Gusztáv svéd királyi herceg

További személyeket hasonló néven lásd itt.

Gusztáv svéd királyi herceg

Gusztáv herceg szobra Uppsalában
Életrajzi adatok
Született	1827. június 18.^[1]^[2]^[3] Stockholm
Elhunyt	1852. szeptember 24. (25 évesen)^[1]^[3] Christiania
Sírhely	Riddarholmskyrkan
Szülei	Jozefina svéd királyné I. Oszkár svéd király
Iskolái	Uppsalai Egyetem
Tevékenység	zeneszerző

A Wikimédia Commons tartalmaz Gusztáv svéd királyi herceg témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ferenc Oszkár Gusztáv svéd és norvég királyi herceg (Frans Oscar Gustav, Frans Gustaf Oscar) (Stockholm, 1827. június 18. – Christiania (ma Oslo), 1852. szeptember 24.); a Bernadotte-házból származó királyi herceg, Uppland hercege, zeneszerző. Közismert néven az „Énekes herceg” (sångarprinsen).

Élete

1827-ben született a Haga-kastélyban. Édesapja Oszkár svéd koronaherceg, a későbbi I. Oszkár svéd király, édesanyja Joséphine de Beauharnais, Itália alkirályának lánya volt. Szüleinek ő volt második gyermeke, testvérei:

Károly Lajos Jenő (1826–1872), később XV. Károly néven Svédország és Norvégia királya.
Ferenc Gusztáv Oszkár
Oszkár Frigyes (1829–1907), később II. Oszkár néven Svédország és Norvégia királya.
Sarolta Eugénia Auguszta svéd királyi hercegnő (1830–1889).
Károly Miklós Ágost, Dalarna hercege (1831–1873).

Apja törvénytelen kapcsolataiból további három féltestvére született. Bár édesanyjuk katolikus volt a házassági szerződés értelmében a gyermekeket evangélikus hitre nevelték. Nevelőik között volt a svéd filozófus, Christopher Jacob Boström és Otto Aubert norvég tanár.

Fiatalon belépett a hadseregbe, ahol 1850-ben alezredesi rangig jutott. Tanulmányait az Uppsalai és az Oslói Egyetemen végezte. Nagy érdeklődést tanúsított a történelem és művészetek iránt. A svéd Royal Academy of Arts kancellárja volt, szeretett rajzolni, de igazán a zene érdekelte. Zenei képzését Adolf Fredrik Lindblad, a kor neves zongoristája és énekese irányította. Több mint 50 indulót és más zeneművet is írt zongorára, G**** álnév alatt. Két zeneműve a mai napig nagy ismeretségnek örvend, az egyik a Studentsången (Diák-dal), melyet az érettségiző diákok szoktak énekelni a másik a Vårsång (Tavasz-dal), melyeknek szövegét Herman Säther Berg írta.

Többször tett kirándulást Svédországban és Norvégiában is. 1851 februárjában apja megvásárolta neki a Stjernsund-kastélyt, Askersund közelében, Norvégiában, ahol sokat időzött korábban is.

1852 júliusában a gyenge egészségű Oszkár király két gyermekével, Gusztávval és Eugéniával és feleségével Bad Kissingenbe utazott gyógykezelésre. A király egészségi állapotának javulása után a királyi család szeptemberben haza indult, az út során azonban Gusztáv herceg tífuszt kapott és 16-án már magas lázzal érkezett meg Oslóba, ahol nemsokára elhunyt. A király és Eugéniai is megbetegedett, de később felgyógyultak.

Emléke

1854-ben a Haga-parkban helyezték el mellszobrát^[4]
1927-ben Carl Eldh öntötte szoborba a herceg alakját, mely az Uppsalai Egyetem parkjában áll.
1944-ben a Schamyl Bauman rendező filmesítette meg életét a Prince Gustavo című filmben