Kauser József

Kauser József
Született	1848. május 7. Pest
Elhunyt	1919. július 25. (71 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	építész
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Kauser József témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kauser József, olykor Kauser L. József (Pest, 1848. május 7. – Budapest, 1919. július 25.) magyar építész, a századforduló jelentős historizáló alkotója, Kauser Gyula építész fivére.

Életpályája

A család az 1700-as évek elején Elzászból vándorolt Magyarországra.^[2] Apja, Kauser János pesti kőfaragómester volt. Tanulmányait a Királyi József Műegyetemen kezdte, később 1868-ban a zürichi Eidgenössische Technische Hochschule intézményben folytatta. Végül Párizsba utazott, ahol az École des Beaux Arts-on (ahol már 1819-től tanítottak építészetet) tanult. A porosz–francia háború miatt megszakította tanulmányait. Bécsbe ment Weber Antal javaslatára, ahol Theophil Hansennél a Tőzsde építésén dolgozott ideiglenesen. 1873-ban visszatért Párizsba, hogy befejezze tanulmányait. Párizsban a Palais de Justice (Igazságügyi Palota) hátsó szárnyának építésén végezte gyakorlatát. A párizsi magyar egyesület titkára volt. Neve kezdetben több tervpályázaton tűnt fel. Az 1878. évi párizsi világkiállítás magyar osztályának berendezésén, valamint az 1885. évi magyar országos kiállítás tervezésénél is közreműködött. Elismerésül a Ferenc József-rend lovagkeresztjét^[3] és a francia akadémia tiszti jelvényét, utóbb pedig a Vaskorona-rendet kapta. Stílusa a historizmushoz sorolható.

Ismert épületeinek listája

Kauser a Magyar életrajzi lexikon szerint több mint ötven köz- és magánépületet tervezett. A következők ismertek:

• 1883: Stefánia gyermekkórház, ma: Semmelweis Egyetem I. Számú Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest, Bókay János u. 53-54., 1083
• 1883: Röser-bazár, Budapest, Károly körút 22., 1052
• 1883: Andrássy-udvar, Budapest, Andrássy út 87–89. (Kodály körönd)
• 1884: Vasutasház, a Magyar Királyi Államvasutak palotája, Budapest, Andrássy út 83–85. (Kodály körönd)
• 1884: Grundt-ház, Budapest, Rákóczi út 26., 1072
• 1885–1886: a Zugligeti Lóvasút végállomása, ma: Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpont, Budapest, Zugligeti út 64, 1121
• 1887–1888: Dollinger-ház, Budapest, Rákóczi út 52., 1088
• 1887–1888: Budapesti református főgimnázium (ma: Szent-Györgyi Albert Általános Iskola és Gimnázium), Budapest, Lónyai u. 4-8., 1093
• 1888–1891: a Jézus szent szívéről elnevezett József utcai templom, Budapest, Mária u. 25, 1085
• 1890: Jezsuita rendház, Budapest, Horánszky u. 18-20., 1085
• 1891: Becker-ház, Budapest, Kossuth Lajos u. 11.^[4]
• 1891–1892: Sancta Mária-leányiskola, ma: Budapesti Ward Mária Általános Iskola, Gimnázium és Zeneművészeti Szakgimnázium, Budapest, Molnár utca 4-6. 1056
• 1891–1906: Szent István-bazilika, Budapest, Szent István tér 1, 1051 – Ybl Miklós halála után bízták Kauserre az épület befejezését
• 1892: Iskolaépület, ma: Szilády Áron Református Gimnázium, Kiskunhalas, Kossuth u. 14, 6400^[5]
• 1893–1895: Fővárosi Iparrajziskola épülete, Budapest, Török Pál u. 1., 1093
• 1894: a Szent László közkórház, Budapest, Gyáli út 5-7, 1097
• 1894: a Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. épülete, Budapest, Honvéd u. 10., 1054
• 1894–1896: Kauser-palota, Budapest, Erzsébet körút 19., 1073^[6]
• 1895: a Nemzeti Színház tornyos kiszolgáló épülete, Budapest, Csokonai utca 3., 1088
• 1898: az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. épülete, Budapest, Rákóczi út 54., 1074
• 1898: az új Szent János Kórház részlege, Budapest, Diós árok utca, 1125
• 1898. Semmelweis Egyetem II. Számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, 1082 Budapest, Üllői út 78/A^[7] – az épület ma már nem áll, az 1960-as években, majd másodszor a közelmúltban új épület került a helyére
• 1900: Hitelszövetkezet Országos Központja, Budapest, Baross u. 13. 1082
• 1907–1909: a Stomatológiai Klinika, ma: Semmelweis Egyetem Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest, Mária u. 52, 1085^[8]
• 1909–1910: iskolaépület (ma: Prizma Általános Iskola és Óvoda, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény), Budapest, Váci út 57-61., 1134^[9]
• 1886: a Ludoviceum, ma: Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia szárnyépülete, Budapest, Ludovika tér 2., 1083
• ?: az ungvári főgimnázium;
• ?: szabadság-hegyi Széchenyi- és Eötvös-szobor architektúrája
• ?: a Feszty-féle körkép első rotundája a Városligetben – 120 m hosszú, 15 m magas és 38 m átmérőjű ablak nélküli létesítmény volt, amelyet később elbontottak

Képtár

• 
  Jézus szíve templom
• 
  Jézus szíve templom (részlet)
• 
  Jézus szíve templom (részlet)
• 
  Jézus szíve templom (részlet)
• 
  Stefánia gyermekkórház
• 
  Iparrajziskola
• 
  Stomatologiai Klinika
• 
  Stomatologiai Klinika (részlet)
• 
  Kauser-palota
• 
  Az Athenaeum Nyomda épülete
• 
  Szent István bazilika
• 
  Andrássy-udvar
• 
  Andrássy-udvar (részlet)
• 
  Vasutasház
• 
  Vasutasház (részlet)
• 
  Szilády Áron Református Gimnázium és Kollégium, Kiskunhalas
• 
  Sancta Mária-leányiskola (részlet)
• 
  Sancta Mária-leányiskola (részlet)
• 
  Iskolaépület, Váci út

Jegyzetek

Források

• Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994. [1]
• Bokor József (szerk.). Kauser, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
• http://pestbuda.hu/cikk/20190724_flier_gergely_szaz_eve_hunyt_el_kauser_jozsef
• Ludmann Mihály: Kauser József emlékezete. Magyar Szemle, 2019. 9-10. szám, 94–100. o. Archiválva 2020. július 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
• http://yblegyesulet.hu/kauser-jozsef/
• https://varosvedo.hu/2019/04/30/kauser-jozsef-epitesz-100-eve-hunyt-el/
• https://24.hu/kultura/2017/10/22/ismeretlen-budapest-a-blaha-lujza-ter-fole-emelkedo-rejtelyes-torony-tortenete/
• https://24.hu/kultura/2019/06/23/pallasz-athene-rakoczi-ut-szobor-athenaeum-nyomda-ismeretlen-budapest/
• http://pestbuda.hu/cikk/20200729_megujult_a_homlokzata_a_hat_eve_leegett_kodaly_korondi_palotanak
• http://pestbuda.hu/cikk/20200331_filepko_dominik_elhivatott_orvosoknak_es_epiteszeknek_koszonhetjuk_a_pesti_orvosi_egyetem_korhazait
• Fábián Gábor: Nagy magyar építőművészek, Budapest, 1936
• Kauser József In: Élet és Tudomány, 1955. 29. sz.
• Kismarty-Lechner Jenő: Építőművészetünk a XIX. század második felében, Egyetemi Nyomda, Budapest, 1945, 98-100. o.