HPV elleni védőoltás

HPV elleni védőoltás
Kémiai azonosítók
ATC kód J07BM01, J07BM02 J07BM03
Terápiás előírások
Jogi státusz POM (UK)
℞-only (US)
Terhességi kategória B
B2
Alkalmazás intramuszkuláris

A HPV a humán papillomavírus nevének rövidítése, melynek több mint 130 típusa ismert.

A HPV-fertőzés átvihető szexuális előjáték, hüvelyi, anális és orális aktus során, de terjed akár közös törölköző, borotva stb. használatával, vagy akár csak bőr-bőr kapcsolattal is. A HPV-fertőzés rendkívül elterjedt: az emberek 80%-a esik át valamilyen HPV-fertőzésen élete során.[1][2]

Az oltás célja

Az oltás célja a HPV-fertőzés kapcsán kialakuló betegségek, a méhnyakot (cervix uteri), szeméremtestet (vulva), hüvelyt (vagina) és végbélnyílást (anus) érintő daganatok, illetve nemi (genitális) szemölcsök megelőzése.

Mindegyik oltóanyag véd a méhnyakrák mintegy 70%-ért felelős két leggyakoribb HPV-típus (16, 18) ellen. A vakcinák rekombináns technológiával, tisztított struktúrfehérjék felhasználásával készülnek, nem tartalmaznak élő biológiai anyagot vagy vírus DNS-t, ezért fertőzést kiváltani nem képesek.

A 2018/19-es tanévben az iskolai kampányoltás során a Gardasil 9 oltóanyagot használták, amely az adott évben elérhető vakcinák közül a legtöbb HPV-típus ellen véd.[1] A vakcinában található kilenc HPV-típus közül hét (16, 18, 31, 33, 45, 52, 58) méhnyakrákot okozhat, kettő pedig (6, 11) a nemi szemölcsök kialakulásáért felelős.[1]

Az epidemiológiai vizsgálatok alapján a Gardasil 9 oltóanyag várhatóan védelmet nyújt mind a méhnyakrákot okozó, mind a nemi szemölcsöket okozó HPV-vírusok 90%-a ellen.[1]

Az oltás nem helyettesíti a későbbi nőgyógyászati szűréseket.

A veszélyeztetettek köre

A HPV-vírus hordozói nők és férfiak egyaránt lehetnek.

Korábban a védőoltás elsődleges célja a méhnyakrák megelőzése volt, így a kezdetekben az oltás felvételét csak a lányoknak ajánlották. Ma már a fiúknak is javasolják az oltással történő védettség megszerzését.[1]

Az oltás beadatásának javasolt ideje

HPV elleni védőoltás

Az oltást célszerű már a szexuális élet megkezdése előtt beadatni, és így korai védettséget kialakítani, megakadályozva ezzel a szexuális tevékenység során történő vírusfertőződést. Az oltásokat 9 éves kortól ajánlják beadatni.[3]

Bár az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) ajánlása szerint az oltás a szexuálisan még nem aktív korosztályban a leghatékonyabb, de később (akár felnőtt korban) is beadható: még a HPV valamelyik típusával megfertőzötteket is védi a többi típus ellen.

Az oltás terápiás célra nem alkalmas: kialakult fertőzést vagy a fertőzéssel összefüggő kialakult betegségekből való felgyógyulást nem segíti.[1]

Törzskönyvezett vakcinák

Jelenleg Európában három vakcinát forgalmaznak, mindegyik több HPV-típus ellen lett kifejlesztve:

  • A GlaxoSmithKline által forgalmazott CERVARIX vakcína 2 HPV-típus (16, 18) által okozott alábbi betegségek ellen ad védettséget: méhnyakrák, méhnyakrák-megelőző állapot és perzisztáló fertőzés.[4]
  • Az MSD által forgalmazott SILGARD vakcína (sok országban Gardasil néven forgalmazzák) 4 HPV-típus (6, 11, 16, 18) által okozott alábbi betegségek ellen ad védettséget: premalignus genitális léziók, méhnyakrák, végbélrák, valamint genitális szemölcsök.[5]
A vakcina magyarországi forgalmazása 2018. október 5-től megszűnt.[6]
  • Az MSD által forgalmazott GARDASIL9 vakcina 9 HPV-típus (6, 11, 16, 18, 31, 33, 45, 52, 58) által okozott alábbi betegségek ellen ad védettséget: a méhnyakot, a szeméremtestet vagy hüvelyt, valamint a végbélnyílást érintő premalignus elváltozások és rosszindulatú daganatok, továbbá specifikus HPV-típusok által okozott genitális szemölcsök.[7]

Az oltások fajtájuktól és az érintett korától függően 2 vagy 3 adagból állhatnak.[3]

A biztosított védelem időtartama

A kutatások szerint a HPV-védőoltás tíz éven keresztül biztosít magas szintű védettséget, de várhatóan jóval tovább is: jelenleg is vizsgálják még a hosszú távú védettség fennállásának időtartamát.[8]

Az emlékeztető oltás alkalmazásának szükségessége jelenleg még nem megállapított.[4][5][7]

Iskolai védőoltási program

Magyarországon 2014-től az iskolai oltási rendszerben a 12. életévüket betöltött, az általános iskola 7. osztályát a végző lányoknak ingyenesen van lehetőségük az oltássorozat felvételére.[9]

A kormány már régebb óta tervezte a 12 éves fiúkra is kiterjeszteni az ingyenes HPV-védőoltást,[10] de ez végül csak 2020-ban kezdődött meg.[11] Mint a Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ főorvosa elmondta, későbbi életkorban is be lehet adatni a vakcinát, de akkor már önköltséges, ráadásul 15 év felett nem elég a két dózis, három oltás után alakul ki a védettség.[11]

A védőoltás önkéntes: csak akkor adják be, ha a szülő és az érintett személy is akarja.[9]

Jegyzetek

  1. ↑ a b c d e f ÁNTSZ
  2. ↑ Hogyan fertőz a HPV?
  3. ↑ a b Nemzetközi Oltóközpont
  4. ↑ a b Cervarix alkalmazási előírás
  5. ↑ a b Silgard alkalmazási előírás
  6. ↑ A Silgard vakcina magyarországi forgalmazása 2018. október 5-től megszűnik
  7. ↑ a b Gardasil 9 alkalmazási előírás
  8. ↑ Mennyi ideig biztosít védelmet a HPV elleni vakcina?
  9. ↑ a b Iskolai védőoltás
  10. ↑ A fiúknál is bevezetnék a HPV elleni védőoltást. [2019. december 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  11. ↑ a b Hétfőig kérhetik a szülők hetedikes gyerekük ingyenes HPV elleni oltását (Index, 2023. szeptember 9.)

Kapcsolódó szócikkek

Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést.
A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat.

  • orvostudomány Orvostudományi portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap