Jack Palance

Jack Palance
1954-ben
Született	Volodymyr Palahniuk 1919. február 18.[1][2][3][4][5] Lattimer, Pennsylvania
Elhunyt	2006. november 10. (87 évesen)[6][1][2][3][4] Montecito, Kalifornia
Állampolgársága	amerikai
Házastársa	Virginia Baker (1949–1968) Elaine Rogers (1987–2006)
Gyermekei	Holly Palance Brooke Palance
Foglalkozása	filmszínész színházi színész televíziós színész ökölvívó modell
Iskolái	Stanford Egyetem
Kitüntetései	csillag a Hollywoodi Hírességek Sétányán Theatre World Award (1951)[7] Emmy-díj a legjobb férfi főszereplőnek (televíziós minisorozat vagy tévéfilm) (1957) Oscar-díj a legjobb férfi mellékszereplőnek (1991)
Halál oka	agyi érkatasztrófa
Magassága	192 cm
Színészi pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Aktív évek	1947–2004
Műfajok	westernfilm
Díjai
Oscar-díjak
Legjobb férfi mellékszereplő Irány Colorado! (1992)
Golden Globe-díjak
Legjobb férfi mellékszereplő Irány Colorado! (1992)
Emmy-díjak
Legjobb férfi főszereplő (televíziós minisorozat vagy tévéfilm) Playhouse 90 (1957)
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Jack Palance témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Jack Palance (Lattimer, Pennsylvania, 1919. február 18. – Montecito, Kalifornia, 2006. november 10.) Oscar-, Golden Globe- és Primetime Emmy-díjas amerikai színész.

A korai évek

Jack Palance 1919-ben látta meg a napvilágot a Pennsylvaniai Hazle Townshipben. Szülei ukrán bevándorlók voltak, így a színész eredeti neve; Volodymyr Palahniuk. Az 1930-as években Palace jókötésű fiatalembernek számított, és erejét a bokszban próbálta meg kamatoztatni. Ökölvívónak állt és Jack Brazzo néven jó ideig űzte ezt a sportot. Sportsikereinek köszönhetően profi öklözőként képzelte el karrierjét, és valószínűleg véghez is vitte volna tervét, ha közben nem kap behívót az amerikai hadseregtől. A második világháborúban a légierőnél szolgált, és pilótaként több vadászgépet is vezetett. A háború végét követően már nem mehetett vissza bokszolónak, így más területen kellett próbálkoznia. Ekkor döntött úgy, hogy színész lesz. A Stanford University dráma szakán végzett, és 1947-ben már bemutatkozhatott a Broadway színpadán is, 1950-ben pedig megkapta élete első filmszerepét is.

Pályafutása

A mozivásznon való debütálása után két évvel, már az Oscar gálán is tiszteletét tehette, hiszen a Hirtelen félelem című filmért jelölték a legjobb férfi mellékszereplő kategóriában. 1953-ban Az apacsok nyila című westernben Charlton Heston oldalán tűnik fel, ezt követően pedig az Idegen a vadnyugaton című alkotásban látható, melyért újfent Oscar-díjra jelölik. 1954-ben a hun Attilát formálja meg az Attila, a hunok királya című filmben. 1962-ben Anthony Quinn partnereként látható a Barabás-ban, majd Franco Nero oldalán tűnik fel 1968-ban, A zsoldos című filmben. Közben sokszor vállal szerepeket főleg western témájú filmekben, melyek közül is az egyik legemlékezetesebb a Charles Bronson főszereplésével készült Chato földje. Palance nem vetette meg az eurowesterneket sem, noha erről számos kollégájának igen rossz volt a véleménye akkoriban. A spagettiwesternek közül A zsoldos már említésre került, Neróval és Sergio Corbuccival az előző film rendezőjével 1970-ben leforgatták az Egy kincskereső Mexikóban-t, sőt magával Bud Spencerrel is játszott egy westernben a Vadnyugati Casanová-ban. További három spagettiwesternben is játszott amelyek már nem voltak túlságosan népszerűek (az egyiket már Izraelben forgatták).

Ezután egészen a nyolcvanas évek végéig elég szürkén telnek az évek a színész számára és nem sikerül kiemelkedőt nyújtania. 1988-ban aztán a Tango és Cash "rosszfiúja" ismét elismerést hoz számára, egy évvel később pedig szerepet kap a Batman című Tim Burton-féle képregényadaptációban is. Ezután egy hároméves szünet következik a színész pályafutásában, majd 1992-ben tér vissza a mozivászonra az Irány Colorado! című vígjátékban. A filmben egy vén martalóc cowboyt alakít, aki három városi férfit avat be az élet rejtelmeibe. Több mint negyven év telt el a legutóbbi jelölése óta, de élete harmadik jelölését végre sikerült díjra váltania – 73 éves volt ekkor. Köszönőbeszéde az egyik legfelkavaróbb volt az Oscar történetében. Az idős színész a korosodó kollégái fájdalmas mellőzéséről fejtette ki a véleményét és ekkor mindenki legnagyobb meglepetésére több egykezes fekvőtámasszal demonstrálta, hogy kora ellenére még mindig kirobbanó formában van, és nem örül neki, hogy így bánnak az idős sztárokkal az álomgyárban. Ezen tettét követően azonban mégis nehezen tudott csak munkát találni, így 1994-ben a Rendőrvicc című akció-vígjátékban szerepelt Chevy Cheese oldalán és szintén ebben az évben elkészítette az Irány Colorado! 2. – Curly aranya folytatást is. 2004-ben állt utoljára a kamerák elé.

Magánélete

Palance élete során két felesége volt. Az első felesége Virginia Baker, 1949-től 1968-ig, három gyerekük született: Holly (1950), aki színésznő, Brooke (1952), és Cody (1955-1998). 2003 új évének első napján, Los Angelesben Bakert meglepte és megölte egy autós.

1987 májusában, Palance elvette második nejét, Elaine Rogerst.

Palance lánya, Brooke feleségül ment Michael Wilding Sr. (1912-1979) és Elizabeth Taylor fiához, Michael Howard Wildinghez, akitől három gyermeke született.

Fia, Cody színészként feltűnt apja filmjében az 1988-as A vadnyugat fiaiban, melyben egy péket alakított. Cody rosszindulatú melanómában halt meg 42 évesen, 1998. július 16-án. Cody nemcsak színész, hanem zenész is volt.^[8] Palance házigazdája volt a Cody Palance Memorial Golf Classicnak, ahol felhívta a figyelmet bizonyos forrásokra, egy Los Angelesben lévő rákközpont számára.

Palance-ről kiderült, hogy Chuck Palahniuk szatirikus regényíró és újságíró távoli nagybátyja volt.^[9]

Palance festett és értékesített művészi tájképeket, és minden képe hátoldalán egy vers szerepelt. Szerzője volt a The Forest of Lovenak és az 1996-ban megjelent verseskötetnek a Summerhouse Pressnek.^[10] Valamint a Republikánus Párt támogatója is volt.^[11]

Palance elismerte, hogy volt egy életen át tartó kötődése a Pennsylvaniai örökségéhez és amikor ideje engedte, ellátogatott oda. Röviddel halála előtt, a Butler Township farmját eladásra helyezte, továbbá személyes művészeti gyűjteményét pedig árverésre.^[12]

Halála

Utolsó éveit, a Dél-Kaliforniai, Tehachapi közelében töltötte el. 2006. november 10.-én 87 évesen halt meg természetes halállal, lánya Holly otthonában, a Kaliforniai Montecitoban.^[13] Halála után elhamvasztották. Hamvait a családja és a barátai őrzik.^[14]

Filmszerepei

Fontosabb díjak és jelölések

• díj: Oscar-díj – Legjobb férfi mellékszereplő – Irány Colorado! (1992)
• díj: Golden Globe-díj – Legjobb férfi mellékszereplő – Irány Colorado! (1992)
• díj: Amerikai Komédia-díj – Legkomikusabb férfi mellékszereplő – Irány Colorado! (1992)
• díj: Arany Csizma-díj (1993)
• díj: DVD Exclusive-díj – Legjobb férfi mellékszereplő – Táncos visszatér (2001)
• díj: WorldFest Flagstaff – Életműdíj (1998)
• jelölés: Oscar-díj – Legjobb férfi mellékszereplő – Idegen a vadnyugaton (1954)
• jelölés: Oscar-díj – Legjobb férfi mellékszereplő – Hirtelen félelem (1953)

Jegyzetek

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Jack Palance című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Jack Palance témájú médiaállományokat.

• Jack Palance a PORT.hu-n (magyarul)
• Jack Palance az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
• Jack Palance az Internet Movie Database-ben (angolul)
• Jack Palance a Rotten Tomatoeson (angolul)