Jersey Bailiffség

Jersey
Bailiwick of Jersey Bailliage de Jersey
Jersey zászlaja Jersey címere
Nemzeti himnusz: God Save the King Nemzeti dal: Ma Normandie
Fővárosa	Saint Helier
é. sz. 49° 11′ 24″, ny. h. 2° 06′ 36″49.19, -2.1149.190000°N 2.110000°WKoordináták: é. sz. 49° 11′ 24″, ny. h. 2° 06′ 36″49.19, -2.1149.190000°N 2.110000°W
Államforma	Közvetlenül a brit korona alá tartozik
Vezetők
Király	III. Károly brit király
Kormányzó	Sir John Cheshire
Hivatalos nyelv	angol, francia (Jerriais)
Népesség
Népszámlálás szerint	105 500 fő (2017)[1][2][3]
Rangsorban	205
Becsült	97 857[4] fő (2011. március)
Rangsorban	205
Földrajzi adatok
Terület	118,2 km²
Időzóna	UTC±00:00 greenwichi középidő nyugat-európai idő UTC+01:00 Europe/Jersey (UTC0)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	Jersey-i font (JEP)
Nemzetközi gépkocsijel	GBJ
Hívószám	44-1534
Segélyhívó telefonszám	112
Internet TLD	.je
Elektromos csatlakozó	BS 1363
Közlekedés iránya	bal
A Wikimédia Commons tartalmaz Jersey témájú médiaállományokat.

A Jersey Bailiffség Jersey szigetéből és több lakatlan szigetből álló brit koronafüggőség. Nem tagja az Európai Uniónak.

Földrajz

A Jersey Bailiffséghez az alábbi szigetek tartoznak:

• Ecréhous
• Jersey
• Les Dirouilles
• Minquiers
• Pierres de Lecq

Történelem

A Csatorna-szigetek az i. e. 8000 körül enyhülni kezdő késői jégkorszak alatt végbemenő tengerszint emelkedés előtt, a kontinentális szárazföldhöz tartozott. Ennek megfelelően már korán benépesültek a szigetcsoport tagjai. A földművelés jelenlétéről ma 15 dolmen és néhány menhir tanúskodik. Eredetileg minden Csatorna-sziget a normandiai herceg felségterületéhez tartozott. Hódító Vilmos herceg 1066-ban elfoglalta Angliát. 1204-ben az angol királyok lemondtak a normandiai hercegségről, a Csatorna-szigetek kivételével.

A kereskedelem volt a gazdaság alapja, amit elősegített az Anglia és Franciaország közötti semlegesség. Az élet a mezőgazdaságon, malomiparon, halászaton, hajógyártáson és posztógyártáson nyugodott egészen addig, amíg a szállítás 19. századi fejlődése meg nem indította a sziget idegenforgalmát.

1940-ben a mintegy 30 ezer főnyi lakosságot kitelepítették, mielőtt a második világháború idején a németek elfoglalták Jersey szigetét. Ezekből az időkből származnak a part mentén található erődítmények és egy kényszermunkások által épített kórház is, melyben a harcban megsebesült katonákat ápolták. A normandiai partraszállás folyamán a sziget sértetlen maradt. Hivatalos közlés szerint, nem akartak időt pocsékolni az apró sziget felszabadítására, mások mélyebbre ható államjogi és politikai okokra gyanakodtak. Így fordulhatott elő, hogy a szigeten lévő német katonák csak a háború végeztével kapituláltak (1945. május 9.).

Gerald Durrell 1959-ben itt alapította híres állatkertjét.

Gazdaság

Gazdasági életének alapjai a turizmus és a kereskedelem. Világhíres jó minőségű krumplijáról aminek termesztése a mezőgazdaság 80%-át jelenti. A sziget legtöbb bevétele a nemzetközi pénzügyi szolgáltatásokból származik, az alacsony adók és a vámmentesség népszerűvé tette a befektetők számára. Az utóbbi években pedig a könnyűipari és az elektronikai ipart fejlesztették.

Népesség

Lakossága 90 ezer fő, angolok és franciák (normann leszármazottak). Kb. 40 ezer a vendégmunkás, akik főleg lengyelek és portugálok.

Az angol mellett a francia nyelvet is beszélik. A régi jersey nyelvet már csak egy elenyésző közösség beszéli.

Közlekedés

A Jersey-i repülőtér forgalmas repülőtér.

Jegyzetek

Források

• Midi világatlasz (Nyír Karta & Topográf, 2004) ISBN 963-9516-63-5

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Jersey Bailiffség témájú médiaállományokat.

• Turizmus (angolul)
• Információk a Csatorna-szigetekről (németül)
• Hivatalos oldal (angolul)
• Ez Jersey Archiválva 2020. december 9-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)

Kapcsolódó szócikkek

• A Brit-szigetek terminológiája