Hans Reichenbach
| Hans Reichenbach | |
 | |
| Született | Hans Friedrich Herbert Günther Reichenbach 1891. szeptember 26.[1][2][3][4][5] Hamburg[6] |
| Elhunyt | 1953. április 9. (61 évesen)[1][2][3][4][5] Los Angeles[7] |
| Állampolgársága | német |
| Házastársa |
|
| Szülei | Bruno Reichenbach |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Sírhelye | Woodlawn Memorial Cemetery (Sec. 11)[8] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hans Reichenbach témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Hans Reichenbach (Hans Friedrich Herbert Günther Reichenbach) (Hamburg, 1891. szeptember 26. – Los Angeles, 1953. április 9.) német fizikus, matematikus, filozófus. Fő eredményekit a tudományfilozófia, episztemológia és fizika területén érte el. A Bécsi kör vezető alakja, a logikai pozitivizmus berlini iskolájának egyik alapítója.
Élete
Fizikai, matematikai és filozófiai tanulmányokat folytatott. Tanára volt – többek között – Ernst Cassirer, David Hilbert, Max Planck, Albert Einstein. 1920 és 1926 között a stuttgarti műszaki főiskolán földmérést, rádiótechnikát, relativitáselméletet és filozófiát tanított. 1926-tól a berlini egyetem tanára lett. 1928-ban részt vett a Gesellschaft für empirische Philosophie megalapításában.
1933 után Törökországba emigrált, majd 1938-ban az Egyesült Államokba költözött. Haláláig a Kaliforniai Egyetem professzora volt Los Angelesben.
Munkássága
Fő kutatási területe a matematikai logika, valamint a matematika és a fizika filozófiája volt.
A Bécsi kör filozófusaival szemben kimutatta, hogy az állítólagos "érzéki adat" egy sor olyan tényezőt tartalmaz, mely nem az érzékelésből származik, hanem a priori kategória, és hozzájárul az érzéki adatokhoz. Reichenbach szerint az azonosság, különbség, hasonlóság, egész stb. kategóriák nem illeszthetőek be ebbe a rendszerbe.[9]
Művei
- Ziele und Wege der heutigen Naturphilosophie. Leipzig, 1931
- The Development of logical Empiricism. Chicago, 1951
Magyarul
- Atom és világegyetem. A jelenkor fizikai világképe; ford. Náray-Szabó István; Franklin, Bp., 1936
- Atom és világegyetem. A jelenkor fizikai világképe; ford. és a 4. fejezetet írta Náray-Szabó István; 2. bőv. kiad.; Franklin, Bp., 1942
Kapcsolódó szócikkek
Jegyzetek
- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b MacTutor History of Mathematics archive. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
- ↑ Find a Grave (angol nyelven)
- ↑ Nyíri Tamás: A filozófiai gondolkodás fejlődése. Szent István Társulat, Budapest, 1991. Harmadik, javított, bővített kiadás. ISBN 963 360 589 X p. 380.
Források
- Magyar nagylexikon XV. (Pon–Sek). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 378. o. ISBN 963-9257-14-1
Filozófiaportál
Fizikaportál
Németország-portál
 | Ez a német személy életrajzát bemutató lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
