Jersey City

Jersey City
Közigazgatási adatok
Ország	Amerikai Egyesült Államok
Állam	New Jersey
Megye	Hudson megye
Rang	megyeszékhely
Alapítás éve	1609
Irányítószám	Lista 07097, 07302-07308, 07310-07311
Testvérvárosai	Lista Oviedo Ahmadábád Nantung Ozamiz Vitória St. John’s San Martín del Rey Aurelio Cuzco Manila
Népesség
Népesség	292 449 fő (2020. ápr. 1.)[1][2]
Tengerszint feletti magasság	9,0 m
Terület	54,736 km²
Időzóna	Eastern Time Zone America/New_York
Azonosítók
GNIS	885264 877450
GeoNames	5099836
Elhelyezkedése
é. sz. 40° 42′ 36″, ny. h. 74° 03′ 36″40.71, -74.0640.710000°N 74.060000°WKoordináták: é. sz. 40° 42′ 36″, ny. h. 74° 03′ 36″40.71, -74.0640.710000°N 74.060000°W
Jersey City honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Jersey City témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Jersey City az Egyesült Államok New Jersey államának második legnagyobb városa. Lakosainak száma 292 449 fő (2020. április 1.).^[1][2]

Története

A várost holland telepesek (prémvadászok, farmerek, kereskedők) alapították az 1630-as években a mai Hudson folyó nyugati partján. Ezt az első települést az őslakos delavár indiánokkal folytatott összeütközések felmorzsolták, de a várost 1660-ban a közeli hegyen újra létrehozták Bergen néven, Peter Stuyvesant, a közeli holland provincia (Új Hollandia) kormányzóhelyettesének irányításával. Ettől kezdve a környező területeken hamar megjelentek a farmok, és megépült számos közösségi épület is (oktatási, vallási épületek és a helyi közigazgatás épületei). A városon a 19. századig megőrizte rurális jellegét, noha 1764-től kezdve áthaladt rajta egy fő postakocsi útvonal és elhelyezkedéséből eredően – a britek és az amerikai függetlenségiek ütközőzónájába került – helyzete bizonytalan volt.^[3]

1804-ben New York-i befektetők egy csoportja területet vásárolt a Hudson nyugati partján, hogy ott Town of Jersey néven fejlesztésbe fogjon. Robert Fulton befektető száraz dokkot alakított ki a területen és 1812-ben elindultak gőzhajó járatai Manhattanbe, majd később elindultak járatai Newarkba és Philadelphiába is. Vízi és szárazföldi kapcsolatai miatt a város fokozatosan fontos logisztikai központtá vált New York szomszédságában. E pozíciót erősítette, hogy az 1830-as évek közepén kiépült a vasút és New York felé irányuló Morris csatorna. A gazdaságilag és népességét tekintve is megerősödött város 1838-ban levált Bergenről és Jersey City néven önállóvá vált. A város gazdaságának és népességének folyamatos bővülése nyomán a környék meghatározó települése lett. A folyamat oda vezetett, hogy 1870-ben a polgárok megszavazták a környező települések egyesítését: Jersey City bekebelezte valamikori anyavárosát Bergent, és a Bergentől 1855-ben függetlenné vált Hudson City-t. 1873-ban Greenville városa (ami tíz évvel korábban szintén Bergenből vált ki) csatlakozott és ezzel kialakultak Jersey City mai határai.^[3]

Az 1880-as években ír és német bevándorlók beáramlása adott új lökést a város fejlődésének, ami az Amerikába érkező bevándorlók egyik fontos befogadója és olvasztótégelye lett. Ez etnikai sokszínűséget és konfliktusokat egyaránt eredményezett.^[3]

A település gazdasági fontosságát a 19. század végétől világvárossá növő New Yorkba és agglomerációjába irányuló személy és teherforgalom adta: Jersey City fontos logisztikai szerepbe került a térség kiszolgálásában. Pályaudvarai, vasútvonalai, kikötői, hajói megállás nélkül ontották és fogadták az embereket és az árut. Számos gyár is megtelepedett a városban. A második világháború után azonban a vasút jelentősen vesztett jelentőségéből, és számos gyár is bezárt – ez pedig a város fejlődésére is hatással volt: a '60-as és '70-es években a város hanyatlani kezdett. A folyó partján kiürülő ipari és vasúti területeket azonban a '80-as évektől új befektetők fedezték fel: a város gazdaságában jelentősebb szerepet kapott a kereskedelmi és pénzügyi szektor.^[3]

Népessége

Jegyzetek

Források

• ↑ JCO, America's Golden Door: Jersey City: America's Golden Door (angol nyelven). Jersey City Online. (Hozzáférés: 2017. augusztus 5.)

További információk

• Hivatalos oldal

Ez az egyesült államokbeli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!