Kisdarnóc

Kisdarnóc (Brodski Drenovac)
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Pozsega-Szlavónia
Község	Pleterniceszentmiklós
Jogállás	falu
Irányítószám	34315
Körzethívószám	(+385) 33
Népesség
Teljes népesség	532 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	115 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 13′ 18″, k. h. 17° 44′ 59″45.22166667, 17.7497222245.221667°N 17.749722°EKoordináták: é. sz. 45° 13′ 18″, k. h. 17° 44′ 59″45.22166667, 17.7497222245.221667°N 17.749722°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisdarnóc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kisdarnóc (horvátul: Brodski Drenovac) falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pleterniceszentmiklóshoz tartozik.

Pozsegától légvonalban 13, közúton 23 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 8, közúton 11 km-re délnyugatra, a Dilj-hegység északnyugati lejtőin, az Orljava bal partján fekszik. A falu házai két oldalon a folyóval párhuzamos hosszú főutca mentén sorakoznak.

Az Orljava mentén található középkori Darnóc várát királyi várként 1230-ban említik először „Castrum (regis) de Posoga Dornoch vocata iuxta fluvium Orioa” alakban, míg a vár alatti település 1310-ben „Poss. Dornoch” néven szerepel először írásos forrásban. 1310 és 1509 között a dorozsma nembeli Garai-Bánfi család tulajdonában volt. Közben a Garai család kihalta után egy ideig a vingárti Gerébek is birtokosai voltak. 1506-ban a várat már „Castellum Kysdarnowcz” néven említik megkülönböztetésül a Verőce megyei Darnóc várától, ugyanekkor a falu is „Kis-Darnovcz” néven szerepel a vár tartozékainak felsorolásában.^[2] A várnak ma már nyoma sincs.

A török 1536 körül foglalta el és a Pozsegai szandzsákhoz csatolta. A török hódoltság alatt a település náhije központjaként mezővárosi rangot viselt és így szerepel 1566-ban a török defterben is. 1698-ban „Drinovacz” néven 20 portával a hajdútelepülések (pagus haidonicalis) között szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.^[3] A Gradiskai határőrezredhez tartozott, majd a katonai közigazgatás megszüntetése után Pozsega vármegye része lett.

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Drenovacz” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Drenovacz” néven szerepel.^[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Drenovacz” néven 115 házzal, 549 katolikus és 35 ortodox vallású lakossal találjuk.^[5]

1857-ben 513, 1910-ben 1065 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 92%-a horvát, 5%-a szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 686 lakosa volt. Temploma, iskolája, közösségi háza van.

• Szent Demeter tiszteletére szentelt római katolikus templomát^[8] a 14. század elején egy kerek alaprajzú, horvát régészek szerint 7. - 9. századi erődítmény maradványaira építették gótikus stílusban. Az egykori sáncgyűrű nyomai ma már nem nagyon látszanak. A templom körül temető található. A templom egyhajós épület sokszögletű szentéllyel, zömök négyszögletes harangtoronnyal. Később a szentély falát megmagasították és védőtornyot formáltak belőle, melyről a felső részén kialakított lőrések tanúskodnak. Az apszist kívülről négy támpillér erősíti, a külső falat számos bevésés borítja. Belső részének gótikus díszei a diadalív korintoszi oszlopfői és a szentély háromrészes ülőfülkéje. Az újabb időben a templom egyik belső freskóján a vakolat alatt glagolita feliratot fedeztek fel, mely valóságos szenzációként hatott mivel a horvát szakemberek a korabeli Észak és Dél-Horvátország közötti kulturális kapcsolat bizonyítékát látták benne. Ilyen felirat korábban Szlavónia területén nem került elő.

• Falumúzeum.

A településen a pleternicai elemi iskola négy osztályos területi iskolája működik.

Az NK Hrvatski Dragoljovac labdarúgóklubot 1995-ben alapították.

Itt született 1888. szeptember 1-jén Andrija Štampar horvát szociálhigiénés szakorvos, egyetemi tanár, a Zágrábi Egyetem rektora, a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia elnöke.

• Pleternica város hivatalos oldala (horvátul)
• Pleternica turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
• Az első katonai felmérés térképe
• Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
• Varak.hu:Kisdarnóc
• Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye.
• Pleternica kulturális emlékei (horvátul)
• Glas-koncila.hr: Župa Preobrazenja Gospodnjega u Bučju. Prometno »desničarenje« slavonskoga Beča! (horvátul)

• 1993 Arheološki Muzej u Zagrebu - Izbor iz fundusa. p. 189.
• K. Simoni 1986: Neobjavljeni okovi i jezičci nakitnog stila Blatnica iz Arheološkog muzeja u Zagrebu. VAMZ XIX, 217-228.
• K. Vinski-Gasparini - S. Ercegović 1958: Ranosrednjovjekovno groblje u Brodskom Drenovcu. VAMZ 1, 129-161.
• A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
• Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)
• Hrvoje Potrebica: Požeška kotlina – Europsko kulturno središte (arheološko perspektiva) (horvátul)