Fianna Fáil

Fianna Fáil
Adatok
ElnökMicheál Martin
Alapítva1926. május 16.
Ideológia
Politikai elhelyezkedés
  • politikai közép
  • jobbközép
Parlamenti mandátumokDáil Éireann
36 / 160
Seanad Éireann
21 / 60
Európai Parlament
2 / 13
Hivatalos színei     Zöld
Weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Fianna Fáil témájú médiaállományokat.

A Fianna Fáil (IPA: fʲiən̪ˠə ˈfˠaːlʲ[1] ; jelentése "A végzet harcosai" vagy "Fál (Írország) harcosai"),[2] hivatalos nevükön Fianna Fáil – A Republikánus Párt[3][4][5] egy konzervatív[6][7][8][9][10] és kereszténydemokrata[11][12][13] párt Írországban.

Ideológiája

Az 1990-es években a Fianna Fáilt konzervatív-nacionalista[14], a 2010-es évekre pedig vitatottan liberális pártként pozícionálták be, szavazótáborát több réteg teszi ki.[15][16] A párt tartós elkötelezettséget mutat az ír egység; az ír nyelv megőrzése; és az ír katonai semlegesség mellett.[17][18] Populistább, nacionalistább és gazdaságilag intervenciópártibb, mint a Fine Gael.[19][20]

Nevében és logóján a „Republikánus Párt” felirat szerepel. A Fianna Fáil szerint "a republikánus itt a sziget egységét és az európai köztársasági filozófia történelmi alapelvei, nevezetesen a szabadság, az egyenlőség és a testvériség iránti elkötelezettséget jelenti". A párt fő céljai közé tartozott alapításakor az Ír-sziget egyesítése.[21][22]

Jegyzetek

  1. ↑ Fianna Fáil. Longman Dictionary of Contemporary English. Longman. [2019. augusztus 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. augusztus 14.)
  2. ↑ Ó Dónaill, Niall.szerk.: (advisory ed. Tomás de Bhaldraithe): Foclóir Gaeilge-Béarla (ír nyelven). Dublin: An Gúm, 512, 540. o. (1977). ISBN 978-1-85791-037-7 
  3. ↑ Ideology, Strategy and Party Change: Spatial Analyses of Post-War Election Programmes in 19 Democracies. Cambridge University Press, 137. o. (1987). ISBN 978-0-521-30648-5 
  4. ↑ About Fianna Fáil. Fianna Fáil. [2017. november 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 26.) „The party's name incorporates the words 'The Republican Party' in its title.”
  5. ↑ T. Banchoff. Legitimacy and the European Union. Taylor & Francis, 127. o. (1999). ISBN 978-0-415-18188-4 
  6. ↑ Origin, Ideology and Transformation of Political Parties: East-Central and Western Europe Compared (angol nyelven). Ashgate Publishing, Ltd. (2013. március 28.). ISBN 978-1-4094-9977-0 
  7. ↑ Knutsen, Oddbjørn. Class Voting in Western Europe: A Comparative Longitudinal Study (angol nyelven). Lexington Books (2006. április 30.). ISBN 978-0-7391-1095-9 
  8. ↑ Legitimacy and the European Union: The Contested Polity (angol nyelven). Psychology Press (1999. április 30.). ISBN 978-0-415-18188-4 
  9. ↑ The Impact of European Integration: Political, Sociological, and Economic Changes (angol nyelven). Greenwood Publishing Group (1996. április 30.). ISBN 978-0-275-95356-0 
  10. ↑ Ideology, Strategy and Party Change: Spatial Analyses of Post-War Election Programmes in 19 Democracies (angol nyelven). Cambridge University Press (1987. július 9.). ISBN 978-0-521-30648-5 
  11. ↑ Colomer, Josep M.. Comparative European Politics (angol nyelven). Routledge (2008. július 25.). ISBN 978-1-134-07354-2 
  12. ↑ Social Partnership and Democratic Legitimacy in Ireland. [2020. december 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 20.)
  13. ↑ „Ireland general election: Irish PM admits his coalition has been rejected – live”, The Guardian, 2016. február 27.. [2020. augusztus 6-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. szeptember 10.) (brit angol nyelvű) 
  14. ↑ Ideology, Strategy and Party Change: Spatial Analyses of Post-War Election Programmes in 19 Democracies. Cambridge University Press, 137. o. (1987). ISBN 978-0-521-30648-5 
  15. ↑ „Micheal Martin elected as eighth leader of Fianna Fáil”, The Irish Times , 2011. január 26.. [2012. május 25-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2011. július 3.) 
  16. ↑ Cowen, Barry: Cowen Calls on Government to resist OECD right wing agenda. Fianna Fáil, 2011. május 26. [2013. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 24.)
  17. ↑ About Fianna Fáil. Fianna Fáil. [2017. november 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 5.)
  18. ↑ Fianna Fáil, Britannica.com 
  19. ↑ Ireland's EU Referendum Experience, The Europeanization of Party Politics in Ireland, North and South. Routledge, 26. o. (2013). ISBN 9780955820373 
  20. ↑ Murphy, William (2005. április 30.). „Cogging Berkeley?: "The Querist" and the Rhetoric of Fianna Fáil's Economic Policy”. Irish Economic and Social History 32, 63–82. o. DOI:10.1177/033248930503200104.  
  21. ↑ Our Party. Fianna Fáil, 2013. október 28. [2013. szeptember 8-i dátummal az eredetiből archiválva].
  22. ↑ Fianna Fáil, Partition and Northern Ireland, 1926–1971. Dublin: Irish Academic Press, 9–12. o. (2013. április 30.) 

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Fianna Fáil című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.