Gergőfalva

Gergőfalva (Ďurďové)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásVágbesztercei
Rangközség
Első írásos említés1393
PolgármesterAnton Ondrásky
Irányítószám018 22
Körzethívószám042
Forgalmi rendszámPB
Népesség
Teljes népesség142 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség32 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság447 m
Terület4,82 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 01′ 41″, k. h. 18° 29′ 52″49.028056, 18.49777849.028056°N 18.497778°EKoordináták: é. sz. 49° 01′ 41″, k. h. 18° 29′ 52″49.028056, 18.49777849.028056°N 18.497778°E
Gergőfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gergőfalva témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Gergőfalva (1899-ig Gyurgyove, szlovákul Ďurďové) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágbesztercei járásban.

Fekvése

Vágbesztercétőltól 17 km-re délkeletre a Deményi-völgy déli részén 450 m magasan fekszik.

Története

A község területe már a szláv betelepülést követő időszakában lakott volt, ezt bizonyítják a 10. századtól a 12. századig használt szláv temető maradványai.

A mai települést 1393-ban egy oklevélben "via Harohania sen de terra abbatis de Scala" alakban említik először. 1397-ben "Gergew", 1429-ben "Gywrdowo" néven említik. Előbb a szkalkai apátság, majd Kasza várának uradalmához tartozott. Később helyi nemesek, főként a Gergőfalvi és Mogyoródi családok voltak a birtokosai. 1598-ban 12 ház állt a településen. 1720-ban 12 adózója volt. 1784-ben 27 háza volt 26 családdal és 169 lakossal. 1828-ban 25 házában 239 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal és kosárfonással foglalkoztak.

Vályi András szerint "Nagy Gyurgyove. Tót falu Trentsén Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Bezerédhez, vagy Bruszirához nem meszsze. Határbéli földgyének sovány volta miatt, harmadik Osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint "Gyurgyove, tót falu, Trencsén vmegyében, kősziklás erdős hegyek közt, Domanithoz 1 óra. Lakja 179 kath. F. u. többen. Ut. p. Zsolna."[3]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Illavai járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 196, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 195 lakosából 194 szlovák volt.

2011-ben 154 lakosa volt, mindegyik szlovák.

Nevezetességei

Jegyzetek

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Külső hivatkozások

  • Hivatalos oldal
  • Községinfó
  • Gergőfalva Szlovákia térképén
  • E-obce.sk
Sablon:Vágbesztercei járás
  • m
  • v
  • sz
A Vágbesztercei járás települései
Vágbeszterce (Považská Bystrica)
Alsómarikó (Dolná Mariková) · Alsómogyoród (Dolný Lieskov) · Barossháza (Pružina) · Bogyós (Bodiná) · Boronás (Brvnište) · Cselkószabadja (Čelkova Lehota) · Demény (Domaniža) · Egyházasnádas (Podskalie) · Felsőhéve (Vrchteplá) · Felsőmarikó (Horná Mariková) · Felsőmogyoród (Horný Lieskov) · Gergőfalva (Ďurďové) · Hatna (Hatné) · Jeszence (Jasenica) · Kelestény (Klieština) · Kislednic (Malé Lednice) · Kosárfalva (Papradno) · Kosfalu (Kostolec) · Lejtős (Sverepec) · Osztopna (Stupné) · Pelyvássomfalu (Plevník–Drienové) · Pocsaró (Počarová) · Soltészperecsény (Prečín) · Szádecsne (Sádočné) · Sziklahát (Záskalie) · Szolopna (Slopná) · Vágudva (Udiča)
Szlovákia zászlaja
Szlovákia zászlaja