Karmosbéka

Karmosbéka
Dél-afrikai karmosbéka (Xenopus laevis)
Dél-afrikai karmosbéka (Xenopus laevis)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Kétéltűek (Amphibia)
Rend: Békák (Anura)
Alrend: Archaeobatrachia
Család: Pipabékafélék (Pipidae)
Nem: Xenopus
Wagler, 1827
Szinonimák
  • Xenopus – Wagler, 1827
  • Dactylethra – Cuvier, 1829
  • Tremeropugus – Smith, 1831
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Karmosbéka témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Karmosbéka témájú kategóriát.

A karmosbéka (Xenopus) a békák (Anura) rendjébe sorolt pipabékafélék (Pipidae) családjának egyik neme. Tudományos nevét a görög ξενος, (xenos=furcsa) és a πους, (pous=láb) szavakból alkották.

Származása, elterjedése

Fajai az afrotropikus faunaterületen, tehát Afrika trópusi és szubtrópusi területein, a Szaharától délre honosak. Legismertebb faja a dél-afrikai karmosbéka (Xenopus laevis), amelyet a fejlődésbiológia, molekuláris biológia, toxikológia és az idegtudomány modellszervezetként tanulmányoz[1][2] — egyúttal a terraristák is igen kedvelik.[3]

Megjelenése, felépítése

Teste lapult, enyhén tojásdad, áramvonalas. Az áramlás érzékelésére szolgáló, öltésszerű oldalvonal kivételével sima bőrét rendkívül csúszós nyálkaréteg borítja.[4] Háromujjú lábain az ujjak végén feltűnő karom látható. Erőteljes hátsó lábának ujjai között teljes úszóhártya feszül. Szeme a fejtetőn ül. Pupillája kerek, szemhéja nem mozgatható. Nyelve[4] nincs, dobhártyája belső.[5][6]

Különlegessége, hogy a legtöbb kétéltűtől eltérően vérében nincs haptoglobin.[6]

Életmódja, élőhelye

Iszapos tavakban él.[7] Kitűnően úszik.

Fajai

A 21. század elejére húsz faját írták le:

  • Xenopus allofraseri Evans, Carter, Greenbaum, Gvoždík, Kelley, McLaughlin, Pauwels, Portik, Stanley, Tinsley, Tobias, and Blackburn, 2015
  • Xenopus amieti Kobel, du Pasquier, Fischberg & Gloor, 1980
  • Xenopus andrei Loumont, 1983
  • Xenopus borealis Parker, 1936
  • Xenopus boumbaensis Loumont, 1983
  • Xenopus calcaratus Peters, 1875
  • Xenopus clivii Peracca, 1898
  • Xenopus epitropicalis Fischberg, Colombelli & Picard, 1982
  • Xenopus eysoole Evans, Carter, Greenbaum, Gvoždík, Kelley, McLaughlin, Pauwels, Portik, Stanley, Tinsley, Tobias, and Blackburn, 2015
  • Xenopus fischbergi Evans, Carter, Greenbaum, Gvoždík, Kelley, McLaughlin, Pauwels, Portik, Stanley, Tinsley, Tobias, and Blackburn, 2015
  • Xenopus fraseri Boulenger, 1905
  • Xenopus gilli Rose & Hewitt, 1927
  • Xenopus itombwensis Evans, Carter, Tobias, Kelley, Hanner & Tinsley, 2008
  • Xenopus kobeli Evans, Carter, Greenbaum, Gvoždík, Kelley, McLaughlin, Pauwels, Portik, Stanley, Tinsley, Tobias, and Blackburn, 2015
  • Dél-afrikai karmosbéka (Xenopus laevis) (Daudin, 1802)
  • Afrikai karmosbéka (Xenopus largeni) Tinsley, 1995
  • Xenopus lenduensis Evans, Greenbaum, Kusamba, Carter, Tobias, Mendel & Kelley, 2011
  • Xenopus longipes Loumont & Kobel, 1991
  • Xenopus kobeli Evans, Carter, Greenbaum, Gvoždík, Kelley, McLaughlin, Pauwels, Portik, Stanley, Tinsley, Tobias, and Blackburn, 2015
  • Xenopus muelleri (Peters, 1844)
  • Xenopus parafraseri Evans, Carter, Greenbaum, Gvoždík, Kelley, McLaughlin, Pauwels, Portik, Stanley, Tinsley, Tobias, and Blackburn, 2015
  • Xenopus petersii Bocage, 1895
  • Xenopus pygmaeus Loumont, 1986
  • Xenopus ruwenzoriensis Tymowska & Fischberg, 1973
  • Xenopus tropicalis (Gray, 1864)
  • Xenopus vestitus Laurent, 1972
  • Xenopus victorianus Ahl, 1924
  • Xenopus wittei Tinsley, Kobel & Fischberg, 1979

Jegyzetek

  1. ↑ Wallingford, J., Liu, K., and Zheng, Y. 2010. Current Biology v. 20, p. R263-4
  2. ↑ Harland, R.M. and Grainger, R.M. 2011. Trends in Genetics v. 27, p 507-15
  3. ↑ pccd.hu: Kétéltűek rendszere
  4. ↑ a b IACUC Learning Module — Xenopus laevis'. University of Arizona. [2010. június 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 18.)
  5. ↑ Roots, Clive. Nocturnal animals. Greenwood Press, 19. o. (2006). ISBN 0-313-33546-X 
  6. ↑ a b Passmore, N. I. & Carruthers, V. C. (1979). South African Frogs, p.42-43. Witwatersrand University Press, Johannesburg. ISBN 0-85494-525-3.
  7. ↑ Seth S. Horowitz: Az univerzális érzék. Hogyan formálja a hallás az elmét? HVG Könyvek, 2016.

Források

  • ↑ Itis.gov: A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2014. szeptember 18.) (angolul)
  • A Xenopus az Amphibiaweb oldalon
  • Amphibian Species of the World 6.0
Taxonazonosítók
  • Biológia Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap