Horváth Aladár

Horváth Aladár
Született	1964. augusztus 29. (60 éves)[1] Miskolc[1]
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	politikus tanító művelődésszervező romajogvédő aktivista
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1990. május 2. – 1994. június 27.)
Iskolái	Sárospataki Comenius Főiskola (–1987)
Parlament.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Horváth Aladár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Horváth Aladár (Miskolc, 1964. augusztus 29. –) roma tanító, népművelő, közíró, politikus, 1990 és 1994 között országgyűlési képviselő (SZDSZ–Phralipe), a Roma Parlament elnöke.

Hétgyermekes munkás roma családba született, Horváth Aladár és Babos Magdolna fiaként. 1982 és 1984 között az LKM betanított munkásaként dolgozott, majd a sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola hallgatója lett, ahol 1987-ben tanító-népművelő diplomát szerzett. 1986-ban folklóregyüttest alapított, Romafolk néven. 1985-től 1986-ig a körömi, majd 1989-ig a miskolci 40. számú általános iskola tanára volt.^[2]

A rendszerváltás idején kapcsolódott be a közéletbe, 1988 és 1989 között a miskolci Gettóellenes Ideiglenes Bizottság vezetője volt, amely Európa első roma polgárjogi mozgalma volt, s amely sikerrel akadályozta meg a város szélére tervezett "alacsony komfortfokozatú telep" felépítését. 1989-ben a Phralipe Független Cigány Szervezet ügyvivője, miskolci tagszervezetének vezetője, és a Művelődéskutató Intézet ösztöndíjasa lett, 1990-ben pedig a Soros-alapítvány támogatásával lett népművelő a békeszállói cigánytelepen.

Az 1990-es országgyűlési választáson az Szabad Demokraták Szövetségének országos listáján szerzett mandátumot, az Országgyűlésben az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság tagja lett.^[3] 1991-től 1994-ig a Magyarországi Roma Parlament elnöke, 1995-ig pedig szóvivője, illetve a konfliktuskezelő és jogvédő iroda igazgatója volt. 1993-ban megromlott az SZDSZ-szel a viszonya, miután nem szavazta meg a kisebbségi törvényt és antirasszista tüntetést szervezett Egerben, így az 1994-es országgyűlési választáson nem indult a párt színeiben.^[4] Ekkor függetlenként indult Ózdon, de nem jutott mandátumhoz.^[2]

1995-ben a Roma Polgárjogi Alapítvány (RPA) kuratóriumi elnöke lett, és megalapította a Válságkezelő és Jogvédő Irodát. Kezdeményezésére jött létre az RPA később önállóvá vált intézménye, a Roma Sajtóközpont és a Romaversitas. Az RPA a roma polgárjogi mozgalom első számú szervezetévé fejlődött. 1996-tól minden évben augusztus 2-án virrasztással egybekötött megemlékezést tartottak a Parlament előtt, majd a Nehru parton, a Roma Holokauszt (Porrajmos- Pharraimos) áldozatainak emlékére. Az RPA, a Romaversitas, a Romano Instituto (Daróczi Ágnes) 10 éves munkája eredményeként 2006-ban a Nehru parton állították fel a Holocaust Roma Áldozatainak expresszív Emlékművét. Horváth Aladár 1996-tól 1998-ig a székesfehérvári Gettóellenes Bizottság vezetője volt. Sikerrel akadályozták meg a Rádió utcai romák erőszakos ki-és áttelepítésèt célzó önkormányzati apartheidet. Többször tett tanulmányutat az Amerikai Egyesült Államokban, az Atlantai és a Brown egyetemen az afro-amerikai polgárjogi mozgalom történetét tanulmányozta.^[2][5]

2002 és 2004 között a Medgyessy-kormány, majd 2006-ig az első Gyurcsány-kormány alatt a Miniszterelnöki Hivatal szociálpolitikai tanácsadója volt.^[5] 2003-ban rövid ideig az Országos Cigány Önkormányzat elnöke volt. Puccsal távolították el a hatalom számára kulcsfontosságú posztról. A 2010-es országgyűlési választáson ismét független jelöltként indult, ezúttal az edelényi választókerületben, de nem szerzett mandátumot. 2013 végén belépett a miskolci székhelyű Magyarországi Cigánypártba, melynek a 2014-es országgyűlési választáson listavezetője volt, a párt a szavazatok 0,18%-át szerezte meg, így nem jutott a parlamentbe.^[6] Horváth ezután ismét a Roma Parlament elnöke lett.^[7]

1986-ban házasodott össze Galyas Margittal, négy gyermekük született: Aladár (1986), Margit Jácinta (1988), Dalma (1994), Zsófia (2001). Feleségétől különváltan él. Hat unoka boldog nagyapja.

Élettársa Verebics Petra, teológus.

Számos írása jelent meg különböző napilapokban és folyóiratokban politikai, polgárjogi és emberjogi témákban. Két könyve jelent meg: 2017-ben a Wesley Kiadó gondozásában az INDULÁS – a roma polgárjogi mozgalom története 1. 2021-ben a Nemzeti(-)szocialista Miskolc című polgárjogi tanulmány (Oriold Kiadó).

• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában