájvédelmi Körzet átszervezésével, mai nevét pedig 1994-ben kapta, amikor hozzácsatolták a Hanság Tájvédelmi Körzetet. 1994. április 24-én került sor a szomszédos ausztriai területeken létrejött nemzeti parkkal közös megnyitó ünnepségre.

A Fertő-táj nemzetközi elismertségét bizonyítja, hogy 1979-ben bioszféra rezervátummá nyilvánították, 1989-től pedig a Ramsari Egyezmény nemzetközi jelentőségű vadvizei között is számon tartják.

Fertő–Hanság Nemzeti Park területe Magyarországon 23 731 hektár, míg Ausztriában a Neusiedler See – Seewinkel Nemzeti Park 10 500 hektár, a hazai park igazgatósága Sarródon, a Kócsagvárban van, míg az osztrák parké Illmicben található.

A terület természetvédelmi értékei komoly veszélyben vannak, mert a turistaforgalom növelése érdekében egy hatalmas beruházás kezdődött el 2020-ban a park magyarországi területén.^{[1] [2]} Annak ellenére, hogy az osztrákokkal közös világörökségi helyszínről van szó, a kormány nem konzultált az építkezésről sem Ausztriával, sem az UNESCO-val.^[3]

A nemzeti park területei

A Fertő

A Fertő (vagy Fertő tó^[4]) Közép-Európa harmadik legnagyobb tava és a kontinentális síkvidéki sós tavak legnyugatibb képviselője. Kb. 20 ezer évvel ezelőtt, kéregmozgások és jégkorszaki szelek hatására jött létre. Felülete: 310 km². Sekélysége miatt (átlagos vízmélysége 1 méter) területe tág határok között változik, a történelem során többször kiszáradt, legutóbb az 1868-1872 közötti években. A vízszint ingadozásában nagy szerepet játszik a szél, az itt uralkodó É-ÉNy-i szelek a hozzávetőlegesen É-D hossztengelyű tómederben a vizet a déli, a ritkább, de jellemző déli szelek az északi részekre tolják. Ilyenkor a vízszint néhány óra alatt akár 50–80 cm-t változhat. A vízben magas a sótartalom, mintegy 2 kg köbméterenként. A 20. század első harmadában a tó és a vele vízrajzilag összefüggő Hanság lecsapolása és szabályozása miatt a tópart mentén, főleg a déli oldalon gyors ütemben elnádasodott. Ez a folyamat mára jelentősen lelassult, de nem állt meg.

Ez a környezet sok vízimadárnak biztosít megfelelő életfeltételeket. Fészkel itt nagy kócsag, bíbic, kanalasgém és nyári lúd. Madárvonulás idején megjelennek a cankók, partfutók, énekesmadarak. Ritka madarak is előfordulnak, mint a vörösnyakú lúd, vörös gém, réti sas és a kékes rétihéja. A tó legértékesebb halai a réti csík, a csuka, a lápi póc, a compó és a garda.

A tó nyugati részén, a pusztai réteken ritka növényeket láthatunk, itt él a Boldogasszony papucsa (másik nevén rigópohár), a légybangó, a pókbangó, a tarka és a törpe nőszirom. Sok védett lepkefaj talált a területen élőhelyet, például a nagy pávaszem, a tölgyfaszender, a sápadt szemeslepke vagy a halálfejes lepke. A Kistómalmi-láprét értékes jégkorszaki maradványokat őrzött meg, a lápi hízókát és a mocsári nőszőfüvet.

A tó keleti vidékén szikes puszták találhatók, amelyek jellegzetes növényei a fertői mézpázsit, a sziki sóballa, a sziki őszirózsa. A területek karbantartása a hagyományos magyar háziállatokból álló állatállomány feladata. Él a területen rackajuhnyáj, szilajon tartott bivaly és magyar szürke marha-gulya.

A Fertő ritka hüllője a fokozottan védett rákosi vipera vagy más néven parlagi vipera. A tó partján gyakran találkozhatunk a szintén védett vízisiklóval is.

A Hanság

A Hanságot a szél felszínformáló munkája alakította ki a folyók homokos-kavicsos hordalékának lerakása után. Területét a múlt század elején épített Hanság-főcsatorna osztja ketté.

A Kapuvári-Hany erdőinek rovar- és hüllővilága gazdagabb; itt él például az elevenszülő gyík. A Lébényi-Hanyra a kiszáradó láprétek jellemzők; rajtuk kosborok nyílnak. A területen fészkel a védett túzok, és néha látható itt a veszélyes parlagi vipera is. Ligeterdeinek lakója a kabasólyom, az erdei fülesbagoly és macskabagoly.

A megmaradt tavak adnak otthont a gazdag vízivilágnak. Bennük is él a lápi póc és a compó. A nádasokban bölömbika fészkel. A mosonbánfalvai Fehér-tó környékén él a ritka patkányfejű pocok.

2001-ben a Nyirkai-Hany újraárasztásával megkezdődött a Hanság egy részének rehabilitációja.

Tájvédelmi körzetek

• Soproni Tájvédelmi Körzet
• Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet
• Szigetközi Tájvédelmi Körzet

Természetvédelmi területek

• Nagycenki Hársfasor Természetvédelmi Terület: Széchenyi István nagyszülei, gróf Széchényi Antal és Barkóczy Zsuzsanna telepítették ezt a 40 méter széles és 2,5 km hosszú fasort, az 1750-es években. Eredetileg 645 kislevelű hárs szegélyezte a sétányt, mára ezek egy része maradt csak meg, köztük sok a beteg, odvas példány.
• Pannonhalmi Arborétum Természetvédelmi Terület: az arborétum az apátsági műemlék-együttes szerves folytatása. Különlegessége, hogy a hegy északkeleti, meredek lejtőjére telepítették. Ma mintegy 400 növényfajt gondoznak benne.
• Soproni Botanikus Kert Természetvédelmi Terület: a botanikus kert elsődleges célja az erdészeti oktatás és kutatás segítése. A legnagyobb érték itt a tűlevelű gyűjtemény, közte a japán nikkonfenyő és a mandzsu jegenyefenyő.
• Ikva-menti láprét Természetvédelmi Terület
• Liget-patak menti láprét Természetvédelmi Terület
• Bécsi-domb Természetvédelmi Terület

Állatvilág

Jegyzetek

Kapcsolódó szócikkek

• Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj
• Hanság Élővilága Kiállítás

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Fertő–Hanság Nemzeti Park témájú médiaállományokat.

• A Fertő-Hanság Nemzeti Park honlapja
• A NP bővebb bemutatása
• Fertő tó Wiki (németül)
• KvVM TIR Fertő-Hanság Nemzeti Park interaktív térkép
• Fertő-Hanság Nemzeti Park leírása

További információk

• Határon átívelő tájak karaktere (MEK)