Hósármány
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 A hím | ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett       | ||||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 25 000 Ft | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Plectrophenax nivalis (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||
 | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Hósármány témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Hósármány témájú médiaállományokat és Hósármány témájú kategóriát. |
A hósármány (Plectrophenax nivalis) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a sarkantyússármány-félék (Calcariidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Emberiza nembe Emberiza nivalis néven.[3]
Alfajai
- Plectrophenax nivalis nivalis (Linnaeus, 1758) - Észak-Amerika északi része és Észak-Európa
- Plectrophenax nivalis insulae (Salomonsen, 1931) - Izland
- Plectrophenax nivalis vlasowae (Portenko, 1937) - Európa északkeleti része és Szibéria északi része
- Plectrophenax nivalis townsendi (Ridgway, 1887) - a Parancsnok-szigetek, az Aleut-szigetek és a Pribilof-szigetek [2]
Előfordulása
Észak-Amerika sarkkörön túli tájain, Grönlandon, Izlandon, Skandináviában és Oroszország északi részein honos. Természetes élőhelyei a sziklás területek, köves vízpartok, zuzmós tundrák és havasok. Télen délebbre vonul.[4]
A Kárpát-medencei előfordulása
Magyarországon szórványos téli vendég, október-március hónapokban.[5]
Megjelenése
Testhossza 16-17 centiméter, szárnyfesztávolsága 32-38 centiméter, testtömege 26-50 gramm.[5] Háta, szárnya és farka sötét, a többi része piszkosfehér. A tojó kicsit kisebb a hímnél és a tollazatában a barna szín dominál.
 |  |
Életmódja
Költési időszakban lepkéket, pókokat és egyéb rovarokat fogyaszt. Telelőhelyein magokkal táplálkozik.[5]
Szaporodása
A fészket a tojó földre építi, füvekből, mohából, melyet tollakkal bélel ki. Fészekalja 4-7 tojásból áll, melyen a tojó kotlik 10-15 napig. A fiókákat mind a két szülő táplálja.[5]
Természetvédelmi helyzete
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma viszont csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon védettséget élvez, természetvédelmi értéke 25 000 forint.[5]
Jegyzetek
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. december 24.)
- ↑ a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. december 24.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2021. december 24.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. december 24.)
- ↑ a b c d e Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2020. december 23.)
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2021. december 24.)
- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
További információk
- Képek az interneten a fajról
- Internet Bird Collection - videók a fajról
- Xeno-canto.org - a faj hangja
- Ritka madarak hazai előfordulásai
Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
