Garcsin

Garcsin (Garčin)
A Szent Máté plébániatemplom
A Szent Máté plébániatemplom
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBród-Szávamente
KözségGarčin
Jogállásközség
PolgármesterMato Grgić
Irányítószám35212
Körzethívószám(+385) 35
Népesség
Teljes népesség3951 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság90 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 10′ 54″, k. h. 18° 11′ 08″45.181666666667, 18.18555555555645.181667°N 18.185556°EKoordináták: é. sz. 45° 10′ 54″, k. h. 18° 11′ 08″45.181666666667, 18.18555555555645.181667°N 18.185556°E
Garcsin weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Garcsin témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Garcsin (horvátul: Garčin) falu és község Horvátországban, Bród-Szávamente megyében.

Fekvése

Bród központjától légvonalban 14, közúton 17 km-re keletre, Szlavónia középső részén, a Dilj-hegység déli lejtői alatt fekszik.

A község települései

A községhez Bicko Selo, Garcsin, Klokočevik, Sapci, Selna, Trnjani, Verhovina és Zadubravlje települések tartoznak.

Története

Garcsin község területe már a legősibb idők óta lakott volt, erről számos lelőhely árulkodik a község területén. A Zágráb-Lipovac autópályától délre, az egykori Brezina-patak mentén Zadubravlje településtől 2 km-re keletre a Starčevo-kultúra korai időszakához tartozó település maradványai kerültek elő. Bicko Selo közelében, a Biđ-patak mentén egy 200-szor 500 méteres, 2 méter magas tell található, ahol több kultúra (Starčevo, Lasinja, Retz-Gajary, urnamezős és La Téne) települése is állt egykor az újkőkorszaktól a vaskorig bezárólag. Bicko Selotól másfél km-re nyugatra egy északnyugat-délkeleti irányban hosszan elnyúló lelőhelyen történelem előtti és középkori kerámiatöredékek kerültek elő. A kőkorszaktól a vaskorig lakott volt az a település is, melyet Zadubravlje településtől másfél km-re északnyugatra tártak fel számos kerámiatöredékkel.

A település nevét Gardun váráról kapta, mely a falutól mintegy 5 km-re északra az azonos nevű kisebb hegy tetején állt. A név valószínűleg latin eredetű, előzménye a „cardo, cardonis” szó, mely felsőt, északit jelent, mivel az úttól feljebb a Dilj-hegység területén feküdt. Lakói csak később költöztek le az út mellé, a falu mai helyére. Gardun várát valószínűleg a 6. vagy a 7. században építették, így a horvátok bejövetelekor még majdnem új volt. Maradványai nemrég még láthatók voltak. Egykori jelentőségét jelzi, hogy az alatti felvő település és a patak is megőrizte a nevét.[2]

Garcsin első említése 1244-ben a breznai uradalom részeként történt, a várat pedig 1474-ben említik először „castellum Garchyn” alakban. A boszniai püspökség birtoka volt.[3] Bosznia eleste után a török veszély erősödésével a diakovári püspök kisebb várat épített ide, 1536-ban a török mégis megszállta a területet. A vár a török uralom idején megsemmisült, a plébánia azonban tovább működött. Tomo Ivković püspök 1626-ban 585 hívőt bérmált meg itt. Jeronim Lučić püspök 1626. május 1-jén írt jelentésében arról ír, hogy Garcsinnak két kőből épített temploma van Szent Péter és Szent Miklós tiszteletére szentelve. A püspök főpapi ornátusban 10 ferences szerzetes asszisztenciájával 480 hívőt részesített itt a szentségekben. Petar Nikolić egyházi vizitátor 1660-ban ugyancsak megemlíti a két templomot, melyek jó állapotban voltak és jól voltak felszerelve. 1673-ban a garcsini plébániának összesen 2200 híve volt.[2]

1698-ban „Garcsin” néven hajdútelepülésként szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések kamarai összeírásában.[4] 1730-ban az egyházi vizitáció jegyzőkönyve 15 katolikus házzal és Szent Péternek és Pálnak szentelt régi templommal[5] említi, mely köré a hívek temetkeznek. A szétszórtan lakó hívek lelki gondozására Augustin Blažević velikei ferences atya Szent Máté evangélista tiszteletére szentelt fakápolnát építtetett ide, ahol a miséket mondták. A kápolna mellett fából épített plébániaház is állt. Az 1734-es feljegyzésben ismét említik a két régi templomot, melyek közül a Szent Péter templom Klokočevik közelében, a plébániatemplomtól negyed óra járásra állt. Falai, tetőzete oltárai renoválásra szorultak. A másik régi falazott templom a Szent Miklós templom volt, amely a plébániatemplomtól egy óra járásra Dubravnik közelében a diakovári püspökség területén az erdőben állt. Ez a templom is kisebb javításokra szorult. 1746-ban Garcsinon 18 katolikus ház állt 245 katolikus hívővel. 1760-ban az egyházi vizitáció 26 házat számlált itt 30 családdal és 239 katolikus lakossal.[2] A katonai határőrvidékek megszervezése után a bródi határőrezredhez tartozott.

Az első katonai felmérés térképén „Garchin” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Garcsin” néven szerepel.[6] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Garcsin” néven 88 házzal, 466 katolikus és 129 ortodox vallású lakossal találjuk.[7] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták. A 19. század végén és a 20. század elején a Hegyvidékről, Likából, Boszniából és Dalmáciából katolikus horvátok, az Osztrák-Magyar Monarchia területeiről német, magyar és ruszin családok vándoroltak be.

A településnek 1857-ben 378, 1910-ben 675 lakosa volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 62%-a horvát, 23%-a német, 6%-a ruszin, 4%-a magyar anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 95%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 911 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása[8][9]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
378 431 413 554 589 675 626 759 837 924 1.024 1.036 1.067 1.088 1.039 911
A falu bejárata

Nevezetességei

Szent Máté apostol és evangélista tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1796-ban épült. Egyhajós épület félköríves szentéllyel, négyszög alaprajzú sekrestyével és a főhomlokzatra épített harangtoronnyal, melyet a torony teljes magasságában sekély rizalit hangsúlyoz. Rizalit tagolja a barokk kapuzatot is két oldalán egy-egy félköríves fülkével, felette pedig a kapuzat tengelyében egy széles, négyszögletes ablakkal. A kétemeletes harangtornyot barokk ablaknyílások és laternák díszítik szögletes pilaszterekkel és kettéosztott, magas attikával.[10]

Garcsin várának maradványai[11] a Dilj-hegység déli lejtőin, Surevica településrésztől északnyugatra, a mai Garcsin falu közelében találhatók. Az lelőhelyet ma a helyiek Gardunnak hívják. Garcsin középkori várának („castellum Garchyn”) maradványai összefüggnek a középkori Szent Péter templom közeli helyével, amely a Gardun-hegy lábánál található, azon a helyen, ahol Dilj lejtői a Száva síksága felé néznek. A várhely és a templom egyaránt erdőterületen található, mely a mai Mária-szentély és a „Grabovac” nevű zarándokhely közelében fekszik. A középkori vár maradványai a kelet-nyugati irányú hegynyúlványon, 206,7 m magasságban helyezkednek el. A várhely a terepalakzatok és az építőanyag-maradványok (kő- és téglatöredékek) fellelhető régészeti leletei alapján határozható meg. A vár teljes komplexuma mintegy 110 x 90 m-es területen terül el. Egy nagy, négyzet alaprajzú középső magból állt, amelynek lekerekített sarkai voltak. A vármagtól nyugatra egy hosszúkás, 7-10 méter széles észak-déli irányú barbakán állt. A barbakántól nyugatra találhatók a vár nyugati falának maradványai, melyek körülbelül 5 m szélesek, és amelyeket egy 7-9 m széles szakadék választ el a barbakántól. A vár déli irányú komplexumát valószínűleg palánkfal övezte. Központi része három egységből állt. A mag északkeleti oldalán egy kör alakú alaprajzú, körülbelül 4 vagy 5 m átmérőjű gödör található, amely feltételezhetően egy északkeleti félkör alakú toronynak maradványa. A mag északnyugati sarkánál volt még egy téglalap alakú alaprajzú, kb. 10 x 7 vagy 8 m nagyságú ágyútorony. A vár magjának közepén található egy 7-9 m átmérőjű, kör alaprajzú gödör. Körülbelül 15 m-re a kör alakú gödörtől délre, a központi mag belsejében lévő területen egy fal maradványai láthatók, amely kelet-nyugati irányban húzódik. Figyelembe véve a talált építőanyag maradványokat, megállapítható, hogy az erőd téglából és kőből épült. A központi mag mérete és alakja, valamint az építőanyag maradványok alapján megállapítható, hogy ezt a várat, amelynek építése a 13. és 14. század közötti időszaktól kezdve a 16. századig folyamatos volt, a fenyegető török veszély miatt tovább erősítették.

Oktatás

A község elemi iskolája Vjekoslav Klaić horvát történész nevét viseli. Antun Cuvaj királyi tanácsos, iskolai tanfelügyelő 1898-ban írt „Građe za povijest školstva” című műve szerint a garcsini iskolát 1714-ben említik először és III. Károly király rendeletére építették. Az iskolába csak fiúk járhattak és a három éves oktatás német nyelven zajlott. Első tanítója a magyar Almás Iván volt, aki Budáról érkezett és Garcsinban temették el. 1819-ben kezdte itt a tanítást Ferdinand Klaić, majd utána fia Franjo lett a tanító, akinek 1849-ben született Vjekoslav nevű fia, aki neves történész, akadémikus és a zágrábi egyetem rektora volt. Az iskolát róla nevezték el. Az iskolát 1830-tól lányok is látogathatták, 1945-től pedig bevezették a hatosztályos oktatást, melyet 1956-tól nyolcosztályosra bővítettek.

Sport

  • NK Gardun Garčin labdarúgóklub
  • ŽRK Garčin kézilabdaklub

Híres emberek

  • Itt született 1849. június 21-én Vjekoslav Klaić történész, akadémikus és a zágrábi egyetem rektora.
  • Itt született 1937. május 24-én Zdravko Tomac politikus, író († 2020).
  • Itt született 1942. október 26-án Zdenko Runjić zenész, zeneszerző.

Jegyzetek

  1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. a b c Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001.
  3. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye Bp. 1894.
  4. Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása 134. oldal.
  5. Örökségvédelmi jegyzékszáma: P-6216.
  6. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 194. o.
  7. Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 144. o.
  8. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  9. https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
  10. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1281.
  11. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-7257.

Források

  • A község honlapja[halott link] (horvátul)
  • Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001 (horvátul)
  • A község kulturális emlékei (horvátul)
  • Az első katonai felmérés térképe
  • Az elemi iskola honlapja (horvátul)

További információk

  • A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
  • Bród turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
  • A község információs portálja Archiválva 2019. december 4-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
Sablon:Bród-Szávamente megye közigazgatása
  • m
  • v
  • sz
Bród-Szávamente megye közigazgatása
Községek
Városok
Községek
Községközpontok és falvak
Városok
Községek
Nemzetközi katalógusok
  • Horvátország Horvátország-portál
  • Földrajz Földrajzportál