Közönséges differenciálegyenlet

A közönséges differenciálegyenlet (KDE, angolul ODE) olyan differenciálegyenlet, amely egy egyváltozós differenciálható függvényre van felírva.

Egy olyan F(x, y, y′, y″, y‴, ..., y(n)) = 0 függvényegyenlet,[1] ahol az F függvény argumentumában az x független változó mellett egy ismeretlen y(x) függvény deriváltjai is megjelennek. A megoldásokat az olyan y(x) függvények jelentik, amelyeknél F minden x-re nullát vesz fel.

Gyakran használják dinamikus jelenségek modellezésekor, amikor is a független változó a t-vel jelölt idő.

Csoportosításuk

Rend szerint

  • n-edrendűnek nevezzük a differenciálegyenletet, ha a benne szereplő magasabbrendű deriváltak között az n-edik a legnagyobb. Példák:
y ( x ) = s h ( x ) + y 2 ( x ) {\displaystyle y'(x)=\mathrm {sh} (x)+y^{2}(x)\,} elsőrendű,
y ( x ) + y 3 ( x ) y ( x ) = t g ( x ) {\displaystyle y''(x)+y^{3}(x)y'(x)=\mathrm {tg} (x)\,} másodrendű,
y ( 4 ) + 7 y = 0 {\displaystyle y^{(4)}+7y=0\,} negyedrendű.

Függvénytípus szerint

Bővebben: Lineáris differenciálegyenlet
  • Lineáris egy differenciálegyenlet, ha y (az ismeretlen függvény) és deriváltjai legfeljebb az első hatványon szerepelnek, és nem szerepel az egyenletben ilyen tényezők szorzata. Példák:
sin ( x ) y ( x ) + x 2 y ( x ) + x = 0 {\displaystyle \sin(x)y'(x)+x^{2}y(x)+{\sqrt {x}}=0\,} elsőrendű lineáris,
e x y ( x ) + ( x 4 x ) y ( x ) x + 1 x 3 y ( x ) + cos ( x ) = 0 {\displaystyle e^{x}y''(x)+(x^{4}-x)y'(x)-{\frac {x+1}{x^{3}}}y(x)+\cos(x)=0\,} másodrendű lineáris.
Ezen belül lehet homogén vagy inhomogén, illetve lehet állandó együtthatójú vagy nem állandó együtthatójú.
Homogén lineáris differenciálegyenlet (függő változóban homogén), ha lineáris, de nincs benne sem kizárólag az x-től függő, sem konstans tag. Példák:
sin ( x ) y ( x ) e x y ( x ) = 0 {\displaystyle \sin(x)y'(x)-e^{x}y(x)=0\,} elsőrendű homogén lineáris,
x 3 y ( x ) + 1 x y ( x ) = 0 {\displaystyle x^{3}y''(x)+{\frac {1}{x}}y(x)=0\,} másodrendű homogén lineáris.
Inhomogén lineáris differenciálegyenlet, ha van benne konstans, vagy x-től függő tag. Példák:
sin ( x ) y ( x ) e x y ( x ) = t g ( x ) {\displaystyle \sin(x)y'(x)-e^{x}y(x)=\mathrm {tg} (x)\,} elsőrendű inhomogén lineáris,
x 3 y ( x ) + 1 x y ( x ) = x 2 + 5 {\displaystyle x^{3}y''(x)+{\frac {1}{x}}y(x)=x^{2}+5\,} másodrendű inhomogén lineáris.
Állandó együtthatójú lineáris differenciálegyenlet, ha az egyenletben y-nak és összes deriváltjának az együtthatója konstans. Példák:
3 y 7 y = 0 {\displaystyle 3y'-7y=0\,} elsőrendű állandó együtthatós homogén lineáris (ez a legegyszerűbb típus),
9 y ( x ) + 4 y ( x ) = 5 x 12 {\displaystyle 9y''(x)+4y'(x)=5x^{12}\,} másodrendű állandó együtthatós inhomogén lineáris.
  • Nemlineáris, ha nem lineáris. Példák:
c t g ( x ) y ( x ) + x 2 y ( x ) y ( x ) = 8 {\displaystyle \mathrm {ctg} (x)y''(x)+x^{2}y(x)y'(x)=8\,} ,
y ( x ) = e cos ( x y 2 ( x ) ) y ( x ) {\displaystyle y''(x)=e^{\cos(xy^{2}(x))y(x)}\,} .

Néhány specialitás

Bernoulli-féle differenciálegyenlet

Bővebben: Bernoulli-féle differenciálegyenlet

A Bernoulli-féle differenciálegyenlet

y + p ( x ) y = r ( x ) y n {\displaystyle y'+p(x)y=r(x)y^{n}\,}

alakú, ahol n ismert természetes szám (n ≠ 0, 1), p(x) és r(x) ismert függvények.

Ez egy közönséges egyismeretlenes elsőrendű nemlineáris differenciálegyenlet.

Riccati-féle differenciálegyenlet

Bővebben: Riccati-féle differenciálegyenlet

A Riccati-féle differenciálegyenlet

y + p ( x ) y = r ( x ) y 2 + h ( x ) {\displaystyle y'+p(x)y=r(x)y^{2}+h(x)\,}

alakú, ahol p(x), r(x) és h(x) ismert függvények.

Ez egy közönséges egyismeretlenes elsőrendű, legfeljebb másodfokú differenciálegyenlet. Speciális esetei a lineáris és a Bernoulli-féle differenciálegyenletek.

Euler-féle lineáris másodrendű differenciálegyenlet

Bővebben: Euler-féle differenciálegyenlet

Az Euler-féle lineáris másodrendű differenciálegyenlet egyismeretlenes másodrendű közönséges differenciálegyenlet-típus:

x 2 y + a 1 x y + a 2 y = r ( x ) {\displaystyle x^{2}y''+a_{1}xy'+a_{2}y=r(x)\,} ,

ahol r(x) ismert függvény, a 1 {\displaystyle a_{1}} és a 2 {\displaystyle a_{2}} pedig ismert állandók.

Megoldásuk

A megoldást szokás a differenciálegyenlet integráljának is nevezni.[2] Analitikusan a megoldás lehet általános vagy partikuláris, illetve reguláris vagy szinguláris. Alkalmazásokban gyakran numerikusan megoldásokat keresnek, például a Runge–Kutta-módszerrel.

Irodalom

  • Scharnitzky Viktor: Differenciálegyenletek (Műszaki, 1997) Bolyai-sorozat, 4. kiadás. ISBN 963 16 1216 3

Jegyzetek

  1. Ezt az alakot a közönséges differenciálegyenlet implicit felírásának nevezzük.
  2. Integral of a differential equation - Encyclopedia of Mathematics. encyclopediaofmath.org. (Hozzáférés: 2023. május 31.)

Külső hivatkozások

Commons:Category:Ordinary differential equations
A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges differenciálegyenlet témájú médiaállományokat.
  • Közönséges differenciálegyenletek PDF – Szegedi Tudományegyetem, Fizikus Tanszékcsoport
  • matematika Matematikai portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap