Kisvezekény

Kisvezekény (Malé Vozokany)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásAranyosmaróti
Rangközség
Első írásos említés1209
PolgármesterJana Ďurčeková
Irányítószám951 82
Körzethívószám037
Forgalmi rendszámZM
Népesség
Teljes népesség333 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség52 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság176 m
Terület5,86 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 18′ 35″, k. h. 18° 23′ 50″48.30972222, 18.3972222248.309722°N 18.397222°EKoordináták: é. sz. 48° 18′ 35″, k. h. 18° 23′ 50″48.30972222, 18.3972222248.309722°N 18.397222°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisvezekény témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kisvezekény (szlovákul Malé Vozokany) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Aranyosmaróti járásában.

Fekvése

Aranyosmaróttól 9 km-re délre, a Zsitva bal oldali mellékfolyója, a Širočina patak jobb partján fekszik.

Nevének eredete

Neve a besenyő Osli nembeli Vezekény nemzetség nevéből származik, (török: bazakan = dísz, díszecske).

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint már a késői kőkorszakban állt emberi település a területén. Az itt talált agyagszobrocskák a matriarchális kultúra tárgyi emlékei.

Vezekényt 1209-ben "Wezeken" alakban II. András oklevelében említik legkorábban. Kisvezekény 1489-ben "Kyswezeken" néven tűnik fel először. Története során több nemesi család birtoka volt, utolsó birtokosai a Bacskády és Botka családok voltak. 1534-ben 10 portája, 1601-ben 23 háza állt. A 17. században a töröknek adózott. 1720-ban 10 adózója volt. 1710-ben Bacskády Pál barokk kastélyt építtetett ide, melyet 1750 körül rokokó stílusban építettek át. 1828-ban 39 házában 265 lakosa volt, akik mezőgazdasággal foglalkoztak, később a közeli nagybirtokokon dolgoztak. 1847-ben a Botka család vásárolta meg és felújíttatta. Ez a család 1904-ben egy másik olasz stílusú kastélyt, az ún. felső kastélyt is építtetett.

Vályi András szerint "Nagy, és Kis Vezekény. Két faluk Bars Várm. Nagy-Vezekénynek földes Ura az Esztergomi Káptalanbéli Uraság, Kis-Vezekénynek pedig Bocskay, és Szmertsnik Uraságok, lakosaik katolikusok, ’s más félék is; Kis Vezekény amannak filiája; fekszenek Ar. Maróthoz 1 1/2 mértföldnyire; határbéli földgyeik középszerűek, mint vagyonnyaik."[2]

Fényes Elek szerint "Vezekény (Kis-), Bars m. tót falu, 282 kath. lak. F. u. Bocskay, Szmrtnik, s a t. Ut. p. Verebély."[3]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott.

Népessége

1880-ban 204 lakosából 172 szlovák és 18 magyar anyanyelvű volt.

1890-ben 193 lakosából 175 szlovák és 15 magyar anyanyelvű volt.

1900-ban 243 lakosából 219 szlovák és 22 magyar anyanyelvű volt.

1910-ben 282 lakosából 184 szlovák, 93 magyar és 5 német anyanyelvű volt.

1921-ben 298 lakosából 278 csehszlovák és 20 magyar volt.

1930-ban 389 lakosából 343 csehszlovák és 44 magyar volt.

1991-ben 305 lakosából 300 szlovák volt.

2001-ben 311 lakosából 308 szlovák és 1 magyar volt.

2011-ben 306 lakosából 286 szlovák és 2 magyar volt.

2021-ben 333 lakosából 1 magyar, 322 (+1) szlovák, 1 cigány, 3 egyéb és 6 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]

Híres emberek

Nevezetességei

  • Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1752-ben épült.
  • Az alsó kastélyt 1710-ben a Bacskády család építtette barokk stílusban, 40 évvel később rokokó stílusban építették át.
  • A felső kastélyt a Botka család építtette 1904-ben, a 17. század francia barokk stílusában. Ma kastélyszállóként működik.
  • A családi sírboltban a Botka család hat tagja van eltemetve (az egyik Botka Tivadar ). A család utolsó tagja Teodor von Botka de Széplak et Szánto 1993-ban 105, a 20. század elején festett arcképet adományozott a községnek.

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ ma7.sk

Források

  • Štefan Rakovský a kol. 1969: Zlaté Moravce a okolie. Bratislava, 148.
  • Bátora, J. - Falkenstein, F. - Hänsel, B. 1995: Praveké a včasnohistorické nálezy z Malých Vozokán. AVANS 1993, 30-31.

Külső hivatkozások

  • Községinfó
  • Kisvezekény Szlovákia térképén
  • A kastélyszálló honlapja
  • Travelatlas.sk
  • Botka Tivadar rövid életrajza
  • E-obce.sk
Sablon:Aranyosmaróti járás
  • m
  • v
  • sz
Az Aranyosmaróti járás települései
Aranyosmarót (Zlaté Moravce)
Barskisfalud (Vieska nad Žitavou) · Barslédec (Ladice) · Barsvörösvár (Červený Hrádok) · Bélád (Beladice) · Csárad (Čaradice) · Ebedec (Obyce) · Feketekelecsény (Čierne Kľačany) · Fenyőkosztolány (Jedľové Kostoľany) · Garamnémeti (Tekovské Nemce) · Gesztőd (Hosťovce) · Gímeskosztolány (Kostoľany pod Tribečom) · Hecse (Choča) · Keresztúr (Hostie) · Kicő (Skýcov) · Kisaranyos (Zlatno) · Kislóc (Lovce) · Kistapolcsány (Topoľčianky) · Kisvezekény (Malé Vozokany) · Maholány (Machulince) · Mankóc (Mankovce) · Nagyvezekény (Veľké Vozokany) · Nemcsény (Nemčiňany) · Néved (Nevidzany) · Néver (Neverice) · Szelepcsény (Slepčany) · Szelezsény (Sľažany) · Taszármalonya (Tesárske Mlyňany) · Valkóc (Volkovce) · Velséc (Velčice) · Zsikva (Žikava) · Zsitvaapáti (Žitavany) · Zsitvaszentmárton (Martin nad Žitavou)
szlovákia
Nemzetközi katalógusok
  • földrajz Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap