György

A György^[1] (kiejtése^ⓘ) férfinév a görög Georgiosz névből, illetve ennek latin Georgius formájából származik. Jelentése: földműves, gazdálkodó. Női párja: Georgina, Györgyi, Zsorzsett.^[2]

Rokon nevek

• Györe:^[1] a György régi magyar becenevéből önállósult^[2]
• Györk:^[1] a György régi magyar becenevéből önállósult^[2]
• Györke:^[1] a György régi magyar becenevéből önállósult^[2]

Gyakorisága

A 15. században a 3. leggyakoribb férfinév volt, és később is a 4-5. helyen állt. Budapesten a 19. század végén a 17., a század közepén a 6. legnépszerűbb név volt. A 20. század közepére a 9. helyen állt. 1967-ben országosan a 16., a 80-as években a 29. leggyakoribb férfinév volt.^[3] Az 1990-es években a György gyakori név volt, a Györe, Györk, Györke szórványosan fordult elő, a 2000-es években a György a 60-77. leggyakoribb férfinév, a többi nem szerepel a 100 leggyakoribb férfinév között.^[2][4][5]

Névnapok

György, Györe, Györk, Györke:

• február 21.^[2]
• március 9.^[2]
• március 12.^[2]
• április 23.^[2]
• április 24.^[2]
• május 9.^[2]
• május 25.^[2]
• július 27.^[2]
• november 17.^[2]
• december 9.^[2]

Április 24-e, Szent György napja a tavasz kezdete, a kikelet ünnepe volt. Erre utal a gyerekdal:
Süss fel nap,
Szent György nap,
kertek alatt a kisbárány,
majd meg fagy.^[3]

Ezen a napon hajtották ki a telelő jószágot a legelőre, ekkor szegődtek el a pásztorok, kocsisok, cselédek. Ez a nap volt a falusi tisztségviselők megválasztásának a napja is.^[3]

Idegen nyelvi változatai

• George (angol)
• Giorgi / გიორგი (grúz)
• Giorgio (olasz)
• Georges (francia)
• Georg, Jörg, Jürgen, Jörgen (német)
• Georg (svéd)
• George, Gheorghe, Iorgu (román)
• Georgij / Георгий (orosz)
• Heorhij /  Георгий (ukrán)
• Jerzy (lengyel)
• Jiří (cseh)
• Joris (holland)
• Jorge (spanyol, portugál)
• Juraj (szlovák, horvát)
• Jurij (orosz, szlovén)
• Đorđe (szerb)
• Jordi (katalán)
• Chorche (aragóniai)
• 게오르기오스 (koreai)

Híres névviselők

• „György” utónevű személyek szócikkeinek listája a Wikidata alapján
• „Đorđe” utónevű személyek szócikkeinek listája a Wikidata alapján
• „Georg” utónevű személyek szócikkeinek listája a Wikidata alapján
• „George” utónevű személyek szócikkeinek listája a Wikidata alapján
• „Georges” utónevű személyek szócikkeinek listája a Wikidata alapján
• „Georgij (Георгий)” utónevű személyek szócikkeinek listája a Wikidata alapján
• „Gheorghe” utónevű személyek szócikkeinek listája a Wikidata alapján
• „Giorgi” utónevű személyek szócikkeinek listája a Wikidata alapján
• „Giorgio” utónevű személyek szócikkeinek listája a Wikidata alapján
• „Heorhij (Георгій)” utónevű személyek szócikkeinek listája a Wikidata alapján
• „Jerzy” utónevű személyek szócikkeinek listája a Wikidata alapján
• „Jiří” utónevű személyek szócikkeinek listája a Wikidata alapján
• „Jordi” utónevű személyek szócikkeinek listája a Wikidata alapján
• „Jorge” utónevű személyek szócikkeinek listája a Wikidata alapján
• „Joris” utónevű személyek szócikkeinek listája a Wikidata alapján
• „Jörg” utónevű személyek szócikkeinek listája a Wikidata alapján
• „Jörgen” utónevű személyek szócikkeinek listája a Wikidata alapján
• „Juraj” utónevű személyek szócikkeinek listája a Wikidata alapján
• „Jurij (Юрий)” utónevű személyek szócikkeinek listája a Wikidata alapján
• „Jürgen” utónevű személyek szócikkeinek listája a Wikidata alapján

Az irodalomban

Móricz Zsigmond A boldog ember című regényének főszereplője Joó György.

Szólások

• Szent György napja van nálunk, mondják azok, akik költözködnek
• Szent György-nap után kalapáccsal se lehetne visszaverni a füvet, azaz április végén már gyorsan nő a fű
• Húzza-vonja, mint Gyurka az ajtót, mondják az értelmetlenül tevékenykedő emberre

A népnyelvben

• györgytallér, amulett, amit a katonák a 16. századtól viseltek évszázadokon át, hogy megóvja őket. Az amulett ezüstpénz volt, aminek az egyik oldalán Szent György képe volt.^[3]
• gégegyurka, a nagy ádámcsutkájú ember neve^[3]
• habrinkagyuri, ruhagyuri, a rendezetlen ruhájú és beszédű ember neve^[3]
• gyurkázik, a lány, aki udvaroltat magának^[3]
• kisgyurka a kisujj neve tréfásan^[3]
• fagyurka a kulacs neve tréfásan^[3]

A biológiában

• gyurkafa, az ördögcérna (Lycium) neve^[3]
• kevélygyurka, a rézvirág (Zinnia) neve^[3]
• gyurkószilva, egy magvaváló szilvafajta^[3]
• szentgyörgye, a gyöngyvirág Vas vármegyei neve^[3]
• szentgyörgyvirág, a gyöngyvirág neve a Dunántúl más részein^[3]
• szentgyörgyike, a tavaszi kankalin neve Eger környékén, máshol Szent György virága a neve^[3]
• gyura, gyuri, gyurka, a kakas neve sok helyen^[3]
• gyuri a kis termetű disznó neve, györgy a hízó disznó neve^[3]

Jegyzetek

Források

• Ladó János – Bíró Ágnes: Magyar utónévkönyv. Budapest: Vince. 2005. ISBN 963 9069 72 8  
• Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke. nytud.hu. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
• Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont Utónévkereső adatbázisa. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
• Nyilvántartó.hu – Lakossági számadatok – Utónév statisztikák. (Hozzáférés: 2023. április 10.)

További információk

• Kálmán Béla: A nevek világa (Csokonai Kiadó, 1989) ISBN 963025977x
• Fercsik Erzsébet, Raátz Judit: Keresztnevek enciklopédiája. Tinta Könyvkiadó, 2009. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
• Fercsik Erzsébet-Raátz Judit. Hogy hívnak? Könyv a keresztnevekről. Budapest: Korona Kiadó (1997). ISBN 963 9036 250