Forrai Rózsi
| Forrai Rózsi | |
 | |
| Született | Fischer Rozália 1874. január 14. Budapest[1] |
| Elhunyt | 1931. június 20. (57 évesen) Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Törzs Jenő |
| Gyermekei | Törzs Éva |
| Foglalkozása | színész |
| Iskolái | Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (–1904) |
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (5-47-3) |
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Forrai Rózsi témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Forrai Rózsi, született Fischer Rozália (Budapest, 1874. január 14.[3] – Budapest, Erzsébetváros, 1931. június 20.)[4] színésznő.
Életútja
Fischer Manó kereskedő és Leitner Anna leánya. Iskolái végeztével mint Rákosi Szidi növendéke a Nagymamában vizsgázott. 1904-ben végezte el a Színművészeti Akadémiát. Korán a Thália-társulathoz került, itt első fellépése Musset Szeszély és Strindberg Apa című drámájában volt. Miután Beöthy László 1907-ben a Magyar Színházat drámai színházzá alakította, Forrai Rózsit is tagjai sorába szerződtette. Ez időtől fogva a legkitűnőbb alakítások hosszú sora jelezte pályáját. Az emberi ábrázolás legkiválóbb színészi eszközeivel megrajzolt alakjai mintegy ércbeöntve mindig súlyt nyertek alakításaiban anélkül, hogy az összjáték harmóniáját zavarta volna. 1910. június 29-én Budapesten, az Erzsébetvárosban feleségül ment Törzs Jenőhöz.[5] 1921. október 29-től vendége volt a Belvárosi Színháznak, ahol a Szenes Béla-féle A gazdag lány című vígjáték rendkívüli sikere fűződik nevéhez. A több mint 200-szor játszott Fräulein Marie szerepe hosszú időkre emlékezetes eseménye maradt a magyar színészetnek. 1924 ősze és 1925 tavasza között a Renaissance Színházban játszott, majd újra tagja volt a Magyar Színháznak. 1927 őszétől nem volt szerződése. Vendégként játszott a Király Színházban Radó József Pesti család című operettjében, amely a Gazdag lányból készült. Halálát petefészekrák okozta. A Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik.[6]
Lánya Törzs Éva festő, fia Törzs Iván (külföldön Ivan Tors, 1916–1983) forgatókönyvíró és filmrendező.[7]
Főbb szerepei
- Mária Lujza (Rostand: A sasfiók)
- Gertrud (Shakespeare: Hamlet)
- Dulskiné (Zapolska: Hanka)
- Warrenné (Shaw: Warrenné mestersége)
- Perticsné (Csáth Géza: Janika)
- Koltayné (Gábor Andor: Dollárpapa)
- Gudula asszony (Frankfurtiak)
- Nathália (Új földesúr)
- Schultheiszné (Búzavirág)
- Fábryné (A válópörös hölgy)
- Evelin (Kárpáthy Zoltán)
- Betti (Bernát bácsi)
- Krisztina (Váratlan vendég)
- Anna (Halló!)
- Berlingot (Kék madár)
- Cohenné (Ábris rózsája)
- Ezredesné (Csákó és kalap)
- Klementin (A vörös szegfű)
- Sára (Vízözön)
- Vámosiné (Hivatalnok urak)
Jegyzetek
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. május 31.)
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. május 31.)
- ↑ Születési bejegyzése a pesti izraelita neológ hitközség születési akv. 67/1874. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 4.)
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VII. ker. állami halotti akv. 1164/1931. folyószáma alatt.
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. VII. ker. állami házassági akv. 892/1910. folyószáma alatt.
- ↑ „Szerdán temetik Forrai Rózsit”, Az Újság, 1931. július 22. (Hozzáférés: 2021. június 5.)
- ↑ Ady Endre: A Galilei Kör márciusi ünnepe[halott link]
Források
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. II. kötet (Favartné – Komjáti Ferenc). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. [1929].
Művészetportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
