Illatos csengettyűvirág
 | ||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||||||||||||
| Magyarországon fokozottan védett Természetvédelmi érték: 250 000 Ft | ||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||
| Adenophora liliifolia (L.) Besser | ||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Illatos csengettyűvirág témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Illatos csengettyűvirág témájú kategóriát. |
Az illatos csengettyűvirág vagy egyszerűen csak csengettyűvirág (Adenophora liliifolia) a harangvirágfélék családjába tartozó növényfaj. A hozzá hasonló, közeli rokon harangvirágoktól eltérően illatos, jellegzetes elkülönítő bélyege még, hogy virágaiból a bibeszálak hosszan kinyúlnak. Magyarországon ritka jégkorszaki reliktum faj, 1988 óta fokozottan védett, egyetlen tő természetvédelmi értéke 250 000 forint.
Leírása
Évelő, 60–100 cm magas növény. Szára egyenes, felálló, hengeres keresztmetszetű, felszíne kopasz. Tőálló levelei kerekded formájúak, levélválluk szíves alakulású; levélnyelük hossza 3–5 cm. A szár alsóbb részén található levelek elliptikusak, a feljebb lévők a szár csúcsa felé fokozatosan kisebbek és már inkább hosszúkás-lándzsás alakúak, a száron ülők vagy rövid (legfeljebb 1 cm-s) levélnyéllel kapcsolódnak a szárhoz. A levelek egységesen fűrészes szélűek és kopaszak. Egy, az alapfajtól eltérő változatánál (var. pocsii) a felső levelek is elliptikusak vagy tojásdadok, és ezek levélnyele is hosszabb (3–18 mm) az alapfajénál.
Virágzata laza bugavirágzat amelynek magassága a legalsó és a legfelső elhelyezkedésű virág között a növény teljes magasságának egyharmadát is kiteszi. Pártája halványkék, harang alakú, 10–20 mm-es, illatos. A csészecimpák egyaránt lehetnek ép szélűek és fogasak is, ez egy állomány példányai között is variálódhat. A csúcsán megvastagodott, egyenes bibeszál hosszan (kb. 10 mm) kinyúlik a pártából, ez különíti el legegyértelműbben a közeli rokon Campanula nemzetségbe tartozó harangvirágfajoktól, ezeknél ugyanis a bibe nem, vagy csak alig lóg ki a pártából.
Hazánkban már májustól virágozhat, a fő virágzási időszaka július-augusztusra esik és szeptemberig kinyúlhat.
Élőhelye
A faj az élőhely mésztartalmára vonatkozóan közömbös vagy inkább mészkedvelő. Cseres-tölgyesek, mészkerülő tölgyesek, ligeterdők, láperdők aljnövényzetében, hegyi réteken és szőrfűgyepeken fordul elő.
Magyarországi előfordulása
A faj eurázsiai flóraelem, hazánkban is sok helyen előfordul, de sehol sem gyakori. Ismert előfordulási helyek között szerepel a Zempléni-hegység, az Aggteleki-karszt, a Bükk, a Cserhát, a Bakonyalja, a Mecsek, a Vasi-Hegyhát, a Belső-Somogy, a Kisalföld, a Mezőföld, a Turjánvidék és a Nyírség is.
Források
- Bölöni János- Lendvai Gábor- Vidéki Róbert, in Farkas Sándor (szerk.) 1999: Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Bp. Penksza Károly, in Király Gergely (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő.
- A faj a természetvbédelem.hu adatbázisában
- A faj a Terra Alapítvány adatbázisában
Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
